NOSZTALGIA 2006/4 - szept. 17-20.

2006 májusában az aktuális kormánypárt frakcióülést tartott egy balaton-parti községben. Vitát követően a miniszterelnök sajátos hevességgel zárta le az ülést. Beszédének részleteit pár hónappal később ismeretlenek több médium szerkesztőségébe is eljutatták. Biciklis futárok egyidőben, feladó nélküli borítékokban szállították ki a CD-ket, egy főszerkesztőnek a lakására érkezett meg a küldemény.
A közrádió 16 órától részleteket kezdett közreadni a beszédből. A bejátszások durva kitételektől hemzsegtek, és sokakban felháborodást keltettek. A szemelvényeket csakhamar az egész média átvette. A fővárosban órákon belül tüntetéssorozat kezdődött.
A beszéd teljes szövegét a miniszterelnök aznap este feltette a blogjára, de már későn.
Az alábbiakban a következő 72 óra összefoglalását kívánom adni. A válogatás laikus böngészés segítségével készült, de a mai napig bárki számára reprodukálható.
2006. szept. 17. vasárnap
22:22
Néhány száz ember gyülekezik gyertyákkal és nemzeti színű zászlókkal a Parlament előtt. A tömeg a kormány lemondását követeli. „Elkúrtad, elkúrtad”, „Vesszen a kormány!”, skandálják. Egy újságíró kérdésére, mit keresnek a Kossuth téren, egyikük azt válaszolja, „Most végre leváltjuk ezt a kormányt”.
Kampányidőszakban előzetes bejelentés nélkül is lehet politikai összejöveteleket tartani, nyilatkozza Gergényi Péter rendőrfőkapitány. Becslések szerint mintegy 600-700 ember lehet a Kossuth téren. A HírTV 2000 emberről tudósít.
Több vidéki városban is utcára vonultak az emberek.
23:00
A kormányfő megállás nélkül adja az interjúkat. Kijelenti, hogy azt a kitételt például, miszerint „másfél évig nem csináltak semmit”, árnyaltan kell érteni, ezalatt zajlott ugyanis például a száz lépés programja, útépítésekkel, nyugdíjkorrekcióval, vagy a családtámogatási rendszer átalakítása. A kérdésre, nem fél-e a várható népszerűségvesztéstől, azt válaszolja, ezen már túl van. A kormányzás „most nem a népszerűségről, hanem az észszerűségről szól”.
Az MDF a kormányfő lemondását követeli. A nagyobbik ellenzéki párt (Fidesz) egyelőre kivár.
szept. 18. hétfő
00:16
Egy csoport a kormányfő házához indul, egy másik, húsz-harminc fős társaság nagy magyar zászlóval, „Sólyomhoz a várba” felkiáltásokkal kerekedik fel.
Közben kezd szervezetté válni a tüntetés, ismeretlenek hangosításról gondoskodnak, mások esőkabátokat osztogatnak a téren. Szemerkél az eső. A környező kocsmák, kávézók nyitva maradtak, mindenki a tévét nézi. Olyan a hangulat, mint a foci VB-k idején.
01:11
Elhangzik az első beszéd. A tömeg skandál: „Gyurcsány, takarodj!” Egy volt újságíró a megafonban arra bíztatja a tömeget, maradjon a téren, hogy a politikusok láthassák a népakaratot.
„Elkúrtad, Feri!” - hallatszik a Várból.
Egy hatvan év körüli úr veszi magához a megafont, a következő napokra útlezárásokat jósol, majd a Nemzeti dalt kezdi el szavalni.
A megafon kézről kézre jár.
Körülbelül háromszáz fő közben visszafordult a Sándor-palotától, ahol Kerényi Imre mondott beszédet, éltette a pártoktól független, civil mozgalmat.
02:54
Néhány százan maradtak. Egy önjelölt szónok éppen arról beszél, a Hatvannégy Vármegye Mozgalomnak köszönhető a hangosítás. A hangszórókból az MSZP zárt ülésén készült részletek szólnak.
07:40
Gyurcsány reggel számos interjúban magyarázza az őszödi szöveget, majd elrepül Oroszországba. Putyin orosz elnökkel gázról, a Malévról és a magyar cégek esetleges piacra jutásának lehetőségeiről tárgyal.
A Fidesz elnökségének tagjai találkoztak az éjszaka. Állítólag a válságstáb arra jutott, hogy kollektívan visszaadják mandátumaikat, így kényszerítik ki a parlament feloszlatását. Többek szerint erre nincs esély, a képviselőknek egzisztenciális problémát jelentene a parlamenti megbízatás feladása.
09:21
Újra gyülekezni kezdenek a Parlament előtt, vidékről is érkeztek tiltakozók. Önjelölt szónokok válogatják egymást. Egyikük a „fehérvári kórházat privatizáló patkánybandát” emlegeti, majd azt javasolja, a kormányt „láncon vezessék el a kőbányába”.
Fritz Tamás politológus az éjszakát a Hír TV stúdiójában töltötte. Forradalomnak nevezte az eseményeket, és a parlament feloszlatására biztatta Sólyom László köztársasági elnököt. Időközben elterjedt, hogy, a szocialista párton belüli harcok következménye lenne a kiszivárogtatás.
„Egy politikus nem csak úgy képes hazudni, hogy valótlant állít, hanem úgy is, hogy nem mondja ki az igazságot” - jelentette ki Kuncze Gábor. Szerinte pártja a kampányban mindvégig az igazságot hangoztatta. Az nem igaz, hogy semmilyen eredményt nem értek el az elmúlt négy évben, példaként az elmúlt évek autópálya-építéseit, a béremeléseket és fejlesztéseket említette. „Ha most ennek a felfordulásnak az a vége, hogy megtanuljuk, mindig igazat kell mondani, akkor tulajdonképpen megérte” – tette hozzá.
10:00
Vita bontakozik ki a megafon körül arról, hogy Orbán Viktornak a Parlament elé kell-e jönnie. Van, aki szerint nem pártügyről van szó, mások szerint azonban vezetni kell a népet. Egy ismeretlen nagy tapsot kapott, aki szerint nem választással, hanem a népből kiválasztódva kell új vezetőket találni. Ezen kívül Trianon miatt be kell fagyasztani az adósságtörlesztést.
11:05
A turistákkal és az osztálykirándulásra érkezett gimnazistákkal együtt mintegy kétszázra rúg a parlamenti csoportosulás létszáma. A BBC kommentárja szerint maga a miniszterelnök állhat a hangfelvétel kiszivárogtatása mögött - azt ugyanis arra lehet használni, hogy támogassák vele a kormány álláspontját, miszerint bizonyos reformok sürgetőek és elkerülhetetlenek.
Minden alkotmányos eszközzel el kell érni a miniszterelnök lemondását, nyilatkozza Navracsics Tibor frakcióvezető. Szerinte az események túlléptek Gyurcsányon, a miniszterelnök nem a megoldás része, hanem a probléma maga.
11:33
500-an lehetnek a parlament előtt. Néhány tüntető paradicsommal tervezi megdobálni Gyurcsányt, mások a Kossuth-nóta éneklésével szórakoztatják magukat. Egy feketébe öltözött, idős nő kenyeret osztogat.
Magyarországon akkor állna elő új helyzet, ha a Fidesz beismerné, hogy hosszú éveken keresztül hazudott, nyilatkozza Eörsi Mátyás. Elsősorban azzal, hogy adócsökkentést ígért, miközben tudta, hogy az költségvetési okokból nem lehetséges.
A fideszes képviselőkkel egy kör-sms-ben annyit közöltek, ne nyilatkozzanak. A tagság folyamatosan presszionálni igyekszik a képviselőket, miért nem tesznek már valamit.
12:52
A Bank of America alelnöke az MTI-nek elmondta: egy miniszterelnöktől „az ember nem pontosan ilyen kommentárokat várna”, másfelől Gyurcsány „csak azt ismerte be, amit a legtöbb kormány és a legtöbb kormányfő amúgy is csinál”. Piaci szempontból semmi új nem hangzott el.
Hétfő reggel volt valamelyes forinteladási nyomás, ami később visszafordult.
13:03
A Fidesz-KDMP nyilatkozatában felkéri Sólyom Lászlót, tegye meg a szükséges lépéseket a helyzet megoldására.
A Parlament előtt egy szónok az Országos Meteorológiai Szolgálatot szapulja. Szerinte az OMSZ „milliókat költött olyan komputerekre, amikkel három órára tolták ki az előrejelzések határát”. Egy antikommunista követi, aki zokogva kérlelte az egybegyűlteket, hogy „zavarjátok el a komcsi bandát”, mert neki „nagyon fáj”.
Sólyom László sajtótájékoztatóján bejelenti, az alkotmány nem ad számára lehetőséget a beavatkozásra. Azonban kétségtelen, hogy a miniszterelnök morális válságba sodorta az országot, ennek nyilvános elismerését várja Gyurcsánytól.
13:57
A térre egyre több ember érkezik. Új és új szónokok állnak fel a színpadra, láthatólag nincs tudatos programszervezés. Egy fiatal lány fel is áll és kéri, legyen már valaki, aki a tiltakozás élére áll.
Egy férfi arról panaszkodik, hogy egyesek álneveken irogatnak internetes fórumokba, majd egy sivító hangú nő azt kifogásolja, hogy sok a játékgép és a kocsma. Mások a graffitik és általában a város tisztasága miatt háborognak. Sok a fiatal, többen a Fidesz kampányból visszamaradt, narancssárga esőkabátain piknikeznek.
A következő szónok Wittner Mária, '56-os halálraítélt. „Szembeköpték az egész magyar népet, ezért a kormánynak le kell mondania” - jelenti ki.
Orbán Viktor a tervek szerint kedd este érkezik vissza Brüsszelből, ahol a Néppárt ülésén vesz részt. Közben nő a tanácstalanság a demostrálók között, többen kérdezik, hogyan tovább. Néhányan kezdenek agresszívvá válni. Egy sötét zakós férfi légvédelmi szirénát bőget. A tömeg azt skandálja, „ébresztő, ébresztő!”.
17:00
Megduplázódott a tömeg a Kossuth téren. Két nagydarab kopasz Gyurcsány lemondását követeli, majd ismét Wittner Mária következik, aki beszédében megkérdőjelezi Sólyom László legitimitását, aki szerinte „Kun Béla unokája”. Azonnali választások kiírását követeli. Újra szakadni kezd az eső, a tüntetők csapatokban vonulnak el a Kossuth térről.
Kéri László politológus szerint a Gyurcsány-beszéd egyik értelmezése a fideszes, a másik Gyurcsányé, mellyel „végigrohanta az egész médiát tegnap délutántól ma reggelig”. Kéri szerint, aki veszi a fáradságot és elolvassa az egész beszédet, annak kiderül, hogy az arról szól, „kimerült annak a politikának a tartaléka, amely hazudozásra épített”. Álságosnak tartja, ha egy 59 másodperces részt kiemelnek egy 25 perces beszédből.
Navracsics Tibor azt nyilatkozza, a Fidesz szolidáris a spontán tüntetések résztvevőivel, de mindenkit felszólít arra, hogy alkotmányos keretek között tartsák a tiltakozásokat. Mint fogalmazott, vannak olyan információi, hogy a kormányerők provokációra készülnek.
18:11
Ezerötszázra nőtt a tiltakozók száma. Egy nő átmászik a kordonon, őt a rendőrök elviszik. Egy szónok felszólítja a tömeget, holnaptól ne menjenek munkába, mert csak egy országos sztrájkkal lehet Gyurcsány lemondását elérni.
19:07
Folyamatosan érkeznek az újabb csoportok. Baráti társaságok sétálgatnak, sok a lány. Látni jól szituált párokat és kisgyermekeket is, akiket babakocsiban hoznak. Föltűnnek az ismert, rendszeresen tüntetésre-járó kisnyugdíjasok, valamint kopaszra borotvált futballhuligánok is. Mindenütt a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Jobbik, illetve a Magyar Nemzeti Front zászlói láthatók. A Hatvannégy Vármegye cseréli a hangtechnikát, a szónoklatok immár jobban hallhatók.
19:54
Navracsics Tibor bejelenti, hogy Orbán Viktor a helyzet súlyosságára tekintettel megszakítja brüsszeli tárgyalásait, és visszaindul Budapestre.
A téren tovább javul az infrastruktúra, műanyag toi-toi vécéket hoztak. Traktorral vontatott gulyáságyú érkezik a tér közepére, a mobilokat is egyre nehezebb használni. A Kossuth téren a villamos-forgalom leállt.
Ismét felszólal Wittner Mária. Garantálja, hogy szombaton megkezdődik a rendszerváltás – ezzel a Fidesz hétvégén megtartandó nagygyűlésére utal. Utána Kerényi Imre éljenzi a szelíd forradalmat. Közben a téren álló traktor elindul a Köztársaság tér felé, több száz ember követi. Egy tudósító megkérdezte a jármű után baktató embereket, miért mennek a térre, ahol az MSZP székháza áll. Valaki azt válaszolta: felgyújtani. Legalább tízezren vannak már a Parlament előtt. Újonnan érkező, Martens bakancsos fiatalok bitófát hoznak magukkal.
A menet, amely először az MSZP-székház felé indult, közben a Nyugati pályaudvarnál elkanyarodott. A Körúton áll a forgalom.
21:58
Újra magyar világot kell teremtenünk! - kiáltja a mikrofonba Csurka István. A tömegből több százan válaszolnak neki: „Nem kell Csurka!”. Sötét dzsekis fiatalok sörösüveggel dobálják meg a rendőröket, és görögtüzet hajítanak a sorfalra. Azok higgadtan tűrik a provokációt.
Páran elindulnak a Magyar Televízió közelben lévő épületéhez. Még kora este Toroczkai László be akarta olvastatni követelésüket a televízióban, melyben kifogásolja, hogy a híradások alulbecsülik a tüntetők létszámát, de az MTV nem tett eleget a kérésnek. A tömeg fújjolással fejezi ki véleményét. Toroczkai a megafonból felszólítja az embereket, vonuljanak a televízióhoz. Forradalom van!, kiáltja. A tömeg egy része elindult. Többen be akarták törni az intézmény ajtaját, az ott posztoló rendőrök az épületbe menekültek. Válaszul könnygázt fújtak a tüntetők közé.
A tömeg fütyül.
A Fidesz nem vesz részt a másnapra tervezett parlamenti vitanapon, jelenti be Navracsics Tibor. Szocialista kezdeményezésű vita lett volna Új Magyarország Fejlesztési Terv címmel, utána délután a Fidesz kezdeményezett volna vitanapot a kormány első 100 napjáról, de ezt is visszavonják.
A Televízió székházánál néhányan dulakodni kezdtek a lépcsőn felsorakozott rohamrendőrökkel. A tüntetők maguk szólították fel társaikat, hogy hagyják abba a verekedést. A Hír Tv vérző fejű forradalmárokról számol be a Szabadság téren.
Néhányan levették az épületre kitűzött uniós zászlót, el akarják égetni. Ráncosan lóg a csillagos vászon. A tüntetők egyik része azt kiabálta, hogy „ezt nem szabad, ne csináljátok”. Végül győzött a higgadtabb hang.
Egy másik csoport közben kinyitotta a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű kordonját, az egyik tüntető vörös festékszóróval fújja le az emlékművet.
A Magyar Televízió lépcsőjén egy félmeztelen, kopasz férfi bottal kezdi ütni a rohamrendőrök pajzsát, mire őt is lefújják könnygázzal. A rendőrök a főbejáratig hátrálnak. A tömeg zúgva felnyomult a lépcsőn, belülről vízágyúval lőnek vissza. Egyesek a szovjet emlékműtől hozott kordonnal próbálják meg betörni a főbejáratot védő rácsot.
(„Ha forradalmár lenne, ön melyik televíziót foglalná el?” - az MTV még nemrég ezzel a szlogennel hirdette magát.)
A szovjet emlékműről vésővel kaparják le a feliratokat a tüntetők. A parlament előtt nagyjából ezer tüntető és több száz rendőr maradt. A Szabadság téren kezdik felszedni az utcaköveket, azzal dobálják a rendőröket. Megrongáltak több „MTV” feliratú autót.
A vízágyú elől menekülő tüntetők rendezték soraikat, de újabb vízágyúzás kezdődött. A Kossuth térről további tüntetők kezdenek vonulni a Szabadság térre. A rozsdás vízágyú folyamatosan locsolja a tömeget. A tüntetők előbb menekülni kezdenek, majd kövekkel ellentámadásba lendülnek. Pillanatnyilag több mint ezer tüntető rohamozza a Magyar Televízió épületét
Az MTV egyik Skoda Octaviáját meggyújtották a demonstrálók. Az autó lángol, majd felrobban. A tüntetők tovább dobálóznak kövekkel. Az egyik vízágyúból kifogyott a víz.
Jól elkülöníthetően külön válik a Magyar Televízió előtt tüntetők csoportja. Az épületet egy 500-1000 fős kemény mag ostromolja, hátrébb békés, szimpatikus arcú fiatal fiúk és lányok drukkolnak.
A köveket hajigáló tüntetők feljutottak a lépcsőn. Újabb vízágyúzással söprik ki őket. Korábban festékkel fújták le, valamint vésővel kaparták a feliratokat a szovjet emlékműről, most már feszítőrudakkal bontják is. A tüntetők egymást kérik, hogy hagyják abba a kődobálást, mert számos sérülést okoztak egymásak. Újabb autó lángol. Egy másikat is fölborítottak, majd újabb autó gyullad lángra, ezt egy civil oltja. A tévészékházhoz vezető lépcsőt ismét elfoglalták a tüntetők. A sokadik égő kocsira a tévészékház letört ajtaját és egy padot dobtak. Hatalmas, vörös lángok lobognak a téren.
(Lábjegyzet. „Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg a jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az alábbi kényszerítő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.
Az említett eszközök alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában, vagy a tömegoszlatásra lőfegyvert használni.
A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.”)
szept. 19. kedd
00:30
Szerszámokkal próbálják lefeszegetni a címert a szovjet emlékműről. A kordonból hevenyészett állványt építettek, azon egyensúlyoznak a bátrabbak. Többen felvetették, inkább azzal a traktorral kellene lerántani a címert az emlékműről, amelyik a Kossuth téren áll. A téren több ezer ember jelszavakat skandál, és biztatja az elöl állókat, arcuk kipirult.
A kézi plasztikpajzzsal felszerelt rendőrök visszaszorultak az aulába. A tüntetők kövekkel dobálják őket. Egyesek fáklyákkal próbálnak bejutni az épületbe.
Mintegy 150 fős kemény mag randalírozik a Köztársaság téren is. Kirakatokat, hotelportát próbálnak betörni. Egy húszéves Polszkit felborítottak. Néhány újságírót és operatőrt megkergetnek. A rohamrendőrség szoros sorban megindul, végül a teret két perc alatt kiürítik.
A Szabadság téren fáklyával meggyújtották a tévészékház bejáratát. A HírTV szerint gyakorlatilag háború van, a helyzet ugyanolyan, mint '56-ban.
Egy kisebb rendőri egységet sarokba szorított a tömeg, a lincseléstől néhány tüntető védte meg őket. Újabb erők érkeztek, egy rendőr figyelmeztető lövéseket adott le a levegőbe. Közben egy másikat kimenekítettek égő autójából. Egy félmeztelen fiatalember macsaügyességgel fölkapaszkodott a rácsokon, az MTV egyik ablakában árpádsávos lobogó leng.
A túloldalon végre sikerült lefeszegetni a címert a szovjet emlékműről. Helyette egy lyukas '56-os és egy árpádsávos zászlót helyeznek el. Debrecenben is voltak atrocitások, villamosok ablakait törték be.
Az MTV-székház hátsó bejáratán keresztül sérült rendőröket menekítenek ki. A CNN élőben adja a Szabadság téren történteket, a BBC és a Sky News is be-bekapcsolódik a közvetítésbe.
Az emberek megtámadták a téren maradt öreg vízágyús autót. Többen felmásznak rá, és alkatrészeket feszegetnek le róla. Elindult a fosztogatás is, egy autót pajszerral simán feltörtek. Bent egy 50 négyzetméteres helyiségben pajzsos rendőrök parancsra várnak.
Mindannyian feszültek.
Szívós munkával a főbejárat egyik rácsát végül sikerült felfeszíteniük a tüntetőknek. Bejutottak a tévészékházba. A Szabadság térhez vezető utcákban mindenütt megrongált rendőrautók állnak, legtöbbnek kiszúrták a kerekét. Az egyik autóra festékkel az „ÁVH” feliratot fújták. Súlyosan megrongálták az MTV több műsorvezetőjének kocsiját.
A székház mögötti utcában csak mentőautókat és sérülteket látni. Fénykép készült két felkötött karú rendőrlányról és egy rendőrről, aki a nyakát fogta.
A Televízió üres büféjét teljesen kifosztják, a pénz azonnal eltűnt, a pultokról elfogytak az üdítők, cigiből is csak mentolos maradt. A tüntetők körben járnak az üres folyosókon, az ajtókat betörik, a kazettákból kihuzigálják a szalagokat.
Mindenfelé törmelék, romokban állnak az asztalok. Körülöttük kedélyes sétálással ütik el az időt az emberek. Szemmel láthatóan nem tudják, mit is kezdjenek magukkal azon kívül, hogy a mozdítható tárgyakat szuvenírként magukkal viszik. Egy, az eseményeket kísérő újságírónő a IV. stúdió mellett még pisilni is tudott.
