NOSZTALGIA: 2006 április

Nincs érdekesebb a tegnapi újságnál. A minap beleolvastam néhány 2006 tavaszi, a választásokat közvetlenül követő híradásba.

1) Máris jönnek a megszorítások? 2006. április 24. (MTI)
Az első külföldi értékelések szerint a kormánykoalíció kényelmes többséggel nyert, így könnyebb végrehajtani a reformokat, bár az önkormányzati választások féket jelenthetnek.
A szocialista párt vezette magyar kormánykoalíció az eddiginél erősebb támogatást kapott a létfontosságú reformok végrehajtására - írta hétfői tudósításában a Reuters. Az APA osztrák hírügynökség magyar szakértőket idézve azt emelte ki, hogy Magyarországon nem volt meg a hangulat a kormányváltásra. A Fidesz az általa elkövetett hibákkal „csak növelte” az ellene irányuló protest szavazatok számát.
Az APA által megszólaltatott szakértő szerint Orbán Viktornak le kellene mondania. Mindkét hírügynökség kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya az első olyan kabinet a kommunista rendszer összeomlása óta, amely megőrizte hatalmát egy újabb megmérettetésen Magyarországon.
A Financial Times online kiadása a szocialista-liberális koalíció kényelmes többségéről ír. A beszámoló szerint Gyurcsány Ferencnek nem lesz sok ideje a győzelem ízlelgetésére, ugyanis a fiskális reformok terén komoly nyomás nehezedik rá.
A tudósító megemlíti az EU-ban legnagyobbnak számító GDP-arányos költségvetési hiányt, ami sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Elemzők szerint a forint védelmében és az euró bevezetése érdekében Gyurcsánynak szinte azonnal csökkentenie kellene a deficitet és őszig az egészségügyet, az oktatást és az államigazgatást érintő, átfogó reformokkal kellene előrukkolnia.
A Reuters szerint Kóka János gazdasági miniszter már vasárnap lehetséges lépéseket helyezett kilátásba. Idézte a miniszter azzal kapcsolatos kijelentését, hogy megtakarítások érhetők el az állami szektorban, továbbá a miniszterek számának jelentős csökkentésével.
A tudósítás ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy mindenfajta lépés az ellenzéki Fidesz kemény ellenállásába ütközhet. Emlékeztetett: a Fidesz egész kampányát arra az érvelésre építette, hogy amennyiben a szocialisták győzelmet aratnak, gazdasági válság köszönt az országra.
2) A pártok megállapodását sürgeti a gazdaság 2006. április 24. (Index)
Közösen, felelősen és együtt tegyünk az ország felemelkedéséért - javasolja hétfőn megjelent közös kiáltványban 16 munkaadói szervezet vezetője. A gazdasági elit felelős gazdaságpolitikát, állami és magánfinanszírozáson alapuló egészségügyet, államháztartási és a versenyképességet növelő adóreformot sürget. A kiáltványt a Megállapodás a jövőnkért! címet viseli.
A munkaadók ebben azt kérik az újonnan megalakuló Országgyűléstől, hogy működjön együtt négy, általuk kulcskérdésnek nevezett probléma megoldásában. Elsőként felelős és fenntartható gazdaságpolitika megvalósítását sürgetik, ezen belül a monetáris, a fiskális és az adópolitika összehangolását, az államháztartási deficit lefaragását, az euró bevezetését és a szakképzés összehangolását a gazdaság igényeivel.
A gazdasági elit államháztartási reformot és új, régiós elven alapuló, a mainál hatékonyabb önkormányzati rendszert szeretne. Fontosnak tartják az egészségügy átalakítását: az állam felelősségével működő, de részben magánfinanszírozásra épülő egészségügyet és társadalombiztosítási reformot is szeretnének.
Negyedszer egyszerűbbé és versenyképesebbé tennék az adórendszert egy átfogó reform keretében. Csökkentenék a foglalkoztatás közterheit, szigorítanák az adó- és járulékbehajtást, növelnék az adófizetésre kötelezettek számát, és csökkentenék az adókedvezményeket.
A kiáltvány megfogalmazó szerint a reformokhoz új társadalmi szerződésre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe „az ország céljait és lehetőségeit, valamint az üzleti világ véleményét”. Ezért májusban háromoldalú tárgyalásokra várják a parlamenti pártok és az új kormány vezetőit.
