Fény derült a piros orr titkára

Új év beköszöntével karancslapujtői kutatóknak sikerült megfejteniük, miért piros újabban mind gyakrabban a miniszterelnök orra.
A palóc patofiziológusok a Magyar Idők hasábjain jelentették be felfedezésüket.

Mint köztudott, az orrnyálka hajszálerezete elsősorban az oxigénellátásban, az orr hőszabályozásában játszik fontos szerepet. Emellett valamint egyes lelkiállapotok tükreként is említik, részletesen azonban még senki sem vizsgálta e kapillárisok politikusoknál tapasztalható működését.

A karancslapujtői konok élettanászok videómikroszkóp segítségével tizenöt egészséges önkéntes orrnyálkahártyáját vizsgálták át. Később ugyanazzal az eszközzel - a TEK engedélyét megszerezve - a miniszterelnök orrát vették górcső alá. Legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy az államférfi nyálkahártyáját átszövő érhálózat sűrűsége 80 százalékkal nagyobb, mint egy átlagemberé. Az is kiderült, hogy szignifikánsan nagyobb mennyiségben találhatók morálisan közömbös nyákmirigyek a kormányfői orrban.

Mikor a tudósok azt kezdték vizsgálni, mely neuronok aktiválódnak a vizsgálati személy egyes tevékenységei során – e tudományterületen tradicionálisan főleg bizonyos üzleti és kártya-szituációkat („blöff”) szokás vizsgálni -, meglepetéssel tapasztalták, a miniszterelnök orr-nyálkahártyájának idegsejtjei az átlagtól eltérőrn tüzelnek. A hétköznapi embernél a hippokampusz, vagyis az agy memória-központja a tényektől való elrugaszkodást gátló impulzusokkal igyekszik ellensúlyozni, a kormányfőnél azonban a hippokampális működés sikeres agykérgi gátlás alá került. Ily módon az agy valóságtól távol járó területei az átlagnál szabadabban szárnyalhatnak.

Ez az állapot sajnálatosan az orr hajszálerecskéinek jellegzetes kitágulásával jár.

A palóc professzorok által készített infravörös hőtérképek emellett azt is kimutatták, hogy füllentés közben a kormányfő étvágya nő, orra azonban az átlagnál puhábbá válik.

Az emberi bőr hőmérséklete

A fiatal pár a terem közepén foglalt helyet, közvetlenül a bárpult előtt. Narancssárga fény világította be a kávézót. A pult mögött, mint apró, téli veréb, szemüveges lány járatta körbe a szemét.

A két fiatal laptopot vett elő. Egymás mellett ültek, arccal a fölnyitott monitoroknak. A hangszórókból a Nirvána szólt, a Smells, like teen spirit.

Ahogy bebootoltak, a szemüveges pultoslány kióvakodott fedezéke mögül. Mindketten gint rendeltek, tonikkal.

A Facebook kék háttere hidegen derengett.

A fiú képernyőjén egyszerre piros buborék jelent meg.

„Üzeneted érkezett.”

Mosolyogva kinyitotta.

„Jó kis helyre hoztál. Még sohasem jártam itt.”

„Én is csak nemrég vetődtem ide. Szeretek ilyen helyeken elücsörögni.”

Kurt Cobain elhallgatott. Csönd támadt, csak a klaviatúrák kattogása hallatszott.

„Nagyon jó itt.”

„Helyesebben: jó itt VELED.”

A monitoron szmájlik tűntek föl.

„Most látom csak, milyen szép a szemed.”

„Várj, feltöltök egy másik képet. Türelem, 32 megás géppel készült.”

Merőn bámulták a monitorjukat.

Billentyűk neszezése hallatszott a csöndben, aztán fölharsant a Lonely Heart az Urban Boys-tól. A szemüveges veréb gyorsan levette a hangot.

„Jó itt ülni. Érzem a tested melegét.”

„Én is érzem a tied. Mindenki melegségre vágyik.”