02:35
Az emberek lassan elvonulnak az elfoglalt tévészékház elől, visszatérnek a Kossuth térre. Az aulában nézték a tévét, látták a bejelentést, hogy a rendőrök hamarosan megrohamozzák az épületet.
03:45
Hajnalra alig száz ember marad a Kossuth téren. A tüntetők között az a hír terjed el, hogy az éjszakai csatának „hősi halottja” volt. A parkolóban kopott ruhás férfiak péksüteményt és ásványvizet osztanak. Hatezer darab rétest és ezer liter vizet hoztak a helyszínre. A tér füves részén kempingsátrakat és sörsátrat kezdenek felállítani a tüntetők.
Gyurcsány Ferenc a hajnali órákban kormánya nevében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a kialakult helyzet politikai elemzéséről tartson vitanapot.
06:50
A Parlament előtt talán hetvenen maradtak. Az Országos Mentőszolgálat 125 sérültet látott el a Szabadság tér környékén, egy sérült állapota életveszélyes, egy fejsérüléseket szenvedő rendőré. Összesen 102 rendőr sebesült meg - jó részük lábszárcsonttörést, illetve zúzott fejsebeket szenvedett.
Az MDF elnöke egy reggeli tévéműsorban arra kérte a Fideszt, vonja vissza az embereket az utcáról és tervezett hétvégi nagygyűlését se tartsa meg. Az MSZP ötpárti nyilatkozat elfogadását javasolja, a korábban kezdeményezett vitanapokat nem tartják meg.
A BRFK nyomozócsoportot állított fel, hogy a kedd éjszakai rendbontókat felkutassák. Az őrizetbe vett emberek sorsáról nem tud nyilatkozni a szóvivő.
Az Európai Unió soros elnöke szerint a magyarországi tüntetés belügy, Matti Vanhanen finn miniszterelnök hozzátette: az ilyen válságokat „lehetőleg parlamentáris módon kell megoldani”.
Gyurcsány Ferenc „a harmadik Magyar Köztársaság leghosszabb és legsötétebb éjszakájaként” minősítette a történteket. Úgy értékelte, elmosódott a választóvonal, amely a demokratikus véleménynyilvánítás és a súlyos rendbontás között húzódik. Őrületes felelősség utcára vinni az embereket, tette hozzá. „Nem kevesebb bajunk van, mint tegnap vagy tegnapelőtt, hanem több.”
Szemtanúk és internetes fórumok szerint valószínű, hogy a televízió székházát megostromló 2-300 fős kemény mag jó része szélsőséges futballszurkoló volt. Egy fórumbejegyzés szerint különbuszok szállították Debrecenből Budapestre az ultrákat.
„Én ötven fradista között voltam tegnap a tévészékház lépcsőjén- számolt be egy szemtanú. - Meg is beszéltük, hogy ők ferencvárosiak Egyértelműen a rendőrökkel bunyózni jöttek. A másik oldalon újpesti huligánok közé keveredtünk, akik a Sopron-Újpest meccsről érkeztek. A többszáz főt táboronként egy-egy ember irányította. Tudták, mikor kell visszavonulni, perceken belül rendezték a soraikat.” „Debrecenből sokan indultak Pestre, egy cég ingyen buszokat szervezett, de a többség vonattal jött. A többiek otthon folytatják.”
Az Echo tévén kedd hajnalban egy ostromló úgy nyilatkozott: „Ez forradalom, mert olyan még nem volt, hogy újpestiek és fradisták együtt harcoljanak.”
11:14
Orbán Viktor a megszólaláson gondolkodik. Információk szerint a Fideszben felmerült, hogy mégis lemondják a szombatra meghirdetett nagygyűlést.
Közben egy korábbi rövidhír a napilapok címoldalára kerül. „Nem tűrhetjük tovább a hazudozást” – zárult akkor a Demokrácia Harcosai nevű, ismeretlen szervezet a kormányt „lángba borítással” fenyegető üzenete.
„Egy hete még kinevettük, ma már inkább borzongatóan hangzik a szervezet által a Budapest Rádiónak eljuttatott hangfelvétel, melyen egy eltorzított hangú férfi fenyegetőzik. A kormány „szeptember 20-ig mondjon le”, követelte a fenyegető hang. A szöveg tartalma összecseng az elmúlt napokban elhangzott követelésekkel.”
A fenyegetést több szerkesztőséghez is eljuttatták, de a rendőrség úgy vélte, az elkövető csak „szerepelni akar”.
Az MSZP frakcióvezetője kijelentette: elvárja a Fidesztől, hogy határolódjanak el azoktól, akik a randalírozásokban részt vettek. A politikus hozzátette, a felelősség azoké is, akik huzamosabb ideje „az utcára viszik a vitákat”.
Kizárólag Gyurcsány Ferenc felelős a tegnapi események miatt - jelentette ki Szijjártó Péter. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a titkosszolgálatok valóban közreműködtek-e az utcai harcok kirobbantásában.
A budapesti orosz nagykövetség közleményében nem látott oroszellenes megnyilvánulást a Szabadság téri tömegtüntetésben.
Az osztrák napilap, a Die Presse szerint jobboldali szélsőségesek és futballhuligánok voltak a tévé ostromlói között. A lap szerint a Jobbik, a Honfoglalás 2000 és a Magyar Nemzeti Front aktivistái vettek részt a tévé elfoglalásában. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a demonstrálók kárt tettek a közeli szovjet hősi emlékműben is. A tudósító szerint Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője gyakorlatilag védelmébe vette a tüntetőket, végül Gyurcsányt idézte, aki szerint az utca nem oldja meg a problémákat.
A Reuters rámutatott, hogy az első, Szonda Ipsos által készített közvélemény-kutatás azt jelzi, a magyarok megosztottak. 47 százalékuk szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem kell lemondania, a távozását 43 százalék követeli.
11:54
Koporsót helyeztek el a Kossuth téren a Rákóczi-szobor előtt. A fekete drapériával letakart szarkofág felirata: „Temetjük a Gyurcsány-kormányt! Nektek nincs feltámadás!”
Takács András, a hétfő esti események egyik vezetője bejelentette, hogy elkezdték megszervezni a rendet.
Pillanatnyilag nyugalomban zajlik a tüntetés. Egy Laci bácsi nevű szónok arról beszél, hogy csipekkel figyelik meg az embereket.
Közben a háttérben gőzerővel folyik az esti tüntetés szervezése. Források szerint az MTV-székház ostroma laza séta volt ahhoz képest, amit a résztvevők mára terveznek. Az sms-ben folyó előkészítésben a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye játssza a főszerepet.
A nemzetközi sajtó is tovább cikkezik. „Párizsban hetente tombol többezer gyújtogató, Berlinben minden május 1-én ostromállapot van, Budapesten négyszáz huligán is kezelhetetlen káoszt okoz” - írja a Le Monde.
Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket.
Állítólag hosszas hallgatás után Orbán Viktor is megszólal.
A parlament délben elfogadta az öt frakcióvezető által benyújtott, „Az erőszak ellen a békességért” című nyilatkozatot. Csak a fideszes Aszódi Pál és Kelemen András szavazott nemmel, tartózkodott Turi-Kovács Béla és Wittner Mária.
Az MTV-nél történtekért a Jobbik egyértelműen Gyurcsány Ferencet tartja felelősnek. „Európa számos országában ennél kevesebbért zúznak szét belvárosokat” - írják közleményükben.
Az SZDSZ képviselői a jövőben nem nyilatkoznak a HírTV-nek. „Mikor a csatorna a rendőrök ellen és a randalírozók mellett állt ki, és ujjongva köszöntötte, hogy a tüntetők a köztévé épületét feldúlva rombolnak, olyan mértékű etikátlanságot követett el, melyet nem hagyhatunk szó nélkül.”
Közben csillapodik a kormányváltó hangulat az említett orgánumban. A riporterek előző éjjel még folyamatosan forradalmározták a felkelőket, a mai híradókban azonban tüntetőket és randalírozókat emlegetnek.
A Fidesz elnöke közleményben lemondta a hétre tervezett, vidéki kampányútjait.
13:20
Biztonsági emberekkel vezették ki a Magyar Televízió épületéből a HírTV forgatócsoportját. „Szégyelljétek magatokat, menjetek ki az épületből” – mondta Rudi Zoltán tévéelnök a stáb tagjainak.
A Fidesz képviselőcsoportja a déli órákban közleményében mielőbbi gyógyulást kívánt az erőszakos cselekmények sérültjeinek. „A Fidesz-frakció köszönetét fejezi ki a mentőknek, a tűzoltóknak és a rendőröknek megfontolt és odaadó munkájukért. Helytállásuk ellensúlyozta a politikai vezetők alkalmatlansága és a kormányzat megszorító intézkedései miatt előállt nehézségeket” - állt a közleményben
Boross Péter szerint a miniszterelnöknek „bocsánatot kell kérnie a hangvételért, amilyen tónusban beszél a híveihez.” A tüntetők követeléseivel kapcsolatban leszögezte: lehet miniszterelnököt váltani, de akkor azt fél nap alatt kell. Ha a nemzetközi pénzügyi világban elterjed, hogy a csomag is megy a miniszterelnökkel együtt, akkor ennek következményei lennének. „Pengeélen táncolunk” – tette hozzá.
A Ferencváros Szurkolók Szövetsége sérelmezte, hogy a média szerint a tévészékház ostromának első soraiban Ferencváros-szurkolók is garázdálkodtak. A drukkerek közleményt adtak ki.„Visszautasítjuk azon próbálkozásokat, melyek a regnáló magyarországi kormány válságára adott társadalmi választ úgy tüntetik fel, mint valamely hazai egyesület szurkolóinak cselekményeit. Felhívjuk a kormányzatot, hogy ne hárítsa másra saját felelősségét!” Aláírás: Ferencváros Szurkolók Szövetsége.
16:47
Ezren vannak a Kossuth téren. Ekrem Kemál György buzdítja az embereket. Közel a győzelem!, harsogja. A téren álldogáló emberek azt tervezgetik, hova mennek este.
Október elsején nem csak önkormányzati választás, hanem népszavazás is lesz, jelentette ki egy televízióban Orbán Viktor. Ha a választók elutasítják a kormány politikáját, az MSZP-nek nincs más választása, mint meneszteni a hazug miniszterelnököt. Gyurcsánynak magával kell vinnie a csomagját is. A Fidesz elnöke szerint, ha ez bekövetkezik, rövidtávon nem pártkormányra lesz szükség, hanem korlátozott hatáskörű szakértői kormányra, amely tovább viszi az ország ügyeit.
Egy fiatal lány kedden kora délután a Mexikói útnál felszállt a 3-as villamosra. Népszavát olvasott, mert már minden más napilap elfogyott. Egy férfi, aki addig szemben ült vele, fölállt, és üvöltözni kezdett vele: „Te büdös kurva, te is közéjük tartozol!” Az amúgy normális küllemű, 50-es férfi orrba vágta a fiatal lányt, aki menekülni kezdett, így a rúgás már nem érte el.
Orbán Viktor ma délután élete egyik legfelelőtlenebb nyilatkozatát tette, olvasható Dávid Ibolya friss közleményében. „Ezzel a nyilatkozatával Orbán nemhogy nem járult hozzá ahhoz, hogy a mostani válságot parlamentáris keretek között oldjuk meg, hanem ellenkezőleg, további feszültséget szított” – véli az MDF elnöke.
A Kossuth téren már tucatnyi külföldi tévétársaság közvetítőkocsija áll, a BBC, a Sky News stábjai, valamint francia, német, osztrák, szlovák, lengyel forgatócsoportok.
A kormányfő egyik nyilatkozata szerint „az események mintha egy előre megírt forgatókönyv alapján történnének, de a forgatókönyvíró nem képes azt uralni”.
17:30
Mintegy háromezer ember lehet a Kossuth téren. A hangulat békés, perecet árulnak, bográcsokban gulyást főznek. Többen relikviaként a kedd hajnalban megrongált szovjet emlékmű darabjait mutogatják egymásnak Egy tüntető kisebb, az emlékműről származó kődarabot tartott a kezében. Társa egy másikat vett elő, és kijelentette, az övé értékesebb, mert azon még felirat is van.
A demonstráció legnagyobb nyertesei a környékbeli kocsmák, amelyek állandóan tele vannak. A közeli non-stop közértet hétfő hajnalban be kellett zárni, mert elfogytak a készletek.
Busszal baseballsapkás fiatalok érkeznek. A környéken tartózkodók „Szervusztok, szervuszok” kiáltással üdvözlik őket. A busz oldalán a „Kunság Volán” felirat olvasható.
A pódiumon több szónok is „erkölcsi forradalomról” beszél. Rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne dőljön be „a mélyből érkező provokációknak”. Ismétlődő bírálat éri Sólyom Lászlót, amiért az szégyennek nevezte a hétfő esti események és az 1956-os forradalom közötti párhuzam megvonását.
Kettős beszéd, amit a Fidesz gyakorol, nyilatkozza Kuncze Gábor. A Fidesz egyrészt aláírta a keddi parlamenti nyilatkozatot, majd Orbán Viktor - „minősíthetetlen hangot használva a miniszterelnökkel szemben” - kijelenti, hogy „szolidáris a tüntetőkkel, persze az erőszakkal nem”. Ha ők nyernek a választáson, akkor „vissza kell vonni a csomagot, és ügyvezető kormány viszi el a balhét”. Orbán számára nincs tanulság, „egy dolog van, a hatalom eszelős akarása, és ennek rendel alá mindent”. Hat éve a Fidesz vitte az utcára a politikát, és a zavargásokat a háttérből azóta is folyamatosan táplálja – fogalmaz Kuncze.
Újra szót kért a nyilas nézeteiről híres Ekrem Kemál György. Arra hívja fel a résztvevőket, hogy az esti órákban várhatóan 70 ezresre fog nőni a tömeg, akkor menjenek a Magyar Rádió elé - felolvasnak egy petíciót, és ez majd kormányváltáshoz vezet. A téren nem lehet mozgást látni.
Nyitrai Zsolt fideszes képviselő szerint nem kell aggódni a hét végére meghirdetett demonstráció miatt, mivel a Fidesznek „komoly tapasztalata van az ilyen rendezvények lebonyolításában”.
Takács András szervező arra buzdít, történjen bármi, maradjanak a helyszínen. Hozzátette, szervezett provokációtól tart. Valószínűleg ennek jeleként kedd délután rendőrök jelentek meg nála, és eljárást indítottak ellene vandalizmus vádjával, mert hétfő éjjel behatolt az MTV székházába. Hangsúlyozza, a fő feladat, hogy szeptember 23-án a Fidesz-nagygyűlésen „milliónyian legyünk”.
Többen felismerték Fejes Istvánt, a Jobbik III. kerületi szervezetének elnökét, aki keddre virradóan jelen volt a köztelevízió ostrománál. A székház lépcsőjén állva csápolt. A Fidesz kerületi szervezete szerint csak a rendőröket védte, s így, mint közleményükben írják, semmi okát nem látják választási támogatásuk visszavonásának.
A tüntetők be-beszólnak a rendőröknek. „Miért álltok itt? Azért a százezer forintért? Inkább gyertek velünk!”. (Arra a százezer forintra céloznak, amit a kormány gyorssegélyként javasolt a tévéostromban megsebesült rendőröknek.) az egyik felszólaló azt mondja: „köszönjük meg a HírTv-nek”. Azt nem mondta, mit, a tüntetőket ez szemlátomást nem zavarja, hosszasan skandálják, hogy „hírtévé, hírtévé”.
Több tudósító szerint a demonstráció egyre inkább a szervezettség jeleit ölti. A felszólalások tartalma is változott. Többen jogászkodni kezdenek a mikrofon előtt.
Egy, állítólag 21 ország kormányához eljuttatott petíciót olvasnak fel. „Gyurcsány Ferenc büntetőjogilag is üldözendő módon, választási csalással szerezte meg újra a végrehajtó hatalmat”, írják. A petíció készítői új választást szeretnének. Emellett kérik a „nemzet testét jelentő parasztságot, a munkásságot és a nemzethű értelmiséget”, hogy „minden eszközzel bénítsák meg ennek az illegitim, álmagyar kormánynak a további működését”. Követeléseiknek az Aranybullában garantált joggal kívánnak érvényt szerezni, a nemzeti ellenállással. A teljesítésre 48 órás ultimátumot adnak. A petíciót Nagy László ügyvéd, Bedő Árpád programozó matematikus és Fórizs Eszter orvos írta alá.
Ifjabb Hegedűs Lóránt azt nyilatkozza, „isten papjaként” kötelessége volt megszólaltatni a harangokat az MTV székház elleni támadás idején. Hozzátette, nyilvánvalóan „az emberekért szóltak a harangok”.
Ne tartózkodjon otthon, aki részt vett az ostromban! - figyelmezteti olvasóit a kuruc.info. A police.hu rendőrportál követését kéri az érintettektől, ahová föltették a rendbontások miatt körözött személyek fényképeit.
Egy szónok megkérdezi az emberektől, bíznak-e benne, majd miután a tömeg igennel felelt, felkiáltott: A magyarok istenére esküszünk!, azután felcsendült az István a király rockoperából a „Mondd, te kit választanál” refrénű dal.
Orbán Viktor azt nyilatkozta, bár elítéli az erőszakot, érthető az utcára kivonult emberek lelkiállapota. Konkrétan nem szólította az utcára az embereket, de úgy fogalmazott: „ne húzódjanak meg a házaikban, védjék meg az érdekeiket”. Az MSZP „felhatalmazás nélküli” párt, diktátumokkal kormányoz, a kialakult válságért egy személyben Gyurcsány Ferenc a felelős.
Toroczkai László kifogásolja, hogy a kereskedelmi tévék manipulált felvételeket tesznek közzé a székház előtt történtekről. „Gondoljunk ’56-ra, az után is hasonlókat mondtak Tóth Ilonáról és társaikról”.
23:16
Ritkul a tömeg, az ostrom főszereplői nincsenek jelen, csak néhány kopasz tarkítja a közönséget. Mintegy kétezer ember sétálgat a téren, horgászbotra szerelt zászlókat lengetnek, vagy a környező kocsmákban iszogatnak. Spontán retrodiszkó kezdte meg működését, eddig a Republic ment, jelenleg valaki dobozgitáron játszik. Többen öngyújtóznak a sötétben, andalogva.
„Jogos volt, ami tegnap a Szabadság téren történt?” – kiáltja egy szónok. Gyér igen a válasz. A szónok folytatja: a rendőrök élete nemhogy veszélyben nem forgott, hanem a tömeg sokszor a segítségükre sietett. „Nem igaz, hogy bármelyik tüntető elvitt volna valamit a székházból, egyszerűen fegyelmezetten ellenállt az oszlatási kísérletnek” – állítja.
Elhangzott, hogy ha két órán belül nem engedik szabadon az őrizetbe vett tüntetőket, akkor „oda kell menni”. Mintegy száz ember el is indult. A körúton kormányellenes jelszavakat skandálnak, a szembejövő autókon átugrálnak. A forgalom megbénult.
A téren ezalatt beszédet mond Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök. A szónoklat lényege, hogy Gyurcsány Ferenc nem méltó az ország vezetésére.
A TV kuratóriuma este közleményben kéri azokat, akik kazettákat vittek el a székházból, hogy juttassák vissza a felvételeket, mert azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, ugyanakkor felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
23:50
Több száz tüntető halad a Köztársaság tér irányába a Rákóczi úton. Néhány fellobogózott autó kíséri őket. Nagyszámú maszkos fiatalembert látni.
A mintegy félezer tüntető végül megáll a szocialista párt székháza előtt. Csuklyában vannak, sokan sállal takarják el arcukat.
Ezalatt esti adásában bakiparádét közöl a BBC az elmúlt évtizedek legkellemetlenebb kiszivárogtatásaiból. Az összeállítás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédével kezdődik. Dan Quayle amerikai alelnök akkor mondott búcsút elnöki álmainak, amikor egy iskolai helyesírási versenyen kijavította (helytelenül) az egyik kisgyereket. Arnold Schwarzenegger is többször került kellemetlen helyzetbe, például egy kongresszusi képviselőnőről azt mondta, hogy forró vére „valószínűleg fekete és latinó őseinek köszönhető”.
Silvio Berlusconi leghírhedtebb mondata az volt, amikor egy német EP-képviselőnek felajánlotta, beajánlja a kápó szerepére egy készülő, koncentrációs táborokról szóló filmbe. Szerinte illene az illetőhöz a szerep.
„Menjünk nekik, menjünk nekik!” – skandálják a csuklyások. Megindulnak a rohamrendőrök, a 200-300 fős csoport kövekkel, téglával válaszol. Egy operatőrt eltaláltak, a földön fekszik. A sérülthöz nem hívnak mentőt.