Kóka már megpróbálta
A kiáltványban fogalmazott célokkal nagyjából megegyező kísérlete volt tavaly nyáron Kóka János gazdasági miniszternek. A liberális politikus júliusban adta át hazánk gazdasági kilátásairól szóló nyilatkozat-tervezetét a négy parlamenti párt gazdasági szakértőjének. Annak a nyilatkozatnak is az volt a célja, hogy politikai ciklusoktól függetlenül együttműködés alakuljon ki a gazdaságpolitika alapvető céljairól. Azt a javaslatot a két kormánypárt és az MDF végül aláírta, a Fidesz azonban - bár tárgyaltak a tervezetről - nem.
Varga Mihály, a párt gazdaságpolitikai kabinetének vezetője annak idején azt mondta, a kampányízű nyilatkozatok nem pótolják az aktív, tudatos gazdaságpolitikai lépéseket.
3) Gyurcsány személyes győzelme és nehéz feladata 2006. április 24. (MTI hírösszefoglaló)
The Independent: Baloldali eltolódás
A minap „Olaszország is balra fordult”, a szocialisták vezette magyar koalíció sikere megerősíti ezt a tendenciát. A lap kiemeli, hogy az EU 25 tagállamából tizenháromban középbal pártok vagy koalíciók kormányoznak. A lap szerint azonban Gyurcsány Ferencnek egyensúlyoznia kell a deficit határozott kezelése és - az októberi önkormányzati választások előtt - a választók elidegenítésének kockázata között.
Le Figaro: Mérhetetlenül ambiciózus
A magyar parlamenti választások eredménye Gyurcsány Ferenc személyes győzelme volt – írja a francia napilap. „Az egyszerű származású és mérhetetlenül ambiciózus” Gyurcsány Ferenc, „néhány plusz szavazatért mindenre készen állt” a kampányban: engedélyezte, hogy nyilvánosságra kerüljön amatőr videoklipje, internetes naplót nyitott és homokzsákokat hordott az árvíz alatt. Karizmatikus és határozott miniszterelnökként azonban két év alatt újradinamizálta az MSZP-t. A jobboldal hiába ijesztgette az országot a kommunisták visszatérésével, a kormányfő megakadályozta, hogy a párt továbbra is az egykori apparatcsikok mentsvára legyen.
Die Presse: Harc a jobboldalon
Gyurcsány Ferenc elérte azt, ami néhány hónappal ezelőtt kevéssé tűnt valószínűnek: másodszor is kormányra vitte pártját egy olyan országban, ahol 1990 óta mindig leváltották a regnáló hatalmat. Míg az MSZP és az SZDSZ kinyilvánította együttműködését, a jobboldalon álló két párt között folytatódik, sőt talán erősödik is a harc. Kérdés, hogy az MDF ellenáll-e a Fidesz nyomásának és megújulásra képes, vagy a többi kispárthoz hasonlóan szétesik. A jövő dönti el, hogy az MDF esetleges szétesése árt vagy használ a jobboldalnak.
Reuters: Kemény döntések
A 44 éves Gyurcsány megmentette a szocialistákat a biztos vereségtől, és újabb mandátumot kapott a reformok végrehajtására. A Reuters ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnöknek meg kell győznie a magyar államkötvény-tulajdonosokat, valamint az Európai Uniót arról, hogy kormánya kész lépéseket tenni a rekord méretű költségvetési deficit lefaragására. Kezelnie kell a költségvetés hiányát és átfogó reformokat kell indítani az egészségügyben. A hírügynökség szerint gyors lépések nem várhatók, mert a kormányra újabb megmérettetés vár az őszi helyhatósági választásokon. A Reuters ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc mostanáig több ízben hangsúlyozta ugyan a reformok szükségességét, de elkerült minden olyan döntést, amely népszerűtlenné tette volna a választók előtt.
Deutschlandfunk: Politikai apafigura
A a Deutschlandfunk (DLF) német közszolgálati rádió megjegyezte: talán Gyurcsány Ferenc milliomos volta is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek inkább benne bíztak. A német beszámoló kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc a többiekkel szemben nem kirekesztő módon lépett fel. A tudósító szerint a legfontosabb az államháztartási deficit szanálása, mert a hiány az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest a legmagasabb az EU-ban.
Szlovák rádió: A józan mérlegelés döntött
Azért született ilyen eredmény, mert „a magyar választópolgár nem hagyta magát tehetetlen bábukét mozgatni: nem egy adott politikai vezérbe vagy pártba vetett hit, hanem a józan mérlegelés diadalmaskodott” – fogalmazott a szlovák közrádió tudósítója. Téves és elhibázott volt a Fidesz kampánya, az államcsőddel, a szörnyűséges jövőképpel, a minden állami vagyon kiárusításával riogató jelszavak már nem hatottak. A tudósító szerint Gyurcsány „hihetetlen lendületű és mobilitású, a meggyőzés jó képességeivel, a modernség, ha úgy tetszik, az európaiság affinitásával megáldott politikus”. Gyurcsány azt állítja, hogy fel van készülve erre, és a választóknak reformokat ígért.