A környező utcákban tovább folynak összecsapások, a tiltakozók hátrálnak.
A rendőrök könnygázgránátokat lőnek a hátráló tüntetőkre, a teret betölti a könnygáz szaga. A lovasrendőrök is megindulnak, a tömeg utcatáblákat tép ki a földből. Némelyiküknél benzines palackok is vannak.
szept. 20. szerda
00:43
A Köztársaság tér üres. A sebesült operatőr saját lábán megy a mentőautóhoz. Több parkoló kocsi is megrongálódott, lakók jönnek le a környező házakból, hogy fölmérjék a kárukat.
Pillanatnyilag a Szilágyi utca sarkán állnak egymással szemben a rendőrök és a tüntetők. Sokan a sarki házak falaiból szedik ki a téglákat, azokkal dobálják a rendőröket. Végül lovasroham kergeti szét őket. Mindenütt könnygáz csípős szaga terjeng.
A Bérkocsis utcában néhányan kukákat gyújtanak fel.
szept. 20. 00:54
Több rendőr megsérült a kődobálásban, az egyiknek éppen most hoztak vizet. Nagyjából kétezer tüntető vonul a Rákóczi úton. A Blaha felől újabb tömegek érkeznek. A rendőri osztagok könnygázzal kezdik lőni őket.
Szürrealisztikus élmény, amint a füstgázos, ködborította téren a lovasrendőrök ide-oda kergetik a tiltakozókat. Nagyokat sóznak a fejükre, föl-le szaladgálnak, az egyik utcából kikergetik az embereket, akik befutnak egy másikba. Leginkább macska-egér harcra emlékeztet a jelenet. A tüntetők, ha lélegzetvételnyi idejük marad, azonnal barikádokat próbálnak építeni.
A környező házak lakói felébredtek a zajra, menteni próbálják autóikat. A Kiss József utcát teljes hosszában füst lepi. Egy rendőrkocsi, majd mentőautó érkezik, az emberek mindkét járművet megtámadják. A mentő gázt adva bemenekül a rendőrkordon mögé.
Ismét megindulnak a lovasok a tüntetők felé. Úgy tűnik, le akarják zárni a Rákóczi utat. Azokat, akik békésen elvonulnak, engedik a körúton elmenni, de az autók rongálóira le-lesújtanak, egy embert az Erkel Színház mögött nagyon megvertek.
Ugyanaz a kemény mag csatázik, mint hétfő éjszaka a Televíziónál. Mindenütt törmelék, az aszfalton füstölgő könnygázgránátokat, letépett közlekedési táblákat látni. A tiltakozók köveket dobálnak, feszítővassal verik a rendőrautókat. Hiába volt két lovasroham, nem bizonyult elégnek.
Egy rendőrautó ég a Blahánál, majd felrobban. Lángok lobognak emeletnyi magasan a kereszteződésben. Mindenki áll és nézi. A tünetők korlátokat szaggatnak le.
01:53
A pajzzsal felszerelt rendőrök könnygázzal tovább támadnak. A tömeg két részre szakad. Sörösüveggel, térburkoló-elemekkel igyekeznek visszatámadni.
„Washington nem kételkedik a magyar demokrácia stabilitásában”. A Fehér Ház nagyon magas körei jelezték Simonyi András nagykövetnek, nincs okuk kételkedni abban, hogy hazánk továbbra is az USA szoros partnere marad.
Ezalatt egy csoport köveket és üvegeket dobál a felsorakozott rendőrökre. A rohamosztagosok pajzsa nem ér a lábukig, most is sok a lábszársérülés. Kifosztottak egy kisboltot a környéken, onnan származnak az üvegek.
Vízágyú érkezett a térre, újra kezdik a tömeg oszlatását. Nagyon sok vérző, sérült embert látni a téren. A rendőrök folyamatosan emelnek ki egy-egy embert.
Végül csak akkor kezdett menekülni a kemény mag, amikor valaki felkiáltott: jönnek a kutyák! De nem jöttek, csak lovak. A HírTv szerint a rendőrök „mindenkit ott ütöttek, ahol értek”.
Egy tudósító valóban szemtanúja volt egy brutális verésnek a már megtisztított Blaha Lujza téren. Egy fekete dzsekis, fekete kendőt viselő rendbontó a 6-os villamos megállójában agyba-főbe rugdosott egy földön fekvő embert. Később odébb sétált, majd újra visszatért, és ismét megrugdosta.
Látványos esti összeállítást vetített a CNN a budapesti eseményekről. A kommentátor azt boncolgatta, ki nyer többet, ha egészen az önkormányzati választásokig folytatódik a tiltakozás. Egy idős úr az egyik képen egy „Nép 24” feliratú kukát vonszolt magával. A híradásokból kimaradt a Kossuth téri tüntetők egyik fontos határozata, melyben a tömeg közfelkiáltással úgy döntött, hogy a forradalom színe a fehér.
Az Oktogonnál is oszlik a tömeg, lassan csak rendőröket látni.
03:46
Ma éjjel sokkal felkészültebb volt a rendőrség, mint egy nappal korábban - nyilatkozta hajnali interjújában a főpolgármester. Mint mondta, összesen 26 rendőr sérült meg, négyen súlyosan. Összesen 98 embert állítottak elő.
A gyülekezési törvény jelenleg nem ad világos választ arra, hogy mi számít választási tüntetésnek és hol kezdődik az anarchia - ebben értettek egyet a kormánypártok és az ellenzék képviselői reggel a Nap-keltében. Vadai Ágnes úgy fogalmazott, a Magyar Televíziót csőcselék támadta meg. A parlamentben a szocialisták azt javasolják majd, gondolják végig a gyülekezési törvény módosítását. Az ellenzék ezt „nem tartja időszerűnek”.
Áder János, az Országgyűlés alelnöke szerint a morális válság mára politikai válsággá alakult, és ez mindenestől Gyurcsány Ferenc felelőssége. A politikus azt mondta: nem elég, hogy a kormányfő nem mond le, ráadásul „cinikusan, arcpirító módon” reagál az eseményekre.
07:22
Körülbelül hatvan demonstráló lehet a téren. Sátrakat állítottak, láthatóan hosszabb távra rendezkednek be.
„Mélységesen fájdalmas számomra, ami az országban történik” – nyilatkozza Horn Gyula. Az ex-kormányfő szerint Gyurcsány ezt nem akarhatta. Az őszödi ülésről így nyilatkozott: „Nem bántott meg ez az ember senkit abban a záróbeszédben, én is ott ültem”. A kormány legitimitása Horn szerint nem kérdőjelezhető meg: „Milyen alapon mondják, hogy mondjon le kormány? Ilyen alapon bárkit, bármikor le lehetne mondatni” – tette hozzá.
Jelenleg nincs az a személy, aki politikai támasztékot képes adni a rendőrségnek - jelentette ki Boross Péter. – „Én kilencvenegyben tudtam, mi a feladatom belügyminiszterként: hogy merjenek fellépni a rendőrök, ne az egyes politikai erők reagálását mérlegeljék.”
Az MTV székházánál történtekért inkább a kormányoldalt teszik felelőssé az emberek, derült ki a Szonda Ipsos felméréséből.
Éjszaka kirabolták Katona Kálmán polgármester-jelölt a Blaha Lujza téren felállított kampánysátrát. Elvitték a hangszórókat, az erősítőt, a plazmatévét. A Rákóczi út hosszában betört kirakatok jelzik a tüntetők útját.
Egy rendőr arról beszélt, hogy a Szabadság téri tévészékház ostrománál hiányos volt a felszerelés. Ő is csak egyik érült bajtársa pajzsával tudott visszamenni az épületet védeni.
A Financial Times emlékeztet rá: Almúnia pénzügyi biztos még júliusban komolynak és szigorúnak értékelte a Gyurcsány-csomagot. Szóvivője útján bejelentette, hogy arra biztatja Gyurcsányt, ragaszkodjon gazdasági kiigazító csomagjához. Lemondása számos üzletember szerint erős forintgyengüléssel járna.
Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc kifogásolta, hogy akik képesek lennének visszarendelni az embereket az utcáról, azok nem tették meg. Elutasították még azt is, hogy a parlament nyilvánossága előtt vitassák meg a kialakult helyzetet. Pedig teljesíthetetlen ígéretekből nem épül az ország – jelentette ki.
08:42
A Kossuth téren ezúttal nyoma sincs a tegnapi szervezettségnek. A mintegy 100-150 tüntető kisebb csoportokban állva beszélget.
A rendőrség reggel elemezte a hétfő és kedd éjszakai felvételeket. Az utcai harcokban összesen 137 embert állítottak elő, akik 72 órás őrizetbe vételük után gyorsított bírósági eljárásra számíthatnak. Azonban korántsem biztos, hogy a letartóztatásokat végül elrendeli a bíróság: korábban több ízben garázda, rongáló fiatalokat engedett szabadon, például amikor augusztus végén, szeptember elején a rendőrök Combinókon graffittizőket fogtak el, és kezdeményezték letartóztatásukat.
A Magosz bejelentette, szolidáris a békés tüntetőkkel. Szerdától a gazdák vállalják a fővárosi tüntetők ellátását. „A mai nap elindulnak az első teherautók a Kossuth térre” – jelentette ki Jakab István.
A Fidesz felkérte a külügyminisztert, utasítsa rendre a moszkvai magyar nagykövetet. Székely Árpád nagykövet ugyanis az Eho Moszkvi rádiónak adott interjúban azt mondta: nem a kiszivárogtatás a fontos, hanem az, hogy a miniszterelnök kimondta az igazat, amit évek óta senki sem várt magyar politikustól. „Lehet, hogy Gyurcsány a választási kampányban valótlanságokat mondott, de az ellenzék jóval több valótlanságot állított az ígéretek versenyében” – jelentette ki.
A frissen alakult Magyar Nemzeti Bizottság arculatot, tartást kíván adni a népfelkelésnek. „Büszkék vagyunk 56-ra, és büszkék vagyunk a pesti srácokra, akik bevették a magyar Bastille-t, a televíziót”, jelentette ki Molnár Tamás, a Jobbik elnökségi tagja. Wittner Mária is csatlakozott a bizottsághoz.
„Minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelniük kell, képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők ne lépjék át a törvényesség határát. Kijelentjük, hogy az erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek. Természetesen a békés gyülekezés jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja” – olvasható Sólyom László, Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin közösen kiadott nyilatkozatában.
14:39
A Kossuth téren néhány száz ember lézeng. Egy önjelölt szónok bejelentette, két nap alatt több millió, a nemzeti ellenállásra buzdító röplapot készít majd el. Egy győri vállalkozó mikrobusznyi csirkével érkezett a Kossuth térre, hogy tápláló sültet készítsen a demonstrálóknak.
Időközben körözést adott ki a rendőrség Budaházy György, a 2002 júliusi „hídi csata” ismert vezetője ellen. A férfit akkor a bíróság ötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A Fidesz közleményt adott ki, melyben a titkosszolgálat bevonásával munkacsoport felállítását kéri a hétvégi Fidesz-tüntetés biztosítására. Deutsch Tamás ennek kapcsán meghívta Szilvásy Györgyöt is a tüntetés szervezőinek ülésére.
„Valószínűleg ínyencek forgatták fel az irodámat” – mesélte egy interjúban az MTV elnöke. A szobáját feldúlók ugyanis megittak egy üveg viszkit, és két üveg villányi bort is. Az egyik fosztogató elaludt az ülőgarnitúrán, őt reggel megtalálták az irodában.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szerint Rudi könnyen megelőzhette volna a hétfő éjszakai tragédiát, ha átveszi a tüntetők petícióját, így magatartása egyik kiváltó oka volt a későbbi eseményeknek.
A Fidesz egyúttal az Európai Újságírók Szövetséghez fordult a HírTV-t ért támadások miatt.
15:16
A Kossuth térre befutott egy kockalada, tetején három hangszóróval. Tudósítók a téren mintegy ötszáz tüntetőt számolnak össze.
„Magyarországon két nap alatt kevesebb, mint egy tucat autót gyújtottak fel. 2005 november 6-án Franciaországban 1408-at, csak Párizsban 982-t” - írja viszonyításképp a Le Monde. Időközben megsült a csirke is, osztják.
A magyar kormány legitimitása megkérdőjeleződött, ezért a parlamenti pártoknak tárgyalások útján új, szakértői kormányt kell alakítaniuk - nyilatkozza Orbán Viktor. A szocialistáknak mindenképpen meneszteniük kell a miniszterelnököt. A kormány egyszerűen nem teheti meg, hogy maradjon.
16:31
Epilepsziás rohamot kapott az egyik tüntető a téren. Mentővel szállították el. A hordágyról még visszakiáltott: „Kitartok!” A hangszórókból Demjén Rózsi egy száma megy.
A budapesti szállodások attól tartanak, hogy az erőszakos utcai cselekmények súlyos veszteséget okoznak a főváros idegenforgalmának – írta közleményében a Magyar Szállodaszövetség. A rendbontások nemzetközi visszhangja mintegy négyszázezer, az idegenforgalomhoz kötődő munkavállaló kenyerét fenyegeti.
A demonstrálók úgy döntöttek, szűrni fogják, ki szólalhat meg a téren. Grespik László jogi okfejtéssel levezeti, hogy Sólyom László legitimálta a Kossuth téri tüntetést, majd a gyülekezőket a Kossuth Rádió híreivel szórakoztatják. Dávid Ibolyát és a demonstrációjukat elhalasztó Hallgatói Önkormányzatokat kifütyüli, Orbán Viktort megtapsolja a tömeg.
Egy, a parlament bizottságai számára készített jelentés szerint az elmúlt napok vandalizmusa előre vetíti, hogy „ilyen jellegű történésekkel a továbbiakban is számolni kell”. A Petrétei József által jegyzett dokumentum szerint „a garázda csoportok közvetlenül veszélyeztetik a békés tüntetőket”. Leszögezi, minden demonstrációért annak szervezője a felelős, aki „nem hivatkozhat arra, hogy ő mindent megtett, csak különböző csoportok rácsatlakoztak”.
Egy bordó John Deere traktor gulyáságyút szállít a Kossuth térre. Gigantikus tömegű leves készül demonstrálóknak. Közben néhány tüntető spontán zenekart alapított, a „Sárga rózsa” című számmal debütáltak, csekély sikerrel.
Délutánra esett a forint a hírre, hogy a Fitch megváltoztatta Magyarország hitelkilátását. A pénzintézet szerint Gyurcsány lemondásának követelése miatt bizonytalan a szükséges reformok végrehajtása.
Az Újpest FC vezetői is közleményt bocsátanak ki, mely szerint nem szabad az elmúlt napok megmozdulásain tapasztalt erőszakos cselekményeket konkrét sportszervezethez, és különösen klubjukhoz kötni.
Már pár ezren lehetnek a Kossuth téren. A hangulat inkább méla, a résztvevők föl-alá bolyonganak. Időnként beszédek hangzanak el. „Azért vagyunk itt, hogy segítsük ennek a nem odavaló, országrabló miniszterelnöknek az eltávolítását” - kiáltja a mikrofonba Horváth János, a parlament korelnöke, a Fiatal Demokraták képviselője.
Hírek szerint felvásárolták a baseballütőket a sportáruházakban, annak ellenére, hogy a jogszabály szerint „ha a rendőrség ilyen eszközt talál valakinél közterületen, el kell koboznia, és használója, valamint tulajdonosa ellen büntetőeljárást kell indítania”.
19:22
Mintegy négyezren vannak a Kossuth téren. A szónok 60-70 ezerre becsüli a tömeget, mindenesetre felkéri az árkád alatt álló tíz embert is, csatlakozzon hozzájuk. Az MTV-től tisztelettel azt kérte, hogy most már, hogy nincs székházuk, jöjjenek ki a térre, és közvetítsék az eseményeket. Talán ez végre valódi rendszerváltáshoz vezet.
Új szervezet alakult „Kossuth-téri nemzetőrség” néven. Feladata a rendbontók és provokátorok kiemelése. Az önkéntes jelentkezőket csoportba rendezik, fehér karszalagot adnak nekik és felszólítják őket az alkoholfogyasztás mellőzésére. A nemzetőrséget Vitéz Matovics István szervezi.
A Gallup szerint a megkérdezettek 57 százaléka tartja rendkívülinek az elmúlt néhány nap történéseit. 43 százalék szerint Gyurcsánynak le kellene mondania, a maradást még mindig 38 százalék pártolja.
Közben spekulánsok veszik gyűrűbe a tüntetőket. Az árusok 400 forintért adják a perecet, és ugyanannyiba kerül az ásványvíz is. A nemrég érkezett gulyásleves ingyen van.
Október elseje lesz a magyar demokrácia fordulópontja – jelentette ki esti tévéinterjújában Orbán Viktor -, amikor a választók véleményt mondanak majd a kormány politikájáról. A nyugalom érdekében először szakértői kormány kell, mely korlátozott mandátummal kezd az ország gazdaságának helyreállításához. Ezzel egy időben azonban dönteni kell az előrehozott választások időpontjáról is. Orbán megerősítette, hogy a hétvégén megtartják nagygyűlésüket.
21:26
Nem tudni, pontosan miféle provokáció történt a Kossuth téren, annyi tény, hogy a Parlament előtt megalakult „nemzetőrség” üldözőbe vett két fiatalembert. Egyiküket elfogták, és átadták a rendőröknek. Társa elkezdett kiabálni a rendőrökre, amivel másokat is fölheccelt. „Ávósok”, „áruló köcsögök”, kiáltozták a fiatalok.
Rendőrök teperték le azt a fiatalembert is, aki a Gyurcsány-kormány jelképes koporsójának felgyújtásával próbálkozott. Néhányan a segítségére siettek, de itt is győzött a túlerő.
Később a rendőrök egy Zoltán utcai étteremben is razziát tartottak. Úgy tudni, baseballütőket kerestek. Az étterem tulajdonosa szerint az esős időre tekintettel esernyőket hozatott nagy számban, azt nézhette el valaki.
Budapesstől 191 kilométerre, Kaposváron idő előtt véget vetettek egy tüntetésnek, a szervezők azt akarták elkerülni, hogy randalírozó szurkolók keveredjenek a forradalmárok közé. A kupa legjobb 32 csapata közé jutásért játszott mérkőzést a Ferencváros, 2-1-re nyert a Kaposvölgye Vállalkozók SC-Nagyberki ellen.
A Kossuth téren köztiszteletben álló jobboldaliak vezetésével akart közszolgálati médiát Kerényi Imre. A Napkelte, valamint Juszt László, Orosz József és Bánó András száműzését követelte, és hogy a rádióban ismét tűzzék műsorra Lovas István jegyzeteit.
Toroczkai az esti órákban passzív ellenállást hirdet. „Senki ne fizessen adót, még BKV-jegyet se vegyen senki” - Toroczkai szerint, ha az ország fizetésképtelenné válik, a kormánynak végre le kell mondania. A javaslatot a hallgatóság egy része tapssal és éljenzéssel fogadta. Toroczkai emellett amnesztiát követelt a forradalom során elhurcolt embereknek.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szózatában felszólította Sólyom Lászlót, tekintse semmisnek Gyurcsány Ferenc megbízását, mert a miniszterelnök „hazudott és csalt”. A rendőröket arra szólította fel, hogy védjék meg a demonstrálók testi épségét.
Nemcsak a baseballütők iránt nőtt meg a kereslet, hanem a katonai ruházati boltokból, military shopokból is országszerte felvásárolták a védelmi felszereléseket, pajzsokat és arcvédő maszkokat.
Vaszlavik (Gazember Velorex Sámán Petőfi) László a forradalom tiszteletére írt dalát adta elő a Parlament előtt. Néhányan hangosan a Horthy-nótát követelték.
A CNN esti tudósításának címe: „Felpezsdítő a magyarok naivitása.” A csatorna sehogy nem érti, miért csodálkoznak ilyen vehemensen a magyarok azon, hogy a politikusok időnként hazudnak.
szept. 21. csütörtök
00:02
Néhány kisebb csoport elindult a Kossuth térről, ahol a Nagykörútra kiérve a tudósító azonban csak békebeli forgalmat lát. Éjfélkor a két órával ezelőtti 10-12 ezres tömeg fele, harmada álldogál már csak a Kossuth téren. A színpadon bohózatba illő jelenetek tanúi lehetünk.
Az Oktogonnál ebben a pillanatban sörösüveg repül egy rohamrendőr felé. Többen heccelni kezdik a sorfalat. Mintegy ötven csuklyás, maszkot viselő fiatal bukkan föl, a csoportot idősebb férfi irányítja. Egyre több rohamrendőr érkezik a helyszínre. Túlerőben vannak, és a Nyugati pályaudvar felé szorítják a fiatalok csoportját.
A Nagykörutat lezárták. A rendőrök szakszerűek, a hangadókat kiemelik a vonulók közül.
Egy-egy tüntető időnként közelebb megy a rendőrökhöz, és heccelni próbálja őket. Egy ilyen jelenetre több tucat fotós érkezik. Pár perc múlva alig van tüntető a Nyugatinál. Ha valakit annak néznek, azonnal húsz-harminc rendőr és ugyanennyi újságíró veszi körül.
Változatlanul sok a nézelődő.
A Kossuth téren a tüntetés tovább zajlik.

(Folyt. köv.)

NOSZTALGIA 2006/3 Egy beszéd

A minap a kezembe akadt egy beszéd. Kis változtatás után osztom meg Önökkel. Valóban kicsi, formai módosítások: a pisi-kaki kitételeket egyenértékű, szalonképes verziókkal helyettesítettem, és néha a szöveg objektív jelentését, ahol elnagyolt volt, plasztikusabbá igyekeztem tenni. 

„Az, amit el tudtam nektek mondani egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az egész politikánk. Nem képes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnak azt a sokrétűségét, ami kell a sikerhez. De minden figyelmeztetést és tanácsot köszönök ez ügyben, mert ha őszinte vagyok hozzátok, azt kell mondanom, mi is tele vagyunk kétségekkel. Egészen pontosan tudom, hogy az, amit majd csinálunk, nem lesz tökéletes. Egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a hatodik lépés, jó, ha az első kettőt tudom. De meg kell próbálni előrevinni ezeket az ügyeket, és fenntartani közöttünk az együttműködést, miközben biztosítani a koalíciós partner támogatását is, fölkészíteni a tömegkommunikációt, satöbbi. De a legfontosabb megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, menni előre. Sajnos nem tudom kiszámolni minden lépésünk következményét. Nincsen ennyi kapacitásunk. Az igazság, hogy reggel 7 órától éjjelig dolgozik a csapat, és egy pont után nem lehet szélesíteni. Nem tudjuk 15 embernél többen körülülni azt az asztalt, amelynél meg kell állapodni a szakértőkkel. Ennyi tehetségünk van, gyerekek! Amit meg lehetett csinálni az elmúlt hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző időszakban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy a választási kampány heteiben ne kerüljenek elő olyan papírok, amikre rikoltozva ráveti magát az ellenzék, megtettük. Sajnos ez egy irracionális ország. 300 ezer forintos vakbélműtéttel ijesztgetik az embereket, az egyházi iskolák bezárásával, kommunista terrorral. Sorra meghekkelik a szervereinket. Hadd ne folytassam. Ésszerű párbeszédnek nincs tere. Miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogy ha eljön a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, mert soha ilyen problémánk nem volt. A Medián 2 hete kihozott egy felmérést. A magyar lakosság 70 százaléka úgy gondolja, mondjanak itt a politikusok bármit, megszorítás lesz. Más szóval a költségvetés gatyába rázása. De hát annak kell lennie. Úgy őriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, mint soha az elmúlt években. Az anyagaink kidolgozottsági foka biztosan hagy maga után kívánnivalót, igazatok van. Azt is tudjuk, hogy rengeteg kockázattal nézünk szembe. Amikor azt mondjátok, hogy vigyázzunk oda, mert az Alkotmánybíróság visszaküldhet dolgokat, tudjuk mi ezt. De nagyon szűk csapat dolgozik Petrétei Jóska mögött, mert nem engedhetjük a minisztérium egészére ebben a fázisban még, 5-6 ember reggeltől éjszakáig, mert az utolsó munkaanyag is megjelenik másnap a Magyar Nemzetben, vad kommentárokkal, kontextusból kiforgatva. Így kell dolgozni. Közben a másik oldal 14. havi nyugdíjjal kampányol, áfa-mentes bébipelenkával, és azt ígéri, négy év alatt száz százalékkal megemeli a reálbéreket. Agyrém. Mi közben az őrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogy összeszedjük a szükséges tételeket. Merthogy nincs sok választás. Azért nincsen, mert elcsellóztuk. Nem kicsit, hanem nagyon. Európában ennyi böszmeséget még ország nem csinált, mint ahogy itt mi vircsaftolunk. Annyival kerültünk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni. Ráadásul úgy, hogy a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása igazgatta, és gyakorlatilag nem csináltunk ez ellen semmit négy évig. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amivel gátat vetettünk volna ennek a sok képtelenségnek. Amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy sztrádák, égetőművek, víztározók, valamivel nagyobb esélyegyenlőség, az az, hogy visszahoztuk a kormányzást a végére. Közben az ellenzék azt harsogja, hogy a költségvetés problémáinak az a megoldása, hogy csökkentjük a bevételeket és növeljük a kiadásokat. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit történik itt, akkor mit mondunk? Természetes, hogy a dolog az nem szépen, aprólékosan felépített, nem. Lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, lásd fenn, most meg már olyan rohadtul kell csinálni, hogy belegebedünk. Ez a helyzet. És közben még meg kell állapodni a szabaddemokratákkal, személyi kérdések, koalíciós sakkozás, ismeritek. Nézzétek, a dolog az úgy áll, hogy rövid távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy ideig folytatni az alibifocit, de biztos nem sokáig. Nem tudhatjuk, hogy mikor jön el az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg ezernyi statisztikai kiskapu segítette, hogy idáig eljussunk. De sokáig nem totojázhatunk. Persze még elképesztően sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoport hogy fogja fogadni. De én azt tudom nektek mondani, hogy nem szabad hónapokig elemezni, gyerekek. Nem ismerjük a jövőt. Az első nap meg kell mondani, mit akarunk csinálni azért, hogy ennek még idén költségvetési hatása legyen, hogy például szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Analizálgathatunk még egy ideig, már régen volt világválság, de a végén jönnek, akiknek az a szakmájuk, és azt mondják, hogy ők már kielemezték. Magyarország le van írva. Ezért, annak az előrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem lesz tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani. Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló gazdasági ügyekben, Kornaitól Surányiig, Békésitől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végig beszéltük, végig vitatkoztuk ezt a pár hetet. És meg kell mondanom, rengeteg nagy ötlettel találkoztam. A hétszázát neki! Kiderül, hogy még a legnagyobbak, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire! Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami ötmillió forintnál drágább? Direkt alacsony értékhatárt mondtam, nem százmilliót. És közben odaadjuk az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert azt meg oda kell nekik adni, mi így dolgozunk, az az ő bevételük. Az egész sztorinak az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint. Magyarország legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor, azt mondja: Ferikém, olvasom a Sarközy tanulmányban, hogy ha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárdot meg tudunk takarítani. Mondom Sanyikám, normális vagy te? Legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó isten! 3-400 milliárd, ez kétségtelen, de cserébe jön kétszázezer új munkanélküli. Vagy odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogyan kell megtartani a minimálbér adómentességét, és közben fenntartani a társadalmi igazságosságot. Dolgozunk sokáig vele, elküldi a papírját is, melyen kiszámolta, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudta, hogy létezik az adójóváírás intézménye Magyarországon. Akkor azt is át kell alakítani. De ez 230 milliárd forint, Gyurikám. Ja? Hát, ha az a 200 milliárd forint benne van a pakkban, úgy nincsen megoldásom. Általánosságban elmondhatom, egész sok jó ötlet van egészen addig, amíg ki nem kell számolni. Akkor elfogy a tudomány. Sok olyan kritika is van, hogy a rendszer nem eléggé kerek, nem konzisztens. Mindenkinek van ötlete, hogy mit vegyünk ki belőle, és akkor a maradék konzisztens lesz. Csak éppen akkor csupán harmadannyi pénz van, mint amennyi kellene. Ja, így én is tudok konzisztens rendszert. Az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem többet. Ráadásul mindezt úgy kell megtenni, hogy amit hosszú távon akarunk csinálni, amitől az egész ország fenntartható lesz, azt ne verje keresztbe. Gyerekek, nem vagyunk tökéletesek! Sajnos nem. Azt sem tudom ígérni, hogy minden rendben lesz. Annyit tudok mondani, hogy ami tisztességgel megcsinálható, azt megcsináljunk. És hogy nem játszunk külön meccseket, az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással birkózzunk. Úgy gondolom, nincsenek külön érdekek, amik ne bírnák ki közöttünk a nyilvánosságot, vagy amit nem veletek akarok elintézni. Az a csapat, amelyikre rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, nagyjából erre képes. Tehát tud nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik többre képes, mi nem tudunk ennél jobbat. Munka van, tisztességes munka folyik egymás között, és muszáj megcsinálni. Most nem beszélek az Új Magyarországról, a fejlesztésekről, az autópályákról, játszóterekről, szennyvíztisztítók, satöbbi. Egymás között vagyunk. Nem beszélek a határon túli magyarokról sem, az egyházakhoz fűződő kapcsolatokról és még ezer dologról, mert ma nem ez a legfontosabb. Megjegyzem, mindegyikben érdemi javaslataink lesznek, egyik-másik meglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit most el kell döntenünk egymás között, a legszűkebb körben, nem ez a legfontosabb. Reform kell, vagy bukik az ország, nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és őszintén megmondom nektek, beszélek magamról is. Ezért szeretnék most kérni tőletek még három percet. Az életben legfeljebb még egyszer fogok ilyesmit kérni tőletek. Ugyanis fantasztikus dolog politikát csinálni. Egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint végigcsinálni, az állandó ordibálás közepette, ebben a bizarr, fékevesztett légkörben, mert egyetlen dolog ambicionált: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kicsellózott országban, hogy nem kell betojni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és a baloldal tanulja meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet. Nagy dolog volt, imádtam, életem legizgalmasabb szakasza volt. És most itt a lehetőség, hogy történelmet csináljunk. Nem a történelemkönyveknek, arra nagy ívben teszek, nem érdekel. De hogy csinálunk-e valami fontosat. Hogy azt mondják, hogy a kicsellózott életbe, jöttek és meg merték tenni, és nem azon aggodalmaskodtak, hogy most hogy a francba lesz majd meg az útköltség elszámolásuk. A fűzfán fütyülő rézangyalát! Hogy jöttek párak, akik nem azon tanakodtak, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e jövőre helyük, vagy nem. Hanem megértették, hogy másról szól ez a kardvirágos ország! Hogy megértik, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy legalább többé-kevésbé működő világot! Csak azért! Egzisztenciát lehet még találni sokat. Tudom, nekem könnyű ezt mondani, ne vágjátok mindig a képembe! De hát ha csak ezért érdemes! Majdnem beledöglöttem, mert másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, miközben taktikázni kellett reggel, éjjel, meg este. Hogy az ellenzék épp min veri ki megint a maga hisztijét. Nem akarom ezt tovább csinálni! Vagy nekilátunk, egy működő és igazságosabb ország, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell megcsinálni! Soha egy interjút nem fogok adni, amikor befejezem, akárhogy is válunk el egymástól. Nem fogom a magyar baloldalt bántani, soha. De csak akkor érdemes politikát csinálni, ha hozzányúlunk a nagy dolgokhoz. Azt magyarázni, hogy miért nem, és hosszú nevű bizottságokban ücsörögni, aztán új munkabizottságot alakítani, amelyik kideríti, hogy egyetlen törvényben nem tudtunk megállapodni, ezért újra csak azok a kompromisszumok születnek, amik lényegében a semmittevés kompromisszumai, hogy fönnmaradjon, ami volt, mert úgyis minden sérteni fogja valakinek az érdekét – szóval, ehhez egy másik madame kell. Ez az én imádatomat nem fogja megváltoztatni, én a hívetek maradok. Én nem fogok naponta felállni, volt egy ilyen minisztere a Gyulának, aki mindig le akart mondani. Vagy egy másik, aki állandóan azt mondta, hogy én egy ilyen és ilyen pasi vagyok. Hát nem. Amíg van a dologban esély, és haladunk, addig igen, ha meg kifogyott, akkor csöndben elmegyek. Egyszerűen nem érdemes másként. Mindenki döntse el magában, azért a 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami hallatlanul fontos persze, különösen, ha az embernek már nincsen más szakmája, tudom én. A kérdés, hogy valaki képes-e az elmúlt 15 év összes történetén felülemelkedni, és megkötni az új díleket, amitől élhetőbb lesz az ország, vagy azt gondolja, hogy ez is csak egy ugyanolyan négy év lesz, a francba, túléltük a korábbiakat is, ezen is túl leszünk valahogy. Volt már egy csomó miniszterelnökünk, most ezen a pasin is túl esünk. Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet, hogy így kellene, ez egy legitim érvelés, nem is bánt. Van ebben a frakcióban amúgy is nem egy kiváló, miniszterelnöknek alkalmas ember. Mégis azt mondom, vegyen most mindenki egy nagy levegőt, igyon egy kis bort, aludjon rá egyet és döntse el magában, mert ha mindenki csak ugyanazt tudja mondani, amit az elmúlt években mondott, és nem jut el odáig, hogy na, a franc egye meg, lehet, hogy valami újat kellene kitalálni, akkor soha nem tudunk megállapodni egymással. Ha mind a 190 ugyanazokat a mondatokat mondja csak, amit az elmúlt években mondott, akkor ugyanúgy nem fog történni semmi, mert ugyanúgy nem tudunk megállapodni. Ugyan nem értek egyet, de elengedem. Mosom a kezeimet, csinálják! Vagy visszafogottan meghúzza magát, hogy a többi csak csinálja. Az ugyanis nem reform, hogy a többiek változzanak meg. Az nem változás, hogy egyébként kiszállunk a Passatból és mondjuk a népnek a mantrát. Az a reform, hogy hajlandóak vagyunk magunk is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig tettünk. És ehhez képest az első hónapoknak a dolga, a költségvetés dolga, az csak szimpla kényszer. De tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk ésszerűsíteni a rendszert, vagy jön a következő krach, és ránk fog omlani, a francba. A megoldásaink biztosan nem tökéletesek, igazatok van, csak épp senki nem mond jobbat. Legalábbis olyat, amiben meg tudunk állapodni a szakma nagy részével, amit el tudunk fogadtatni az emberekkel, és el tudjuk fogadtatni a koalíciós partnerrel is. Nálunk, akik ezt egy páran a tetején csinálják, a Bélától a Veres Janiig, Kiss Pétertől a Hillerig, meg mondjuk velem, mi nagyjából azt hisszük, hogy ez körülbelül jó. Biztos belül külön-külön gondolunk mást is, de nem külön-külön vagyunk, hanem ott ülünk tizenegynéhányan az asztal körül, és a végén a döntést kell hozni. Itt nem egy tévedhetetlennek gondolt király hozza a döntést. A királyok az egész világon előbb-utóbb megbuktak. Azonban én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Nyilvánvaló, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek. Egy egész ármádia készül a revansra. De ha nem csináljuk meg, az ország négy év múlva ugyanott tart megint, mint most. Igen, lesznek tüntetések, biztosan lesznek, tévé, Parlament, sokan dolgoznak már a pillanaton. De előbb-utóbb megunják, és hazamennek. Mi csak akkor tudjuk végigcsinálni, ha a lényegben hiszünk, ha van egyetértés. Ha senki nem játszik külön játékot itt, aki most az asztal körül ül. Kikerülni a konfliktusokat, egyre csak azt szajkózni, amit az emberek várnak tőlünk, minduntalan megijedni attól, hogy megsértünk érdekviszonyokat, akkor nem is érdemes hozzálátni. Nem szabad. A magam részéről nem igaz, hogy én valamihez is csökött módra ragaszkodom. Hogy van egyvalami a fejemben, és akkor annak kell lenni az egészségügyben, hogy izé, meg okvetlenül így. A fenét! Én ezeket a beszélgetéseket legföljebb szervezem, mediálom. Nyitom ki az embereket, hogy elmondják, mi van bennük, ez a módszerem. Nem diktálok semmit. Legföljebb akkor, ha le akarnak lassulni, vagy nem akarnak megállapodni. Mert hogy gyerünk már, a hétszázát, előre! Ezt tartom a vezető dolgának. És hogy ha valamiben megállapodtunk, akkor az úgy legyen. Az egész nem arról szól, hogy nekem van egy A-tól Z-ig megírt forgatókönyvem, és azt ki fogom az országból verni. Francot! Van forgatókönyvem arra, hogy hogyan lehet a szocialistákban lévő hihetetlen energiát arra fölhasználni, hogy az országot megváltoztassák, bár lehet, hogy ebben tévedek. Hogy legyenek már úrrá végre a kishitűségükön, meg a régi igazságaikon: arra tényleg van elgondolásom! Legföljebb, ha nem bírom már, akkor kiabálok egyet. Egyébként nincs a dologban személyes sztorim. Már így is sokat kaptam, ettől, amit a elmúlt másfél évben csinálhattam. Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt az országot. Mert ki fogja megváltoztatni? Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csicskás-hadával? Van még egy C változat is, hogy nem történik semmi. Elvégre el lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe, az tudja, hogy hazugságok sokaságára épül! Vagy ki tagadná, hogy az oktatásban borzasztóan nehéz bármihez hozzányúlni? Ugyanakkor bárhová nézünk, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel. Valamelyikőtök mondta - az Arató Gergely -, hogy az mégiscsak a legnagyobb igazságtalanság, hogy a magyar oktatási rendszer a köztünk lévő társadalmi különbségeket csak fölerősíti, ahelyett, hogy gyengítené, ráadásul még szegregál is. Mit ad Isten, itt tenyészik 700 ezer kitaszított roma. Hát ez az igazi nagy probléma! Mi meg azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást, kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek! És akkor az a botrány, hogy utólag ki kell fizetni a diploma árát 3 százalékonként? Ha van társadalmi botrány, akkor az az, hogy a jelen állami oktatásban a felső tízezer termeli újra magát közpénzen! Mi meg nem merjük ezt kimondani, mert be vagyunk tojva, hogy azt mondjuk, hogy aki tehetős, havi egy milla vagy több, olyan öt százalék, akkor tessék fizetni. Ne áltassuk egymást, ez az igazi botrány! Vagy ahogy a Laci is beszél az ő cigány embereiről. Hogy azoknak tized olyan egészségügyi szolgáltatás jut, mint nektek vagy nekem! Hogy mióta az anyámnak ismerik a városban a nevét, azóta neki is jobb jut, a hét meg a nyolcát! Nem értette, mi történt. Kérdezi, megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom, egy fenét, mama! Az az igazság, hogy ismerik a neved! Ez a botrány! Ehhez képest társadalmi értelemben a 300 forintos vizitdíj semmi, józan ésszel legalábbis, legföljebb kényelmetlen politikailag, hiszen ki a fene szeret fizetni. Persze hogy lehet súlyos következménye, de őszintén szólva, ez a következmény politikai, legfeljebb minket érint, és bennünket is csak akkor, ha rosszul csináljuk. A tragikus társadalmi kihatás, a szektor pusztulása meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a politikai következményektől. De hölgyeim és uraim! Ez legföljebb pár száz embernek, meg a családjának, az ismerőseinek a problémája, a mienk, a politikai elité. De nem azért kell politikusnak menni, mert ebből olyan hihetetlenül jól meg lehet élni, és mert már elfelejtettük, hogy milyen szerelőnek vagy ügyvédbojtárnak lenni! Hanem azért lennénk politikusok, merthogy meg akarjuk ezeket a problémákat oldani. Egyébként az elmúlt négy évnek épp az a tapasztalata, a Horn Gyula kormányzásának, hogy nem abba szoktak belebukni emberek, ha valamit csinálnak, hanem ha nem csinálnak. Ha csak sodródnak az árral. Ha csak állnak. Összezavarodtam. Mibe is akkor? Mindegy, el kell indulni, és végig kell csinálni. Biztos szörnyű lesz az első év, persze. De teljesen érdektelen, hogy csak 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron a 100 emberből a Szonda szerint csak 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek. Erre egy évvel később nyertünk. Mi lenne, hogy ha nem az egymás közötti játszmák miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert megcsináljuk a nagy ügyeket, és elveszítjük egy időre a támogatásunkat, de aztán visszaszerezzük. Mert megértik. El kell majd menni vidékre, hogy megcsináltuk, a hétszázát. Remélem, nem szerveznek fütyülő-kommandókat. Azt mondhatják, hogy nem lett mindenkinek jobb, igazuk van, de neki, meg neki, meg neki, nézd meg, meg kollégiumok épültek ebben a kigordonkázott országban végre. Erről szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester, és hogy hány helyettese lesz! Hogy ki kinek tesz keresztbe! Fontos az is, de nincs benn az ország első száz legfontosabb ügyében. És mi döntjük el, hogy melyikkel foglalkozunk. Az ország azt gondolom, megérdemelné, meg mi is, hogy ilyen dolgokat csináljunk. Szóval, azt tudom nektek mondani, hogy álljunk neki, és csináljuk meg. Sok igazságotok van a figyelmeztetésben meg a részletek ügyében, de csak azt tudom mondani, hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, igen, de, akkor ahhoz én már nem kellek. Ahhoz más kell. Majd írok egy zseniális könyvet a modern magyar baloldalról. Kell még valamit mondanom,  Ildikó? Emberek!”