4) Gyurcsány soha nem látott reformokról beszélt 2006. április 24. (Index)
Júniusra alakulhat kormány, jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután operatív tanácsadóival egyeztetett a választások másnapján.
Csütörtökön és pénteken tartják az első koalíciós tárgyalásokat Balatonőszödön. A kétnapos megbeszélésen a kormánytagok, a koalíciós pártok vezetői és a frakcióvezetők vesznek részt. A nap átfogó politikai értékeléssel kezdődik, a kormányfő javaslatot tesz a politikai főirányról, majd 8-10 kérdésben plenáris és szekcióülések lesznek.
Kuncze Gábor délelőtti sajtótájékoztatóján még nem tudta megmondani, kik fogják képviselni az SZDSZ-t az egyeztetéseken. Úgy tudja, első körben a területek szakpolitikusai fésülik egybe a két párt programját. Információink szerint a jelenlegi kormánytagok, Kuncze Gábor és Fodor Gábor lesznek ott a csütörtöki egyeztetésen.
Az SZDSZ ragaszkodna saját gazdasági elképzelései - főként az egykulcsos adórendszer - és egészségügyi reformtervei megvalósításához. „Az SZDSZ-nek ezekben a kérdésekben kész programja van. Ha valaki jobbat mutat, azt elfogadjuk, de ilyet még nem láttunk” - mondta Kuncze.
Az SZDSZ az egészségügyben a több biztosítós, piaci modell szerinti átalakulást támogatja, a szocialisták kitartanának az egybiztosítós rendszer mellett.
Gyurcsány szerint július végéig „nagyon intenzív hathetes parlamenti ülésszak következik”, az első 100 napban várhatóak a „rendszerváltást követő időszak legintenzívebb reformlépései”. Gyurcsány elmondta, hogy az elmúlt hetek üzeneteit - reformokra van szükség a gazdaságban - mint mondta: megértette, „pontosan tudja”, hol van szükség beavatkozásra, nagyobb tempóra. Gyurcsány a lobbistáknak is üzent, akiket a kormányzati feladatok összeállításakor el kell majd utasítania.
A választás pártelvű, de a kormányzás nem pártérdek, jelentette ki Gyurcsány, aki egy pillanatra sem akarja elfelejteni, hogy a kormánya az aktív többség, nem pedig az egész nemzet akaratából kormányoz. Azt sem felejti el, hogy mandátuma korlátozott. Aki ma ellenzékben van, abból kormányzó lehet, aki kormányon van, az előbb-utóbb ellenzékben lesz, mondta.
Kuncze szerint is elengedhetetlen az együttműködés a kormány és az ellenzék között a gazdasági reformok, illetve a közigazgatási és egészségügyi átalakítások kérdésében. „Ez nem jelenti az ellenzéki szerep feladását” - üzente.
Gyurcsány, mint mondta, programját hezitálás nélkül végrehajtja, de nyitott a vele egyet nem értőkkel is. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a költségvetési előirányzatokhoz tartsák magukat, és ha intézkedésekre van szükség, „azt meg fogjuk tenni”. A koalícióra készülő pártok mindent megtesznek azért, hogy 2008-ra teljesítsék a maastrichti követelményrendszert. A kormány érti a gazdasági növekedés és egyensúly kérdését, melynek szempontjai az elmúlt években „sérülni látszottak” - mondta Gyurcsány.
5) Ötszázmilliárdos megszorítást, azonnal 2006. április 25., kedd (Világgazdaság)
Tizenkét pontban foglalta össze az államháztartás helyzetéről szóló álláspontját a Kopint-Datorg Zrt. A gazdaságkutatók szerint az idei hiánycél csak akkor teljesülhet, ha az új kormány nyomban a megalakulása után 500 milliárd forint megtakarítását eredményező tervet dolgoz ki. Az intézet szerint adóemelés sem kizárt. Az elemzők a cég idei első konjunktúrajelentésének megjelenésével egyidejűleg ismertették az államháztartási hiányáról írt 12 pontjukat.
Változások nélkül tarthatatlan a deficitcél
Az Eurostat hétfőn közzétett adataiból kiderült, hogy 2005-ben a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb az Európai Unióban. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül - a 3,3 százalékon, vagyis a határértéken lévő Máltát nem számítva - csak Magyarország nem teljesítette a maastrichti deficitkövetelményeket - emlékeztettek a kutatók.