NOSZTALGIA 2006 nyár

2 beszéd


Nincs érdekesebb a tegnapi újságnál. A minap a kezembe került két, 2006 nyarából származó beszéd.
Ezúton szeretném őket megosztani Önökkel.

1. beszéd: Új Magyarország: Gyurcsány Ferenc parlamenti expozéja. (Kivonat.)
2006. június 8.

„Haza és haladás, ez a vágy és ambíció hajt bennünket. Erős és sikeres Magyarországot teremtünk: erőset, amely nem ijed meg a kihívásoktól, nem menekül a verseny elől, hanem megküzd nemzeti érdekeinkért.
Azt tekintjük fő feladatunknak, hogy képessé tegyünk minden polgárt arra, megállja helyét az új világban. Azonban tudjuk, nem minden a verseny: a köztársaság az együttműködésre épül. Mi alkotjuk Magyarországot, tízmillió ember. Ez a sokféleség a forrása a köztársaság erejének, alkalmazkodó és megújuló képességének.
Hisszük, hogy a politikai erők egymást tiszteletben tartó versengésére épül a parlamentáris demokrácia. Az elmúlt tizenhat évben elsajátítottuk e versengés szabályait, de közben elhalványult az együttműködés fontos képessége. Ideje egyensúlyt teremteni. Nincs visszafelé út: megsebzett történelmünk nem régi célok követését, hanem az új tanulságok levonását követeli.
A rendszerváltozással létrehozott Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, európai normarendszere időtállónak bizonyult. Sajnos a rendszerváltozással nem kopogott be minden család ajtaján a gyarapodás, a szabadság mögött nem csak sikerek, hanem megannyi kudarc és reményvesztettség is meghúzódik. Az Európában közepesnek számító jövedelmi és vagyoni különbségeket a többség nehezen tudja elfogadni. Egyre merevebb a magyar társadalom. A személyes sorsokat a valóságos teljesítmény mellett – és nem ritkán helyett – a családi származás vagy a születési hely határozza meg. Nem egy térségben generációk nőnek fel anélkül, hogy bárkinek szakmája, rendes munkája lenne.
Magyarországot a fejlődés és lemaradás egyszerre jellemzi. A szétszakadt lehetőségek összekapcsolása az előttünk álló legnagyobb kihívás. Ne vesszen el egyetlen többre érdemes sors, teljesedjen ki valamennyi ígéret.
Nyugatos életminőséget kívánunk teremteni, építünk és beruházunk, mint soha korábban. Utakat, vasutat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket. Szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Mindebből azonban nem épül még új Magyarország.
Ahhoz több kell.
A beruházásokkal nem a régit kívánjuk megerősíteni, hanem egy igazságosabb országot kívánunk világra segíteni. Ehhez azonban változások, reformok sokasága kell. Az országnak nincs polgáraitól független teljesítménye: az erős Magyarország nem önzésből és követelésből, hanem önmagukért felelősséget vállaló hazafiak közös erőfeszítéséből épül.
A változást nyilvánvalóan az államon és a politikusokon kell kezdeni. A rendszerváltás óta eltelt 16 év megkoptatta demokratikus intézményeink tekintélyét, igazságok helyett féligazságok és az alig leplezett hamisságok formálják az államélet bántóan nagy részét. Ahelyett, hogy az állam és a politikusok példát mutatnának alkalmazkodásban, kullognak az emberek után. Változni és változtatni kell!
A szükséges változások egy része azonban semmiképpen nem valósítható meg a parlamenti pártok konszenzusa nélkül. Bízunk benne, valamennyi felelős magyar politikai erő egyetért abban, a változtatások sorában elsőként a politikusokon van a sor. Nekik kell megmutatniuk, hogy egy korszerűbb és takarékosabb állam kialakítása érdekében képesek korlátozni előjogaikat, jövedelmüket, képesek visszaállítani a politikai intézmények hanyatló tekintélyét.
Eljött az ideje, hogy az új Magyar Köztársaság végrehajtsa a régóta felismert, ám eddig halogatott változtatásokat. A Kormány ezért kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok egyetértésével döntsünk az alábbi kérdésekben:
1, Csökkenjen háromszáz fő alá az országgyűlési képviselők száma.
2, Már a 2006. évi önkormányzati választások előtt csökkenjen az önkormányzati képviselők száma.
3, Legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása, különösen tekintettel a kampányra fordított kiadásaikra. Váljon világos rendszerré a pártfinanszírozás, ehhez erősítsük meg az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait.
Elkerülhetetlenül változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén is. Nem csupán azért, mert a mai apparátus túl sok pénzébe kerül az adófizető polgároknak, hanem mert nem eléggé serkentői az ország gyorsabb, sikeres fejlődésének. A Köztársaság Kormánya nem odázza tovább a változásokat, nekilát a polgárainak magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, a közpénzeket takarékosan felhasználó új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakításához.
Nem csupán csökkentjük a központi közigazgatásban dolgozók létszámát, hanem mind a szervezetekkel, mind az abban dolgozókkal szemben új, a versenyszférában már régóta érvényesülő követelményeket fogalmazunk meg. Csökkentjük a minisztériumok számát. A kormányzati ciklus végére a felesleges bürokratikus szabályok kiiktatásával a leggyakoribb ügyekben a felére csökkentjük az átlagos ügyintézési időt.
Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy egy térség gyors fejlődésének biztosításához ma már nem elegendőek a megyei erőforrások. Uniós csatlakozásunkkal a megyék egyre inkább elveszítik funkcióikat. A megyék feladatainak többségét tehát lefelé, kistérségi, vagy felfelé, regionális szintre kell helyezni. Ezért önkormányzati reform keretében kezdeményezzük a választott, önkormányzattal rendelkező régiók létrehozását. A kormány konszenzus hiányában is törekedni fog e folyamat ösztönzésére.
Mindezek az elmúlt tizenhat év adósságai. De ez nem minden. A kormányzati ciklus első felében helyre kell állítani az államháztartás egyensúlyát. Az elmúlt öt-hat évben az - egyébként indokolható - célok nem jártak együtt kellő költségvetési felelősséggel. Noha az egyensúlyi pályáról történő letérés 2000–2001-ben kezdődött, nem kétséges, hogy a nagyobb felelősség a 2002–2006 közötti kormányokat terheli. Összességében a társadalmi igazságosság és modernizáció egész programját veszélyezteti az elfogadhatatlan hiány, ezért az új kormány azonnali intézkedéseket hoz az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Ehhez rövid távon az állam kiadásainak jelentős csökkentésére, bevételeinek pedig növelésére van szükség. Nem várunk tovább. A cél világos. Az államháztartás és az adórendszer reformjával hosszú távon is növekedési pályára helyezzük a magyar gazdaságot.
Ennek érdekében a Köztársaság Kormánya gyors és hatékony intézkedésekkel hozzálát a költségvetési egyensúly helyreállításához. Közép- és hosszú távon szerkezet-átalakító reformokkal biztosítja, hogy az állam felelős módon gazdálkodjon a közpénzekkel. Csak olyan feladatokat lásson el, amire a társadalomnak valóban szüksége van, hogy a ciklus végére csökkenthessük a vállalkozások és az állampolgárok terheit.
Szakítanunk kell az elmúlt évtizedek „húzd meg, ereszd meg” politikájával. Átfogó reformokkal létrehozzuk az egyensúly megőrzésének feltételeit. A hiányt nem az Unió követelményei miatt kell csökkentenünk, hanem azért, hogy az állam finanszírozási igénye ne vonjon el forrásokat az emberektől.
A magyar egészségügy is egyre nehezebben birkózik meg a feladatával. Az egymást kiegészítő egyéni- és közfelelősség helyett átláthatatlan érdekek és alkuk alakítják az egészségügy hétköznapjait, emiatt elégedetlen helyzetével a beteg, az orvos, a nővér és a rendszert működtető állam is. Csak egymás rovására lehet előnyöket kicsikarni, azt is csak rövid távra.
De az egészség nem csak magánügy. Az egészség olyan közjószág, amelyek végső hordozója az egyén, ezért az egészség megőrzésének lehetőségét az államnak kell megteremtenie, a felelősségét azonban az egyénnek is viselnie kell.
A Kormány célja, hogy Magyarországon növekedjen az emberek várható életkora, betegség esetén pedig mindenkinek esélye legyen az egészségügyi ellátásra. Ennek pillanatnyilag legfőbb akadálya az a – felelőtlen politikai retorikával is támogatott – szemlélet, miszerint az egészségügyi szolgáltatások biztosításában az állam korlátlan felelősséggel, az igénybe vevők pedig korlátlan jogokkal bírnak. Jelenleg mindenki abban érdekelt, hogy minél kevésbé járuljon hozzá a felelősség vállalásához, miközben a szolgáltatások igénybe vételekor mindenki a legjobb és legtöbb szolgáltatást szeretné kapni.
Nem várunk tovább. 2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy intézményi és garanciális feltételeit. Megteremtjük a járulékfizetés nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszerét. A fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározásával és az infrastruktúra fejlesztésével olyan egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat jobban igazítja a szükségletekhez. A jobb ellátás biztosítása, az ellátásban dolgozók terhelésének mérséklése emellett azt is megköveteli, hogy a biztosítottak részéről mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan, felesleges és gyakran túlzott igénybevételét.
Az oktatásban is sok minden történt a rendszerváltozás óta. Azonban nem tudtunk változtatni a két évtizede tartó legijesztőbb tendencián: azon, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem felerősíti a gyerekek otthonról hozott családi, társadalmi különbségeit. Oktatási rendszerünk a társadalmi elit közpénzen történő újratermelője. Az iskolát a legnemesebb magyar hagyományoknak megfelelően újra a magyar társadalmi-gazdasági progresszió motorjává kell tenni, ez az ország érdeke, gyermekeink érdeke. Nem várunk tovább.
A Köztársaság Kormánya a gyermekeink kreativitását és tehetségét kibontakoztató oktatást a jövőbe történő befektetésnek tekinti. Az elkövetkező években soha nem látott méretű iskolafelújítási programot valósítunk meg. Folytatjuk az informatikai fejlesztéseket, erősítjük a pedagógusok jövedelmének teljesítmény szerinti differenciálását. Javítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési feltételeit, fellépünk az iskolai szegregációval szemben.
Néhány év múlva a magyar egyetemekről kikerülők diplomája az Európa bármely pontján megszerzett oklevéllel azonos értékűvé válik. A felsőoktatás szerkezetét azonban szorosabban kell kötnünk a munkaerőpiac igényeihez. A felsőoktatási képzés fenntartható és igazságos finanszírozása érdekében az állami képzésben bevezetjük az utólagos képzési hozzájárulást, kompenzációképp támogatásokkal biztosítjuk a hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi és lakhatási feltételeit.
A közlekedési infrastruktúra további fejlesztésére is szükség van ahhoz, hogy hazánk ne töredezzen szét különböző történeti időkben létező településcsoportok szigeteire. Ezért törvénybe foglaljuk az Új Magyarország program gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervét, befejezzük az M6-os, az M7-es autópályák építését, és megépítjük a fővárost tehermentesítő gyorsforgalmi körgyűrű további szakaszát a dunai átkelés bővítésével.
Hazánkban az egyik legnagyobb veszélyt az árvizek jelentik. A Tisza vidékén élők érdekében folytatjuk a töltéshálózat megerősítését, árapasztó tározók létesítését. Szélsőséges és szokatlan időjárási helyzetekre a jövőben gyakrabban számíthatunk. A következő években utak, hidak, kikötők, gátak, hulladékhasznosítók épülnek szerte az országban, kórházak, iskolák újulnak meg. Komplett városrészeket rehabilitálunk, panellakások százezreit korszerűsítjük.
A Kormány emellett kötelességének érzi, hogy őrizze és védje minden magyar állampolgár alkotmányos jogait, tekintet nélkül azok etnikai hovatartozására. A magyarországi roma társadalom kulturálisan, gazdaságilag és területileg is tagolt közösség. Kétharmaduk esetében elégséges a diszkriminációs gyakorlatok megakadályozása, mintegy egyharmad azonban Magyarország nehezen megközelíthető kistelepülésein, elkülönült lakókörnyezetben él. E csoportok számára egyedileg kialakított programok szükségesek. Elő kell segíteni, hogy a lehető legtöbb gyerek óvodába járjon, s onnan kerüljön tovább piacképes tudást nyújtó általános és középiskolákba. Törekedni kell arra, hogy a felnőtt korú roma népességen belül egyre többen szerezzenek végzettséget, kapjanak szakismereteket. Elő kell segíteni a romák munkaerő-piaci elhelyezkedését, lépéseket kell tenni gazdasági tevékenységük legalizálására.
Új Magyarországot teremtünk, tisztességes és bátor kormányzással. Tudjuk, hogy mi, politikusok önmagunkban erre nem vagyunk képesek, ehhez milliók együttműködése, partnersége kell. Egyező akarata, cselekvése, a nyugalom és a méltányosság megőrzése.
Tudjuk azt is, hogy döntéseink között bizonyosan lesznek tévesek. Kerülni fogjuk a dölyfös mindenhatóság látszatát, határozottságunk a demokratikus rend tiszteletével párosul. A szociáldemokraták és szabad demokraták kormánya a haza felemelkedését kívánja szolgálni, minden magyar ügyét. Egy jobb és igazabb világért! Magyarországért, a köztársaságért!”

2. beszéd. Egy másik Magyarország: Orbán Viktor beszéde a XVII. Bálványosi Nyári Egyetemen (Átirat.)
2006. július 22.

„Kedves barátaim! Itt az ideje, hogy részletesen beszéljek a választási vereség okairól. Először is: a kormány sikeresen titkolta el a katasztrofális kormányzás következményeit. Hazugsággal nyerte meg a választást, ez volt az egyik ok. A másik pedig, hogy ezt a szemfényvesztést nem tudtuk megfelelően kommunikálni. Nem voltunk elég meggyőzőek. Harmadik okként azt nevezném meg, hogy a magyar választópolgárok egy tekintélyes része a tapasztalatai alapján dönti el, kire adja a voksát. Ezek a tények pedig a 2006-os kampány idején azt mutatták számukra, hogy minden rendben van, csak mert a szavazás előtt pár hónappal különböző juttatásokban részesültek.
El kell ismernem, a posztkommunista baloldal egy dolgot kétségtelenül jól csinált: mindig képes volt áthárítani a felelősséget másra. Azonban leszögezhetjük, most új helyzet állt elő ebben a tekintetben. Kormányra kerülésükkel a saját örökségüket vették át.
Mindannyian tapasztaljuk, mostanra két érzés uralkodott el az emberekben: csalódás a kormányzati kommunikációban, és félelem a jövőtől. Hogy minden, amit eddig megszereztünk, elveszhet. A dolgok közös gyökere mégis egy mondatban foglalható össze: a kormány és a kormányfő hazudott nekünk. Tizennegyedik havi nyugdíjat ígértek, kedvezményes sztrádahasználatot, mindenféle tücsköt-bogarat. Becsaptak minket. De ha ebbe beletörődünk, veszélybe kerül mindaz, amit ma demokráciának nevezünk.
Ezért bejelentem, a Fidesz úgy döntött, megfogalmaz egy kiáltványt „Jó reggelt, Magyarország!” címmel. A szerzői jogokat a csigatévével rendeztem. A kiáltvány aláírói elítélik a hazugságra épülő kormányzati kommunikációt, és szeptember 23-ára, a Hősök terére nagygyűlésre hívják az embereket.
Kedves barátaim! Mindenkinek élnie kell demokratikus jogával: ne engedjük, hogy a hazugság árát velünk, egyszerű emberekkel fizettessék meg! Kérek mindenkit, aláírásával is csatlakozzon a kiáltványhoz.
Nyilvánvaló, hogy 2006-ban nyílt és szervezett politikai hazugság áldozata lett Magyarország. Erőszakosan kiforgatták a másik szavait, a nyelv kifejezései lassan elvesztik jelentésüket. Ez mind gazdasági, mind a demokratikus alapokat tekintve lassan aláássa a demokráciát. A modern piacgazdaság egy idő után nem viseli el a folyamatos hazugságot. Másfelől tény, a választások során választópolgár és párt között létrejött szerződést sem lehet csak úgy felrúgni. Minden politikai erő a választási kampányban maradéktalanul köteles kinyilvánítani cselekvési szándékát.
Milyen messzi van a jelenből nézve a múlt! A rendszerváltozás idején még jómagam is egy platformon tudtam képviselni a demokratikus érdekeket Demszky Gáborral vagy Antall Józseffel. Akkoriban ez lehetséges volt, mert mindannyian egyetértettünk abban, hogy nem akarunk hazugságokra épülő országban élni. Meghúztuk a határokat, amelyeket a politika soha nem léphet át. De aztán jöttek a kommunisták. Ma az a helyzet, hogy akár erővel meg kell akadályozni, hogy az emberek beletörődjenek a jelenlegi helyzetbe. Nem lehet, hogy a pártok a kampány során eltitkolják előlünk cselekvési stratégiáikat. Mondjuk ki, bármennyire nehéz is: meg kell védeni a döntés szabadságát!
Leginkább sajnos a fiatalok fogékonyak a hazugságra, ők téveszthetők meg legjobban. Örülök Németh Zsolt ezzel kapcsolatos megjegyzésének: igaza van, Tusványos is kiváló terep az ilyesmire. Mi tizenhetedik alkalommal teszünk meg mindent azért, hogy a Kárpát-medencét bevonjuk a belpolitikai kérdésekbe.
Ki kell mondanom: olyan időket élünk, amikor nyíltan hazudnak az embereknek. Eltitkolják valós terveiket, kerülik a vitát, menekülnek az észérvek elől. Korlátozzák a tájékozódás szabadságát, ezáltal az állampolgárok demokratikus jogát a döntés szabadságához.
Kedves barátaim! Ehelyütt engedjetek meg egy kis kitérőt. Itt az ideje, hogy részletesebben taglaljam a modern tömegkommunikáció és a politika egyre kétesebb viszonyát. Beszélnünk kell arról, milyen új dimenzióba helyezte az elektronikus média térhódítása a kommunikációt. Igazság szerint a technika fejlődésével, amikor ez az újfajta kommunikációs eszköz még csak kialakulóban volt, az én számomra is kérdéses módszernek tűnt ez a technika a szabadság és a demokrácia megerősítésére. Noha köztudott rólam, hogy már fiatalkoromban öreg róka voltam. Fokozatosan rá kellett ébrednem azonban, hogy a politikának alkalmazkodnia kell a modern médiakörnyezethez. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a politikai üzenetek leegyszerűsödtek, olyasmivé kezdtek hasonlítani, mint a reklámok: „Az egészség nem üzlet!” „Magyar gazdaságot magyar lábakon!” Sőt tovább megyek: „Magyar fuszeklit a magyar lábakra!”
Az elektronikus média térhódítása azt is eredményezte, hogy a politikai teljesítmény egyre nagyobb részben kommunikációs technikává vált. De nem fogadható el, hogy túlzás és hazugság egybemosódjon. Mi, akik a rendszerváltozás idején közösen küzdöttünk a diktatúra hazugságai ellen, kivívtuk Magyarország függetlenségét, a mai napon kiáltványt fogalmazunk meg, melyben kijelentjük, hogy noha a modern politika nem lehet mentes a tömegkommunikációs eszközök használatától, ezek a jelenségek nem léphetik át a hazugság határait. Nem lehet 300 forintos vizitdíjról szólva 300 ezer forintos vakbélműtéttel ijesztgetni az embereket! A modern médiának való megfelelés nem egyenlő a folyamatos hazudozással!
Az igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntést hozni.
Pardon, lehet, hogy félreszaladt a tű. Folytatom. Mindannyian látjuk, a politikai hazudozás újra felütötte fejét hazánkban. Az ország romokban hever, ameddig csak a tekintet ellát. Ma már mindenki előtt világos, hogy Európa beteg emberét Magyarországnak nevezik. Költségvetésünk szétporladt, az eladósodás megállíthatatlan, az ipari termelés folyamatosan zuhan. Képtelen vagyok eldönteni, állapotunk Mohács, Trianon, vagy a Nemesmedves utáni helyzethez hasonlít inkább. Az egész ország fetreng a földön. Mindeközben a külföldi tőke tűrhetetlenül nyomul, tért hódít a nemzeti kisvállalkozások kárára. A demokrácia agonizál: a választási kampány tragikus, az etnikai kérdések robbanásveszélyesek, és egyre jobban függünk az orosz gáztól.
Akad politikus, aki idestova az egypártrendszerről álmodozik! Felhívunk ezért mindenkit, ne törődjünk bele, hogy a rendszerváltozáskor kivívott jogainktól 20 év után megfosszanak bennünket!
Mi, a kiáltvány aláírói elítéljük, hogy a hazugságok árát a kiszolgáltatott családokkal, a dolgozókkal fizettessék meg. Nyomatékosan felszólítunk mindenkit, aki szabad országban akar élni, hogy tegyünk a politikai hazugságok, a gyávaság, a rikácsoló svindli ellen! Európában nem lehet helye a nyílt vita előli folyamatos elpucolásnak!
Bocsánat, megint elkalandoztam. A hazugságok szemlátomást megmérgezik a racionális gondolkodást. Utalok e helyütt például a szlovákiai helyzetre, amely új korszakot jelent mindannyiunk számára. Egyesek még képesek tárgyalásokba bocsátkozni a tótokkal! Szlovákia, amíg akart valamit, mellőzte a nacionalistákat a kormányzatban, most azonban, hogy már bent vannak, újra kormányerővé válhattak. Én, a magam részéről már régóta berepüléseket tartanék praktikus Gripenjeimmel a rakoncátlan Pozsony fölött.
Ki kell jelentenem: csak az marad meg minden körülmények között, amit már intézményesítettek. Tehát az autonómia, a megyék, a kétharmados elnöki jogkör – ezeket kell most erősíteni, illetve küzdeni értük. A Fidesz politikája leginkább a nemzeti összetartozás zálogaként jellemezhető. Célunk a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek egységben tartása, a diaszpórák egységbe forrasztása egy Orbán nevezetű koronás fő alatt. Tudatosítani kell, hogy a határon túliak nem elvesznek, hanem hozzáadnak a magyar értékrendhez. Különösképp, ha a határon túli voksokról van szó.
Kedves barátaim! Összefoglalom: a politikai hazugságokra épülő egypártrendszer 1989-ben a Hősök terén bukott meg. Ma, 21 évvel ama hajdani temetés után a szabadság híveinek ismét az egypártrendszer elleni fellépésre van szükségük. Hívunk hát mindenkit, találkozzunk szeptember végén a magyar szabadság születésének legendás helyszínein: az utcán, a Kossuth-téren, a tévénél.
Az nem lehet, hogy az országot mégis a kommunisták csinálják meg.
Ezzel felszólalásomnak sajnos vége, kedves barátaim, indulnom kell. Szólít a kötelesség. Nemzetegyesítő munkám folytatódik, léböjt és botox-kúrám is halaszthatatlan.
Bálványos, szívből remélem, egyszer ismét a bálványosiaké lesz.
Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”

(folyt. köv.)

NOSZTALGIA: 2006 április

Nincs érdekesebb a tegnapi újságnál. A minap beleolvastam néhány 2006 tavaszi, a választásokat közvetlenül követő híradásba.

1) Máris jönnek a megszorítások? 2006. április 24. (MTI)
Az első külföldi értékelések szerint a kormánykoalíció kényelmes többséggel nyert, így könnyebb végrehajtani a reformokat, bár az önkormányzati választások féket jelenthetnek.
A szocialista párt vezette magyar kormánykoalíció az eddiginél erősebb támogatást kapott a létfontosságú reformok végrehajtására - írta hétfői tudósításában a Reuters. Az APA osztrák hírügynökség magyar szakértőket idézve azt emelte ki, hogy Magyarországon nem volt meg a hangulat a kormányváltásra. A Fidesz az általa elkövetett hibákkal „csak növelte” az ellene irányuló protest szavazatok számát.
Az APA által megszólaltatott szakértő szerint Orbán Viktornak le kellene mondania. Mindkét hírügynökség kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya az első olyan kabinet a kommunista rendszer összeomlása óta, amely megőrizte hatalmát egy újabb megmérettetésen Magyarországon.
A Financial Times online kiadása a szocialista-liberális koalíció kényelmes többségéről ír. A beszámoló szerint Gyurcsány Ferencnek nem lesz sok ideje a győzelem ízlelgetésére, ugyanis a fiskális reformok terén komoly nyomás nehezedik rá.
A tudósító megemlíti az EU-ban legnagyobbnak számító GDP-arányos költségvetési hiányt, ami sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Elemzők szerint a forint védelmében és az euró bevezetése érdekében Gyurcsánynak szinte azonnal csökkentenie kellene a deficitet és őszig az egészségügyet, az oktatást és az államigazgatást érintő, átfogó reformokkal kellene előrukkolnia.
A Reuters szerint Kóka János gazdasági miniszter már vasárnap lehetséges lépéseket helyezett kilátásba. Idézte a miniszter azzal kapcsolatos kijelentését, hogy megtakarítások érhetők el az állami szektorban, továbbá a miniszterek számának jelentős csökkentésével.
A tudósítás ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy mindenfajta lépés az ellenzéki Fidesz kemény ellenállásába ütközhet. Emlékeztetett: a Fidesz egész kampányát arra az érvelésre építette, hogy amennyiben a szocialisták győzelmet aratnak, gazdasági válság köszönt az országra.
2) A pártok megállapodását sürgeti a gazdaság 2006. április 24. (Index)
Közösen, felelősen és együtt tegyünk az ország felemelkedéséért - javasolja hétfőn megjelent közös kiáltványban 16 munkaadói szervezet vezetője. A gazdasági elit felelős gazdaságpolitikát, állami és magánfinanszírozáson alapuló egészségügyet, államháztartási és a versenyképességet növelő adóreformot sürget. A kiáltványt a Megállapodás a jövőnkért! címet viseli.
A munkaadók ebben azt kérik az újonnan megalakuló Országgyűléstől, hogy működjön együtt négy, általuk kulcskérdésnek nevezett probléma megoldásában. Elsőként felelős és fenntartható gazdaságpolitika megvalósítását sürgetik, ezen belül a monetáris, a fiskális és az adópolitika összehangolását, az államháztartási deficit lefaragását, az euró bevezetését és a szakképzés összehangolását a gazdaság igényeivel.
A gazdasági elit államháztartási reformot és új, régiós elven alapuló, a mainál hatékonyabb önkormányzati rendszert szeretne. Fontosnak tartják az egészségügy átalakítását: az állam felelősségével működő, de részben magánfinanszírozásra épülő egészségügyet és társadalombiztosítási reformot is szeretnének.
Negyedszer egyszerűbbé és versenyképesebbé tennék az adórendszert egy átfogó reform keretében. Csökkentenék a foglalkoztatás közterheit, szigorítanák az adó- és járulékbehajtást, növelnék az adófizetésre kötelezettek számát, és csökkentenék az adókedvezményeket.
A kiáltvány megfogalmazó szerint a reformokhoz új társadalmi szerződésre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe „az ország céljait és lehetőségeit, valamint az üzleti világ véleményét”. Ezért májusban háromoldalú tárgyalásokra várják a parlamenti pártok és az új kormány vezetőit.
Kóka már megpróbálta
A kiáltványban fogalmazott célokkal nagyjából megegyező kísérlete volt tavaly nyáron Kóka János gazdasági miniszternek. A liberális politikus júliusban adta át hazánk gazdasági kilátásairól szóló nyilatkozat-tervezetét a négy parlamenti párt gazdasági szakértőjének. Annak a nyilatkozatnak is az volt a célja, hogy politikai ciklusoktól függetlenül együttműködés alakuljon ki a gazdaságpolitika alapvető céljairól. Azt a javaslatot a két kormánypárt és az MDF végül aláírta, a Fidesz azonban - bár tárgyaltak a tervezetről - nem.
Varga Mihály, a párt gazdaságpolitikai kabinetének vezetője annak idején azt mondta, a kampányízű nyilatkozatok nem pótolják az aktív, tudatos gazdaságpolitikai lépéseket.
3) Gyurcsány személyes győzelme és nehéz feladata 2006. április 24. (MTI hírösszefoglaló)
The Independent: Baloldali eltolódás
A minap „Olaszország is balra fordult”, a szocialisták vezette magyar koalíció sikere megerősíti ezt a tendenciát. A lap kiemeli, hogy az EU 25 tagállamából tizenháromban középbal pártok vagy koalíciók kormányoznak. A lap szerint azonban Gyurcsány Ferencnek egyensúlyoznia kell a deficit határozott kezelése és - az októberi önkormányzati választások előtt - a választók elidegenítésének kockázata között.
Le Figaro: Mérhetetlenül ambiciózus
A magyar parlamenti választások eredménye Gyurcsány Ferenc személyes győzelme volt – írja a francia napilap. „Az egyszerű származású és mérhetetlenül ambiciózus” Gyurcsány Ferenc, „néhány plusz szavazatért mindenre készen állt” a kampányban: engedélyezte, hogy nyilvánosságra kerüljön amatőr videoklipje, internetes naplót nyitott és homokzsákokat hordott az árvíz alatt. Karizmatikus és határozott miniszterelnökként azonban két év alatt újradinamizálta az MSZP-t. A jobboldal hiába ijesztgette az országot a kommunisták visszatérésével, a kormányfő megakadályozta, hogy a párt továbbra is az egykori apparatcsikok mentsvára legyen.
Die Presse: Harc a jobboldalon
Gyurcsány Ferenc elérte azt, ami néhány hónappal ezelőtt kevéssé tűnt valószínűnek: másodszor is kormányra vitte pártját egy olyan országban, ahol 1990 óta mindig leváltották a regnáló hatalmat. Míg az MSZP és az SZDSZ kinyilvánította együttműködését, a jobboldalon álló két párt között folytatódik, sőt talán erősödik is a harc. Kérdés, hogy az MDF ellenáll-e a Fidesz nyomásának és megújulásra képes, vagy a többi kispárthoz hasonlóan szétesik. A jövő dönti el, hogy az MDF esetleges szétesése árt vagy használ a jobboldalnak.
Reuters: Kemény döntések
A 44 éves Gyurcsány megmentette a szocialistákat a biztos vereségtől, és újabb mandátumot kapott a reformok végrehajtására. A Reuters ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnöknek meg kell győznie a magyar államkötvény-tulajdonosokat, valamint az Európai Uniót arról, hogy kormánya kész lépéseket tenni a rekord méretű költségvetési deficit lefaragására. Kezelnie kell a költségvetés hiányát és átfogó reformokat kell indítani az egészségügyben. A hírügynökség szerint gyors lépések nem várhatók, mert a kormányra újabb megmérettetés vár az őszi helyhatósági választásokon. A Reuters ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc mostanáig több ízben hangsúlyozta ugyan a reformok szükségességét, de elkerült minden olyan döntést, amely népszerűtlenné tette volna a választók előtt.
Deutschlandfunk: Politikai apafigura
A a Deutschlandfunk (DLF) német közszolgálati rádió megjegyezte: talán Gyurcsány Ferenc milliomos volta is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek inkább benne bíztak. A német beszámoló kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc a többiekkel szemben nem kirekesztő módon lépett fel. A tudósító szerint a legfontosabb az államháztartási deficit szanálása, mert a hiány az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest a legmagasabb az EU-ban.
Szlovák rádió: A józan mérlegelés döntött
Azért született ilyen eredmény, mert „a magyar választópolgár nem hagyta magát tehetetlen bábukét mozgatni: nem egy adott politikai vezérbe vagy pártba vetett hit, hanem a józan mérlegelés diadalmaskodott” – fogalmazott a szlovák közrádió tudósítója. Téves és elhibázott volt a Fidesz kampánya, az államcsőddel, a szörnyűséges jövőképpel, a minden állami vagyon kiárusításával riogató jelszavak már nem hatottak. A tudósító szerint Gyurcsány „hihetetlen lendületű és mobilitású, a meggyőzés jó képességeivel, a modernség, ha úgy tetszik, az európaiság affinitásával megáldott politikus”. Gyurcsány azt állítja, hogy fel van készülve erre, és a választóknak reformokat ígért.
4) Gyurcsány soha nem látott reformokról beszélt 2006. április 24. (Index)
Júniusra alakulhat kormány, jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután operatív tanácsadóival egyeztetett a választások másnapján.
Csütörtökön és pénteken tartják az első koalíciós tárgyalásokat Balatonőszödön. A kétnapos megbeszélésen a kormánytagok, a koalíciós pártok vezetői és a frakcióvezetők vesznek részt. A nap átfogó politikai értékeléssel kezdődik, a kormányfő javaslatot tesz a politikai főirányról, majd 8-10 kérdésben plenáris és szekcióülések lesznek.
Kuncze Gábor délelőtti sajtótájékoztatóján még nem tudta megmondani, kik fogják képviselni az SZDSZ-t az egyeztetéseken. Úgy tudja, első körben a területek szakpolitikusai fésülik egybe a két párt programját. Információink szerint a jelenlegi kormánytagok, Kuncze Gábor és Fodor Gábor lesznek ott a csütörtöki egyeztetésen.
Az SZDSZ ragaszkodna saját gazdasági elképzelései - főként az egykulcsos adórendszer - és egészségügyi reformtervei megvalósításához. „Az SZDSZ-nek ezekben a kérdésekben kész programja van. Ha valaki jobbat mutat, azt elfogadjuk, de ilyet még nem láttunk” - mondta Kuncze.
Az SZDSZ az egészségügyben a több biztosítós, piaci modell szerinti átalakulást támogatja, a szocialisták kitartanának az egybiztosítós rendszer mellett.
Gyurcsány szerint július végéig „nagyon intenzív hathetes parlamenti ülésszak következik”, az első 100 napban várhatóak a „rendszerváltást követő időszak legintenzívebb reformlépései”. Gyurcsány elmondta, hogy az elmúlt hetek üzeneteit - reformokra van szükség a gazdaságban - mint mondta: megértette, „pontosan tudja”, hol van szükség beavatkozásra, nagyobb tempóra. Gyurcsány a lobbistáknak is üzent, akiket a kormányzati feladatok összeállításakor el kell majd utasítania.
A választás pártelvű, de a kormányzás nem pártérdek, jelentette ki Gyurcsány, aki egy pillanatra sem akarja elfelejteni, hogy a kormánya az aktív többség, nem pedig az egész nemzet akaratából kormányoz. Azt sem felejti el, hogy mandátuma korlátozott. Aki ma ellenzékben van, abból kormányzó lehet, aki kormányon van, az előbb-utóbb ellenzékben lesz, mondta.
Kuncze szerint is elengedhetetlen az együttműködés a kormány és az ellenzék között a gazdasági reformok, illetve a közigazgatási és egészségügyi átalakítások kérdésében. „Ez nem jelenti az ellenzéki szerep feladását” - üzente.
Gyurcsány, mint mondta, programját hezitálás nélkül végrehajtja, de nyitott a vele egyet nem értőkkel is. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a költségvetési előirányzatokhoz tartsák magukat, és ha intézkedésekre van szükség, „azt meg fogjuk tenni”. A koalícióra készülő pártok mindent megtesznek azért, hogy 2008-ra teljesítsék a maastrichti követelményrendszert. A kormány érti a gazdasági növekedés és egyensúly kérdését, melynek szempontjai az elmúlt években „sérülni látszottak” - mondta Gyurcsány.
5) Ötszázmilliárdos megszorítást, azonnal 2006. április 25., kedd (Világgazdaság)
Tizenkét pontban foglalta össze az államháztartás helyzetéről szóló álláspontját a Kopint-Datorg Zrt. A gazdaságkutatók szerint az idei hiánycél csak akkor teljesülhet, ha az új kormány nyomban a megalakulása után 500 milliárd forint megtakarítását eredményező tervet dolgoz ki. Az intézet szerint adóemelés sem kizárt. Az elemzők a cég idei első konjunktúrajelentésének megjelenésével egyidejűleg ismertették az államháztartási hiányáról írt 12 pontjukat.
Változások nélkül tarthatatlan a deficitcél
Az Eurostat hétfőn közzétett adataiból kiderült, hogy 2005-ben a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb az Európai Unióban. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül - a 3,3 százalékon, vagyis a határértéken lévő Máltát nem számítva - csak Magyarország nem teljesítette a maastrichti deficitkövetelményeket - emlékeztettek a kutatók.
Az első negyedéves adatok alapján ráadásul úgy tűnik, a hiány az idén is könnyen elszabadulhat. Három hónap alatt 800 milliárd forintnyi jött össze, ehhez április-júniusban még 500 milliárdot vár a PM. Palócz Éva, a Kopint vezérigazgató-helyettese szerint a második negyedéves cél még tartható, ám ebből az következik, hogy a második hat hónapban összesen 259 milliárd forint lehetne a deficit. „Ez pedig néha egyetlen hónap alatt összejön” - érzékeltette a helyzet tarthatatlanságát Palócz.
Az új kormánynak ezért a megalakulása után haladéktalanul hozzá kell kezdenie a hiány lefaragásához, ebben az őszi önkormányzati választások politikai szempontjai sem gátolhatják - mondják a szakértők. Az újabb deficittúllépés megakadályozása nemcsak pénzügyi, hanem hitelességi kérdés is. Hazánknak három éven belül már ötödször kellene korrigálnia hiány-előrejelzését, ha az idei költségvetési törvényben meghatározott 1542 milliárdos deficitet sem sikerül tartani.
A Kopint elsősorban a kiadások lefaragását sürgeti, a lehetséges bevételnövelő intézkedések közül csak a 15 százalékos áfa 20 százalékosra emelésének ötletét tartja megvalósíthatónak. Nem számol a szociális költések jelentős lefaragásával - ez a tétel viszonylag csekély arányt képvisel a költségvetésben -, legfeljebb a támogatási rendszer további átalakításával. A szociális jutattásokat a jelenleginél is inkább rászorultsági alapra kell helyezni.
A Kopint négy konkrét területet nevezett meg, ahol több tíz-, esetenként százmilliárdos megtakarítást lehet elérni. A szakértők szerint az 500 milliárdból 200-300 milliárdot jelenthet a közszféra bürokratikus kiadásainak lefaragása, az intézmények fenntartására tavaly több mint 2000 milliárdot fordítottak a költségvetésből. „Kormányzati elszántságtól függően ez akár a 400 milliárd közelében is lehet” - tette hozzá Palócz.
A gyógyszertámogatások anomáliáit is megszüntetné a Kopint, amely a jelenlegi százalékos - tehát a forgalmazók számára a drágább gyógyszereknek kedvező - támogatást egyösszegű dotációra változtatná. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gyógyszerkassza hiánya mindig túllépi az előirányzatot. „Ennyivel nem vagyunk betegebbek” - érvelt Palócz. A felsőoktatásban csökkenteni kell az államilag finanszírozott helyek számát és szigorúbbá kell tenni az akkreditációt.
Tisztességes növekedés
A konjunktúrajelentést ismertetve nemcsak az államháztartásról, hanem a magyar gazdaság általános helyzetéről is szó volt. Palócz szerint „tisztességes és kiegyensúlyozott szerkezetű” a tavalyi 4,1 százalékos GDP-növekedés. Erre az évre a gazdaság 4,3 százalékos bővülését várják, míg 2007-re a bővülés - ha lesz megszorítás, miáltal a közösségi fogyasztás jelentősen csökkenhet - 4 százalék alá kerül.
A munkanélküliségi mutató további romlása is várható: az állástalanok aránya az idén 7,7, jövőre már akár 8 százalékos is lehet. Az export és az import egyaránt bővülni fog 2006-ban.
6) Kósa: Nem valószínű, hogy Orbán újra miniszterelnök-jelölt lesz 2006. április 26. (Index)
Bár Kósa Lajos szerint Orbánnak nem kell feltétlenül mennie a kongresszuson, azt valószínűnek tartja, hogy a következő parlamenti választásokon már nem Orbán Viktor lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. Erről a politikus az m1 Nap-kelte című műsorában beszélt szerda reggel. „Az valószínű, hogy ha így teszi fel a kérdést, hogy lesz-e még egyszer Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt, akkor erre inkább azt mondom, hogy nem tartom valószínűnek, mert egy más felállásban kell egy következő választáson megmérettetni magunkat” - közölte Kósa Lajos, aki a Fidesz Hajdú-Bihar megyei elnöki tisztét is betölti.
A debreceni polgármester úgy fogalmazott, hogy a Fidesz a választásokon rengeteg embert megszólított, akik kifejezetten arra a Fideszre szavaztak, amelyet Orbán Viktor vezet, és nem hiszi, hogy most „az a reakció lenne a legjobb, hogy azonnal elkezdjünk kapkodni (...) és rossz személyi döntéseket hozni. (...) Ez egy higgadtabb és nyugodtabb döntést igényel”. „Van (...) csomó feladat, amelyet még mindig az elnök úr tud a legjobban elvégezni” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mennie kell-e Orbán Viktornak, azt mondta: „hát ezt eldönti a kongresszus (...) én szerintem nem feltétlenül kell mennie”.
Nem kellett volna lovat váltani
Kósa Lajos a választási vereségről szólva azt mondta, hogy a jobboldal csak tökéletes kampánnyal nyerhet, ezért a jövőben más típusú kampányt kell csinálni. Néhány személyi döntést rosszul hoztak meg, „olyan embereket állítottunk kampányarcnak, akik nem tudták megnyerni a baloldali embereket különböző mértékben”. „A küzdelem hevében nem biztos, hogy kellett volna lovat váltanunk” - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor lehet-e frakcióvezető, úgy válaszolt, most átmeneti periódus következik. „Lesz egy olyan időszaka a jobboldalnak, amikor újra kell rendezni a sorokat, és lesz egy olyan, amikor el kell kezdeni újra építkezni” a következő választásokra felkészülve. Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy az újrarendezésben, a szövetség összetartásában Orbán Viktornak „kulcsszerepe” van. „Egyébként is megvallom őszintén, szerintem a magyar politikai élet egyik legtehetségesebb embere, kár lenne érte” - fűzte hozzá.
Orbán Viktor, bár felajánlotta lemondását, azt nem nyújtotta be, mert meg kell várni, hogy milyen a hangulat párton belül, mondta Navracsics Tibor a Nap-keltében. „Úgy látom, a mostani helyzetben, bár még csak most kezdünk arról beszélni, hogy a vereséghez milyen okok vezettek, (...) meg kell várni, hogy a bizalmi viszonyok olyanok-e, hogy szükséges a vezetőváltás. Egyszer már volt arra példa, hogy (Orbán Viktor) felajánlotta lemondását és a kongresszus a bizalmáról biztosította” - közölte a politikus.
Amíg Orbán Viktor aktív a magyar politikában, addig Fidesznek, a polgári oldalnak, az egész magyar politikának „megkerülhetetlen figurája”. Hangsúlyozta, hogy a pártelnök nem gátolja az esetleges megújulást a Fideszben.
(folyt. köv.)

Orbán Viktor évértékelő 2010

Kedves Olvasó!

Egy véletlen kapcsán került a postaládámba a köpcös hordószónok 3 nap múlva, a Millenárison megtartandó "évértékelőjének" szövege.
Ezúton szeretném megosztani Önökkel.

„Nos, tisztelettel köszöntöm Önöket, Hölgyeim és Uraim! Jó napot kívánok! Rövid hollywoodi közjáték: Zoltán, mind a ketten integessünk. Jó napot! Remek.
Miért hívtak engem ide? Merthogy elegen voltak nélkülem is, úgy látom. (Nevetés.) Talán többen is, mint amennyien elférünk. Engem azért hívtak ide, itt, a kezemben tartom, ennek a papírnak az alján olvasható: a leendő miniszterelnök beszéde. Nos, ezért vagyok itt.
Először azonban Balog Zolinak köszönöm a meghívást! Úgy illő, hogy a köszönet mellett gratuláljak is neki meg a többieknek is, a szakértői csoportoknak a hátam mögött, akik ezt a rengeteg gondolatot megpróbálták szakmai keretek közé fogni. Így méltányos és igazságos. Nem egymagam dekázgatok itt ráérő délutánjaimban. Úgyhogy gratulálok, Zoltán, Neked is meg a csapatodnak is, és persze magamnak is: négy év után végre újra van tiszta és világos programunk!
(Nevetés.)
Engedjék meg, hogy szokásom szerint nagy tisztelettel köszöntsem Dalma asszonyt és Mádl professzor urat is. Üdvözlöm azokat is, akik a határon túli magyar területeken nézik a közvetítést.
(Taps.)
Tisztelt hölgyeim és uraim! Ilyen időkben a kételkedők falakat, az optimisták vitorlákat húznak fel. Bizonyára más is érzi már az előszelét a változásoknak. Én a magam részéről az orromban érzem a puskaporszagot. Merthogy változások lesznek, afelől senkinek ne legyen kétsége.
(Egyetértő moraj.)
A polgári oldal is nyolc éven át úgy érezhette, hogy ellenszélben hajózik. Miért érezzük még ma is azt, hogy nyugaton a volt kommunistákat jobban elfogadják, mint a polgári oldalt? Panaszkodnunk kell, mint az egyszeri embernek: mindenütt jó, de mindig elzavarnak. A dologra az a válasz, hogy Nyugat-Európában nem érzékelhető, hogy idehaza eljött a kapitalista kommunisták ideje. A nyugat ezt a folyamatot valamiért félreértette. Nem vették észre, hogy nem lepke szállt fel a bábból, hanem mohó húsevő kapott lábra.
Ennyit az európai kormányok orráról.
(Moraj.)
Kedves barátaim! Mindannyian oda vágyunk, ahol a dolgok a helyükre kerülnek. Sőt, nem csak a helyükre kerülnek, hanem visszanyerik igazi értéküket. 1990-ben egy szót találtunk ki arra, mi is történt akkoriban velünk: úgy neveztük, rendszerváltoztatás. De csak ritkán tesszük föl azt a kérdést, hogy mi lett ez a másik, új rendszer, amihez elvezetett bennünket a változás. Gyakran megfordulok az emberek között, és egyre többen teszik föl ezt a kérdést. Hogy ez-e az az új világ, ami miatt érdemes volt vállalni a fölfordulást.
Látjuk, Magyarország ma a legmélyebb gazdasági és erkölcsi válságban van. Ennek a válságnak nyilvánvalóan a hazudozás az oka, 2006 hazugságai. Voltak, akik 14. havi nyugdíjat ígértek, áfa-mentes bébipelenkát, kedvezményes sztrádahasználatot, mindenféle tücsköt-bogarat. Aztán nem voltak képesek tartani az ígéreteiket. Én, emlékszem, szemtől szembe álltam velük, amikor azt hazudták, hogy nem lesz 300 ezer forint egy vakbélműtét.
Az egész baloldal nem más, mint túlélési milliárdos, genetikai juppikból álló, köztörvényes, langaléta társaság.
Az idei költségvetés, mint tudjuk, tragikus. Trükkök és hazugságok tömegére épül. Mára egyértelművé vált, hogy a büdzsét futóhomokra építették. Ezért meg kell találni annak lehetőségét, hogy felelősségre vonjuk azokat az embereket, akik nyilvánvalóan fiktív költségvetést fogadtatnak el a parlamenttel. Nézzék, mit műveltek a tavalyival is! (Nevetés.) Hogyan verték át a nemzetközi szervezeteket! Mi nem akarunk tovább ezen a nyomtávon haladni. A költségvetés nem gyerekjáték, nem lehet vele szórakozni, mint Janika a homokozóban.
(Hahota.)
Hölgyeim és uraim!
Magyarország ma gyenge, éspedig leginkább azért gyenge, mert nem csapatként viselkedik. Arra biztatják az embereket, hogy szórjanak kavicsot a másik cipőjébe, kössék meg a másik kerekét, vegyék semmibe a másik érdekeit. De ez a gyenge ország receptje. Az erős ország olyan, mint egy csapat. Nem fosztják ki a gyengét, nem kísérleteznek a nyugdíjasokkal, nem teszik lehetetlenné a közlekedést. Sajnos, a mai magyar kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, amit csak meglát maga körül. Új irány kell Magyarországnak, remény és változás.
(Dörgő taps.)
1956. október 25-én az Igazság című lap vezércikkírója a következő kérdést tette fel lapja címoldalán: „Hát nem tanultak még mindig eleget? Nem akarják még mindig elhinni, hogy a nép ellen nem lehet?” Sajnos, azóta is akadnak Magyarországon, akik azt hiszik, lehet a nép ellenében kormányozni.
Bárhol járok Magyarországon, egy dolog van, ami ma összeköti az embereket: az elkövetkező változástól megoldásokat várnak. De csak a józan ész képes összefogást, egységet teremteni, ami a győzelemhez, az előttünk álló nagy feladatokhoz nélkülözhetetlen. A józan ész erős, a szélsőség erőtlen. Építeni nem tud, ezért rombol. Rombol, amikor békés tüntetőket ütlegel, és rombol, amikor költségvetést eszkábál az Országgyűlésben.
(Lelkesültség.)
Bizonyára ismerik az anekdotát, miszerint amikor Mózes lejött a hegyről, így szólt a többiekhez: - Na emberek, van egy jó, meg egy rossz hírem. Kezdd a jóval, mondták az emberek. Lealkudtam tízre. És mi a rossz? Hogy a „ne hazudj” még mindig benne van. (Zajongás.)
Itt-ott már a magyar fül számára túlzónak tűnő véleményeket is olvashatunk. Egy tekintélyes brit gazdasági lap a minap azt írta, hogy Magyarország a közép-európai válságkezelés legfényesebb példája. Abszurdum! Mint tudjuk, valójában meglopták és kiszipolyozták az embereket. Messziről nézve a csillag ragyog, de közelről éget, már ahogy ez a csillagoknál szokás.
Vagy például hallottam a Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal foglalkozó képviselőjének azt a mondatát, hogy a 2010-es költségvetési hiány mértéke a következő kormány gazdaságpolitikájától függ. Ha Almunía iskoláján nem estem volna át 2006-ban, lehet, hogy a meglepetéstől hanyatt esek. Minden büdzsé hiányszámaiért azok felelnek, akik legitimálták azokat. De megállapodást nem lehet bűnökre építeni. Perekre van szükség! Rács mögé kell juttatnia azokat, akik ellopták a pénzt! Nem folytatható a gyakorlat, hogy gyanús körülmények között privatizálnak egy céget, és utána kilopják belőle a pénzt. Emlékeznek a Postabank esetére? Az Egyetemi Nyomdára? Pedig Kövér egy nyomda volt. (Moraj.) Az állami gazdaságokra? Rács mögé kell kerülnie azoknak, aki kitalicskázták a pénzt. Felelősségre fogjuk őket vonni, aki lopott, börtönbe fog menni, akkor is, ha a legmagasabb vezetők egyike.
Tisztelt hölgyeim és uraim! Mint tudják, gyakran visz az utam Horvátországba. Letenyén, ha arra járnak, Önök is egy szép parkot láthatnak. Ebben a parkban áll egy hatalmas platánfa, átölelhetetlen törzzsel, letörhetetlen ágakkal. Úgy mondják, 500 éve áll ott. 250 évvel ezelőtt a föld birtokosa azt vette a fejébe, hogy udvarházat emel. De nem a park közepébe építette a házat, ahogyan szokás, hanem úgy, hogy a fához igazította a ház építését. Így vagyunk mi is ezzel, tisztelt hölgyeim és uraim. Szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani, kell valami, amihez odavethetjük a hátunkat. A kereszténység kétezer éves, a keresztény magyar állam ezeresztendős. Én is már 47 éves vagyok. Basszus!
(Pardon.)
Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves vendégek, tévénézők, minden érdeklődő. Különösen nagy szeretettel köszöntöm azokat, akik a határon kívülről követik a mai találkozónkat. Kérjük a késve érkezőket a folyosó jobb oldalán haladni, nehogy összeütközzenek a korán távozók bal oldali sorával.
Barátaim! Először is, világossá kell tennünk, hogy a trükközésnek vége. Semmilyen trükköt nem fogunk elfogadni. Az MSZP–SZDSZ-koalíció a felelős mindenért! Hogy az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatiság területén nem történtek meg a szükséges változások! Márpedig ha ők viselik a felelősséget, akkor vállalniuk kell azt, ami ebből következik. Nem beszélni kell, hanem cselekedni! Ebben az ügyben nincs helye mellébeszélésnek! Ki kell mérni azt, ami jár, enélkül a bizalom Magyarországon nem állítható helyre. Ez legalább olyan fontos, mint bármilyen program.
Én ennyit tudok hozzátenni ennek az országnak a sikeréhez.
(Dobogás.)
Kedves barátaim! A következő hetekben nagy és sorsfordító küzdelem kezdődik a számunkra, talán életünk legfontosabb küzdelme. Nehézsége abból ered, hogy most nem fenyegetnek idegen tankok, fegyverek. Egy lerombolt Magyarországot kell újjáépítenünk. Persze látom előre, ahogy a múlt gáncsolni próbál majd, mégis hiszem, ha mindent beleadunk, a végén célba fogunk érni. Sokan hamarosan saját személyes életükben megérzik majd intézkedéseink hatását. Ez az élményük évről évre határozottabb formát ölt majd.
Most, hogy a másik Magyarország kormányra kerül, megkezdődhet végre az egyik Magyarország teljes körű APEH vizsgálata.
Kedves barátaim! Tudom, az új többségnek illene valami újat is mondania. Hogy mit hoz ennek az országnak. De a helyzet nem könnyű. Győzni indulunk: újjáépíteni, amit a szélsőséges kormányzás lerombolt. Ki ne sajnálna nyolc elvesztegetett évet a saját életéből? De mindig van lehetőség megjavítani, amit mások tönkretettek. Minden zsákutcából ki lehet jönni, ha máshol nem, hát ott, ahol befordultunk.
Nyilvánvalóan az első teendő, hogy el kell indulni. Soha nem fogunk kijutni ebből a helyzetből, ha nem indulunk el. Az elindulás általában az első lépés megtételét jelenti. Sajnos ahhoz, hogy kijuthassunk gödörből, kellene néhány új gondolat is, ráadásul a mi életünk kérdéseivel foglalkozó gondolat, amit meg lehet vitatni, meg lehet beszélni, amiben meg tudjuk egymást erősíteni. Mi jobboldaliak egyébként is szenvedélyesen szeretünk vitatkozni. Nem engedjük, hogy némelyek a választási kampányt a választópolgárt taszító cirkusszá züllesszék! Különösen nagy figyelemmel készülünk a miniszterelnök-jelöltek vitájára.
Persze előfordul, hogy az ember nehezen tudja eldönteni, mi a teendő. Úgy jár, mint az egyszeri gazda, aki megkérdi egy járókelőtől a városban: Elnézést, megmondaná, hogy melyik a túloldal? Hát az ott szemben. Na most már tényleg meghülyülök! kiált föl a gazda. Onnan meg ideküldtek.
(Tombolás.)
Hölgyeim és uraim! Láthatjuk, a szocialisták pénzszivattyúnak tekintik a nyugdíjasokat és a hajléktalanokat. Kapuzárási pánik van, ami pénzt még lehet, kilapátolni, ami gyanús ügylet van, végigvinni. A jövő évi költségvetés is tragikus: csak példának okáért, míg ugyanis 1998-ban a magyar államadósság összege 6165 milliárd forint volt, 2002-ben 9224 milliárd, tehát nagyjából 50 százalékkal emelkedett. A meglepő az, hogy az államadósság lényegében ugyanilyen ütemben nőtt azóta is. 2006 végéig kissé gyorsabban, 14 ezer milliárd 676 millióra, azóta a Gyurcsány-Bajnai kormány ámokfutásának köszönhetően lassabban, 19 ezer milliárdra.
Hölgyeim és uraim! Tudom, ideje lenne előjönni a farbával. Végtelenül szegény az az ember, aki ígérgetni sem tud. De pokolian nehéz a dolgom. A helyzet, amely Magyarországon kialakult, csak hogy egy verssort idézzek: „vár állt ott, most romhalom”. Ez a helyzet. Ha az ember magától nem tudná, akkor is rögtön az eszébe juthat, mert amikor például ide jövök, közvetlenül ma reggel azt kellett mondanom a feleségemnek, hogy „Anikó, a Balog Zoliékhoz megyek beszélni, egyáltalán tudsz-e adni egy rendes inget?” Ennyit a dolgok állásáról. Nem akarom eltitkolni, mi odahaza arra készülünk, hogy ezt a bizonyos korszakot, ezt a Gyurcsány-Bajnai korszakot lezárjuk. Sokkal rosszabbul érzem magam, mint nyolc éve. A fő, hogy a magyar emberekből nem téphetik ki a magyarságot; nincs olyan erő, amely erre képes lenne.
Azt hiszem, ez egy jó kiinduló gondolat.
(Ováció.)
Tudom, hogy a küzdelem nehéz lesz, látom az arcokon, a tekinteteken. Éppen azért vonjuk most föl ezt a zászlót: hogy kinyilvánítsuk, vállaljuk ezt a küzdelmet. Én régóta készülök erre a pillanatra. Tudom, hogy a tétje rendkívüli, az én életemben talán soha nem adódik még egyszer ilyen pillanat.
Hadd hozzak ezért ide még egy személyes példát. Tudják, a nagymamám 60 éves korában elkezdett napi rendszerességgel sétálni, minden nap megtett 5 kilométert. Most 82 éves, és fogalmunk sincs, hol van.
(Derültség.)
Kedves barátaim! Ideje, hogy még magasabbra emeljük a tekintetünket. Magyarország a közép-kelet-európai államok között az átlag fölé kell, hogy kerüljön, ezen kívül pedig történjék meg a kárpát-medencei magyarság szimbolikus egységesítése. Ezek a célok. Sajnos lemaradtunk. Nemegyszer az az érzése az embernek, hogy a politika nem megoldja, hanem termeli a problémákat. Mindenütt gondok vannak, ezért az új kormánynak rendszerváltás értékű kihívással kell szembenéznie. Az előző kabinetek folyamatosan halasztották a reformokat, nem mertek belekezdeni egyetlen strukturális átalakításba, mert görcsösen óvták társadalmi támogatottságukat.
Az új kormány nem centiben méri a terjedelmet, hanem távlatokban. Mi nem ciklusokban, évtizedekben gondolkodunk. Ahogy körülnézek, fájlalom például, hogy a szövetségi kapitány nincs itt. E helyen is megerősítem, továbbra sem érzem azt, hogy a válogatott jó kezekben lenne. Nem látom, hogy azok a játékosok, akik megfeszülnek itthon, azokra valaki odafigyelne. Pedig a klubok sokkal inkább rendben vannak, mint a válogatott. Méltatlan, hogy egy ilyen rangadón nincsenek ott azok, akik azért felelősek, hogy a nemzeti válogatottat összeállítsák.
Kedves hölgyeim és uraim!
Minden közösség előtt két út áll: vagy maga találja meg a helyét a világban, vagy mások jelölik ki azt. Magáért bátran kiállva mindenki megtalálhatja a helyét a világban - példaként ehelyütt csak a honfoglalást, vagy az 1998 és 2002 közötti nemzeti politikát említhetem. A mi helyünk a Kárpát-medencében van, tréfásan hozzáteszem: ezt akkor is kimondom, ha emiatt Szlovákiában Fico kormányülést hív össze.
(Nevetés.)
Sajnos a magyarok erősek a világtendenciák felismerésében, de a külpolitikai aprómunkát elhanyagoljuk.
Hiába, ilyen az ember: a cipőt hibáztatja, noha a lába a hibás.
(Ujjongás.)
A Gyurcsány–Bajnai korszak politikája felelős a közbiztonság romlásáért is. Annak a helyzetnek a kialakulásáért, amikor puskával vadásznak magyar polgárokra, és a politikai ellenfeleknek golyót küldenek. A Svábhegyen az emberek az utcára sem mernek kimenni sötétedés után, páncélautóval kell járni. Terrorveszéllyel riogatnak, békés ünnepi megemlékezéseket lovasrohammal fojtanak vérbe. A múltnak e Gyurcsány és Bajnai nevével fémjelzett, sötét korszakát sürgősen le kell zárni! Minden erőt megadunk majd az ügyészségeknek a vizsgálatokhoz, azoknak pénzügyi korlátja nem lehet.
(Bizonytalankodó Jobbikos barátaim kedvéért idehozok egy adomát: Tudják-e, mi az: egy sötét pont halad a sivatagban? - Hát mák. És mi az: két sötét pont halad a sivatagban? Ko-mák. No és az mi: sok sötét pont halad a sivatagban? Ro-mák.
Kuncogás.)
Barátaim! A mögöttünk hagyott nyolc évben úgy érezhettük magunkat mi magyarok, mint egy régi történetben az egyszeri ember szamara, amelyik beleesett a kiszáradt kútba. Fájt neki az esés, telis-tele volt zúzódásokkal, lehet, hogy a bordái is eltörtek. Állt tehetetlenül a kút alján, és várt, mert bízott benne, hogy jön a gazdája és kihúzza. A gazda kisvártatva valóban megérkezett, de nem kihúzni próbálta, hanem ásót és lapátot vett elő, és elkezdte a kútba lapátolni a földet. Ugyanis kiszámolta, hogy olcsóbb a szamarat a kúttal együtt betemetni, mint a kihúzással bajlódni. Reformszellemű gazda volt, ha-ha-ha.
El kellett telni kis időnek, amíg a szamár felfogta, mi is történt vele. Nem hiába mondják, hogy szamár a szamár. (Moraj.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Velünk, magyarokkal is ez történt az utóbbi nyolc évben. Itt vagyunk egy válság közepében, a kommunisták jól megcsinálták. De kiderült, hogy mi a gazdasági válság valódi oka: a közgazdászok úgy mondják, költségvetési hiány. Ez annyit tesz, hogy nincs meg a pénz. Igen, hiányzik, mert a szocialista vezetők, akiknél a kasszakulcs volt, eltüntették.
Azt is megérthettük, ki kicsoda a magyar közéletben. Hogy akad, aki hosszú évek óta hazudik, tudatosan félrevezeti az embereket, az Országgyűlést, a köztársasági elnököt. Az MSZP-kormány azt mondja, adóemelésre, vizitdíjra, tandíjra van szükség, mert nincs ingyenebéd. Én azt mondom, ideje ezen változtatnunk! Legyen most másképp. Fizessenek a hazugok! Akik pimasz módon pórázon fogva vezették a köztársasági elnököt, nagyképűen fittyet hánynak az Állami Számvevőszék figyelmeztetéseire, akik kormányzásuk ideje alatt egyetlen strukturális reformot nem próbáltak elindítani. Kioktatják és sértegetik a jegybank elnökét, azt állítják, lehet hiányt csökkenteni úgy, hogy egyidőben csökkentjük a bevételeket és növeljük a kiadásokat! Nem átallottak a maguk idején közpénzekből súlyos százmilliárdokat költeni propagandára, valóságos propaganda-minisztérium fenntartására! Igen, eljött az ideje, hogy végre Magyarországon először fizessenek a hazugok!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Merjük kimondani: a Gyurcsány-Bajnai kormány egyetlen célja a még több pénz és a még több hatalom. Azért kellett vénykötelessé tenni az aszpirint, hogy a rivális, termékeiket vény nélkül terjesztő gyógyszergyártó cégek piacot szerezhessenek a kormányzat jótékony segítségével.
Kedves barátaim!
Magyarországot porig rombolták. A következő kormány feladata nehezebb, mint 60 éve az újjáépítés volt. A bankárkommunisták reformjának eszköze a lapát. Ilyen szamárnak nézik a magyarokat. Igen ám, de a történetnek volt egy csattanója, amire senki sem számított: a gazda meglepetten látta, hogy a szamár csodálatos dolgot művel. Minden egyes lapát után megrázza magát, lerázza magáról, amit rádobtak, és ahogy magasodik körülötte a halom, mindig eggyel feljebb lép. Végül mindenki ámulatára átlépte a kút káváját, és felvetett fejjel faképnél hagyta a gazdáját. A régi többség szertefoszlott, mintha sohasem létezett volna.
Mindannyian ismerjük a pillanatot, amikor felsóhajtunk: hogy lehettem ilyen szamár? De a legotrombább hazugsághadjárat esetén is kettőn áll a vásár: aki hazudik, és aki elhiszi. A hazugságoknak, a félrevezetésnek mindig a becsapottak isszák meg a levét! Ezen nem változtat, ha bárki gátlástalanul folytatja a lódítást. Hogy nem sül ki a szeme!
Sajnos az égési sérülésben elhunytak sem kapnak engedményt a hamvasztásnál.
Igen, kedves magyarok, 2010-re megtanulhatták, hogy vannak köztünk megélhetési hazudozók is.
(Nevetés.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A káoszt, zűrzavart teremtő Gyurcsány-Bajnai kormány mögött alig maradtak, de maradtak. Mert mindig maradnak, akiket sikeresen lehet ijesztgetni, mint a gyerekeket a mókárral és a rézfülű bagollyal. Pedig mit is védelmeznek ők? Mi mellett tartanak ki? Nem szeretünk mások portája előtt söprögetni, mégis most két perc erejéig tegyük ezt. Öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Nem tudunk többet tenni a megtévesztett honfitársaink érdekében, mint hogy kérjük őket, nézzenek szembe azzal, mi mellett tartanak ki körömszakadtáig. Bizonyára emlékeznek rá: a folyamatos hangoskodás, a pocskondiázás, - még emlékeznek rá! -, a sok kampány a józan ész ellen. Érdemes hinni egy olyan rendszerben, ahol a regnáló miniszterelnök édesapja többmilliárdos állami megrendeléseket kap - verseny nélkül!, vagy feleségének cége ötvenmilliós állami támogatásban részesül? Oda juthatunk, hogy egyre többen érzik, aki nem lop a közösből, az a saját családját rövidíti meg.
Én nem akarom a saját családomat megrövidíteni.
És tovább, kedves Barátaim! Nem a magunk igazát akarjuk bizonygatni, egyszerűen csak azt üzenjük önöknek: a manipuláció, a cinizmus mellé nem érdemes odaállni. Érdemesebb helyette új ösvényt keresni, amely talán elvezet egy legalább valamelyest élhetőbb világba.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr!
Tudom, végre valami újszerű dolgot is kellene mondanom. Első hallásra talán furcsának tűnik. De legyen. Ha például elfogadjuk, hogy a politika nem képes megoldani a munkanélküliséget, hogy még ahhoz is gyáva, hogy kitűzze a teljes foglalkoztatás célját, akkor az a politika bizony nem jó semmire. Ha nem tudja megoldani a magyar emberek lakáshelyzetét, akkor Magyarországon nincs szükség politikusokra.
De - tisztelt Hölgyeim és Uraim - nekünk jó okunk van arra, hogy megőrizzük a hitünket. Mi már bizonyítottuk, hogy tartjuk az ígéreteinket. Évi 7 százalékos növekedést teremtettünk, megszüntettük az inflációt. Négy év alatt 1 millió munkahelyet teremtettünk. A jó politika képes letörni az árakat, csökkenteni a munkanélküliséget. A polgári oldalnak jó oka van arra, hogy higgyen a politikában: Szájer Európában, Kósa Debrecenben, Tarlós a fővárosban, Járai a Nemzeti Biztosító élén. Kövér a titkosszolgálatoknál: mind bizonyított politikusok. Ezért nekünk jó okunk van, hogy megtartsuk hitünket.
Tehetjük ezt annak ellenére, hogy tudjuk, rendkívül pazarló a társadalombiztosítási rendszerünk. Csak a MÁV, a BKV, vagy például a magát pénzügyileg elgaloppírozó Fidesz adósságának rendezése mindösszesen 240 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek. A valóság azonban, tisztelt hölgyeim és uraim, sosem írható le számokkal. Nem én vagyok az egyetlen, akiknek már igazán elegük van az úgynevezett makrogazdasági adatokból. Azért vagyunk torkig ezekkel a számokkal, mert keveset mondanak el a mindennapi életünkről. Szerencsénkre a jobboldalon már kezdenek összegyűlni azok a tudományos munkák, amelyek elmagyarázzák, mi történik velünk valójában.
Amúgy pedig aki a pártban a józan ésszel kokettál, hamar megüti a bokáját. Emlékezzenek szerencsétlen Mádi Lacira! (Együttérző taps.)
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Még néhány hét, és kitágul előttünk a tér és az idő. A polgári kormány kitör az adósságcsapdából. Csökkentjük az adókat, növeljük a béreket. ÁFA-mentes rágógumi az óvodában, ingyenes diabetikus menüsor, az alsó tagozatos büfékben díjtalan Coca-Cola! A szocialistáktól az emberek nyugdíjkorhatár-emelést kapnak a nyakukba (80 év!!), a betegek hiába várják el, hogy enyhítsék a fájdalmukat. Szerencse, hogy mi több ország nyugdíjrendszerét is tanulmányoztuk. Egyébként hülyeségnek tartom a közmédiumok összevonásával vagy a közigazgatás karcsúsításával kapcsolatos híreket.
Ne csodálkozzanak, ha tőlem ma új dolgokat nem hallanak. Nézzünk szembe a helyzettel, Barátaim! Gyurcsányék idején négy év alatt tizenkettőt hátráltunk, mi tizenhatot lépünk majd előre. Meg kell állapítani a felelősök személyét, és ki kell szabni a megérdemelt büntetést. Az ország nem akar pártvezetőkből verbuválódott multimilliomosokat. Sokan azt mondják, ismétlem magam, mint az egyszeri ember, aki mindennap új alsógatyát vesz fel, vasárnapra már 7 van rajta. De mit tegyek?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország ma azért csúszik vissza, mert nincs ereje megkapaszkodni. Mint a szamár. Nem tud megkapaszkodni, mert megcsapolták az erejét, telebeszélték a fejét, hogy rettegjen a változásoktól. A többség azonban tudja, hogy megdermedt országban nincs se jólét, se igazság.
Az új többség célja ezért egy erős Magyarország. Csak erős ország képes arra, hogy visszanyerje az erejét. Az erős Magyarország elutasítja a nemzeti minimumot, nemzeti maximumot akar.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az erős Magyarország először is felhagy az illúziókkal. Mondjuk ki, nem becsületes dolog a magyar embereknek éveken keresztül lódítani. Magyarország nyugalmat akar. Figyeljenek csak Pécsre!
Erről egy régi Lenin-idézet jut az eszembe: „A kapitalisták azok, akik eladják nekünk azt a kötelet, amire majd felakasztjuk őket.”
(Hosszan tartó taps.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A polgári oldal feladata, hogy segítse az új többséget céljai elérésében. Ki, ha nem mi? Mikor, ha nem most? Olyan egyértelmű a helyzet. Most mégis hadd szóljak ezúttal az intés hangján. Párszor megtanulhattuk már: elveszi az Úr a nyájat azoktól, akik csak maguknak legeltetik. A hamis csupán a zsírjáért és a gyapjáért törődik a nyájjal.
Gondolkodjunk el ezen egy kicsit!
(Csönd.)
Nyolc évvel az elorzott győzelem után a polgári oldalnak meg kell értenie a jobboldal és a világ viszonyát. Ebben nem hibázhatunk! Pontosan kell fogalmaznunk. Az ország nem tulajdona a jobboldalnak. Reményt csak alázattal és szolgálattal lehet beteljesíteni, nem kell félni a szótól, Barátaim! Félni azoktól kell, akik egyik percben a másikat megalázzák, hogy a másik percben újra teli tüdővel ócsárolják a teljes szakramentumot. A munka megbízatás - ez a gondolkodás sajnos kiszorult a magyar államéletből. Vissza kell szerezni, ez a húszéves kormányzás kulcsa. Ha jön a kevélység, érkezik rá a szégyen.
(Csönd.)
Hé! Hölgyeim és Uraim! Megijedtek, hogy végre mondok valamit? Ugyan. Öreg vagyok már ahhoz, hogy az utolsó percben nulláról a kapu fölé vágjam.
Ne foglalkozzunk mostantól a másik oldallal sem. Semmi okunk kitalált és ostoba vádak ellen védekezni. Magyarországon a polgári oldal száz éve a progresszió motorja, a múlt tisztaságát és a változást együttesen képviseli. Évek óta, minden körülmények között kitartottunk a parlamentáris demokrácia eszméi mellett. Mi vittük vissza a közéletet az emberek közé, megkérdeztük, konzultációra hívtuk őket. Elvittük a politikát az otthonokba, az utcára. A kommunisták rendőrökkel verették az embereket.
Legyünk büszkék arra, hogy a polgári oldal számolta föl a szélsőséges neonáci mozgalmakat.
Ne fogadjuk el a szélsőségekkel való riogatást sem! Nyilvánvaló, hogy a kormányoldal kreálta a szélsőjobbos akciókat. A baloldal kormányprogrammá emelte a félelmet, napi politikai érdekek szolgálatába állította az ügyészség és a bíróságok szervezeteit. A rendszerváltás óta a politika még nem tenyerelt bele ilyen mértékben a jogszolgáltatás életébe.
Na, ilyenkor szokták egyesek azt mondani, hogy ezen a helyzeten csak közösen lehet változtatni. Ez persze igaz, azonban az kérdés, hogy ez mit jelent.
Eleget beszéltünk korábban erről, nem akarok zsákbamacskát árulni. Támogatjuk, hogy a szükséges törvények megszülessenek, s így az ország megkapja azt a keretet, amelyen belül a siker esélyével veheti fel az új miniszterelnök irányításával a harcot azon jelenségek ellen, amelyek megnehezítik az életét.
Abban azonban igaza van Balog Zolinak, hogy magunk sem tudjuk most, hogy akkor a macska kint van-e vagy bent. Most akkor van-e kétharmad vagy nincs? És ha nincs, akkor hogyan? Egyáltalán ki hozza majd a döntéseket? Ez új megvilágításba helyezi az egész programot. Még nem látom, hogy Vona Gábort felpofozom, vagy koalíciót kötök vele. Esetleg mindkettő. Eddig is sürgés-forgás volt, de most hirtelen minden halaszthatatlanná vált.
Barátaim! Végezetül szeretnék néhány szót szólni Magyarország egyik legégetőbb kérdéséről, a romakérdésről. A magyarországi cigányság fölemelkedéséhez az út a munkán és a tanuláson keresztül vezet, ezt már többször mondtam. Ezért működünk együtt 78 városi önkormányzatban a humanista Jobbikkal. Holnapra Magyarországon nem lesz egyetlen olyan cigánygyermek, aki ha akar, ne tudna tanulni. A Fidesz soraiból került ki az Európa Parlament egyetlen roma képviselője. A Jobbikkal összefogva roma programunk európai nívójú. Bízom benne, hogy a párt politikája nagyobb világosságot gyújt roma polgártársaink putrijaiban, mint mindenféle polgárjogi szervezetek dekadens szirénhangjai.
(Jobbikos barátaim kedvéért hozzáteszem: tudják, mit csinál két cigány a mérleghintán? Bosszantják az orvlövészeket.
Dübörgés.)
Hölgyeim és uraim! A zászló, amelyet itt ma felhúzunk, számomra azt jelenti, hogy mi, akik felelősséget érzünk Magyarország sorsáért, ne emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem vigyük végre véghez, amivel a történelem megbíz bennünket. Még két hónap, és nekiállunk újjáépíteni a porban fetrengő Magyarországot.
Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy győzzünk. Magyarország hangja a magyarok hangja, én ezt hallom mindenünnen. A zászló már lobog. Indulnunk kell!
Most azonban, miután időm lassan lejár, engedjék meg, hogy még utoljára tágabb perspektívából is megtekintsük a dolgokat. A legszégyenletesebb dolog, ami ebben az országban az elmúlt nyolc évben történt, a sportpályák ügye. Hogy fölszámolták őket, és abba a helyzetbe hozták a mindenfajta civilizációs kihívásokkal szembenéző fiatalokat, hogy esélyük se legyen arra, hogy a lakóhelyükhöz közeli térben sportpályát találjanak maguknak. Ez olyan felelőtlenség, amit szülőként nem tudok elég erős szavakkal minősíteni. Ennek az új kormány mindenképpen véget vet. Visszaállítja a régi egyesületi rendszert, Láng, Törekvés, stb., megadja a fiataloknak, mármint mindent, amik csak szükségesek.
Ezt magánemberként, illetve családapaként még szükségesnek láttam elmondani.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!
Ha nem lenne utolsó pillanat, akkor semminek sem lenne vége.
Hajrá, Magyarország! Hajrá magyarok!”