Az első negyedéves adatok alapján ráadásul úgy tűnik, a hiány az idén is könnyen elszabadulhat. Három hónap alatt 800 milliárd forintnyi jött össze, ehhez április-júniusban még 500 milliárdot vár a PM. Palócz Éva, a Kopint vezérigazgató-helyettese szerint a második negyedéves cél még tartható, ám ebből az következik, hogy a második hat hónapban összesen 259 milliárd forint lehetne a deficit. „Ez pedig néha egyetlen hónap alatt összejön” - érzékeltette a helyzet tarthatatlanságát Palócz.
Az új kormánynak ezért a megalakulása után haladéktalanul hozzá kell kezdenie a hiány lefaragásához, ebben az őszi önkormányzati választások politikai szempontjai sem gátolhatják - mondják a szakértők. Az újabb deficittúllépés megakadályozása nemcsak pénzügyi, hanem hitelességi kérdés is. Hazánknak három éven belül már ötödször kellene korrigálnia hiány-előrejelzését, ha az idei költségvetési törvényben meghatározott 1542 milliárdos deficitet sem sikerül tartani.
A Kopint elsősorban a kiadások lefaragását sürgeti, a lehetséges bevételnövelő intézkedések közül csak a 15 százalékos áfa 20 százalékosra emelésének ötletét tartja megvalósíthatónak. Nem számol a szociális költések jelentős lefaragásával - ez a tétel viszonylag csekély arányt képvisel a költségvetésben -, legfeljebb a támogatási rendszer további átalakításával. A szociális jutattásokat a jelenleginél is inkább rászorultsági alapra kell helyezni.
A Kopint négy konkrét területet nevezett meg, ahol több tíz-, esetenként százmilliárdos megtakarítást lehet elérni. A szakértők szerint az 500 milliárdból 200-300 milliárdot jelenthet a közszféra bürokratikus kiadásainak lefaragása, az intézmények fenntartására tavaly több mint 2000 milliárdot fordítottak a költségvetésből. „Kormányzati elszántságtól függően ez akár a 400 milliárd közelében is lehet” - tette hozzá Palócz.
A gyógyszertámogatások anomáliáit is megszüntetné a Kopint, amely a jelenlegi százalékos - tehát a forgalmazók számára a drágább gyógyszereknek kedvező - támogatást egyösszegű dotációra változtatná. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gyógyszerkassza hiánya mindig túllépi az előirányzatot. „Ennyivel nem vagyunk betegebbek” - érvelt Palócz. A felsőoktatásban csökkenteni kell az államilag finanszírozott helyek számát és szigorúbbá kell tenni az akkreditációt.
Tisztességes növekedés
A konjunktúrajelentést ismertetve nemcsak az államháztartásról, hanem a magyar gazdaság általános helyzetéről is szó volt. Palócz szerint „tisztességes és kiegyensúlyozott szerkezetű” a tavalyi 4,1 százalékos GDP-növekedés. Erre az évre a gazdaság 4,3 százalékos bővülését várják, míg 2007-re a bővülés - ha lesz megszorítás, miáltal a közösségi fogyasztás jelentősen csökkenhet - 4 százalék alá kerül.
A munkanélküliségi mutató további romlása is várható: az állástalanok aránya az idén 7,7, jövőre már akár 8 százalékos is lehet. Az export és az import egyaránt bővülni fog 2006-ban.
6) Kósa: Nem valószínű, hogy Orbán újra miniszterelnök-jelölt lesz 2006. április 26. (Index)
Bár Kósa Lajos szerint Orbánnak nem kell feltétlenül mennie a kongresszuson, azt valószínűnek tartja, hogy a következő parlamenti választásokon már nem Orbán Viktor lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. Erről a politikus az m1 Nap-kelte című műsorában beszélt szerda reggel. „Az valószínű, hogy ha így teszi fel a kérdést, hogy lesz-e még egyszer Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt, akkor erre inkább azt mondom, hogy nem tartom valószínűnek, mert egy más felállásban kell egy következő választáson megmérettetni magunkat” - közölte Kósa Lajos, aki a Fidesz Hajdú-Bihar megyei elnöki tisztét is betölti.
A debreceni polgármester úgy fogalmazott, hogy a Fidesz a választásokon rengeteg embert megszólított, akik kifejezetten arra a Fideszre szavaztak, amelyet Orbán Viktor vezet, és nem hiszi, hogy most „az a reakció lenne a legjobb, hogy azonnal elkezdjünk kapkodni (...) és rossz személyi döntéseket hozni. (...) Ez egy higgadtabb és nyugodtabb döntést igényel”. „Van (...) csomó feladat, amelyet még mindig az elnök úr tud a legjobban elvégezni” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mennie kell-e Orbán Viktornak, azt mondta: „hát ezt eldönti a kongresszus (...) én szerintem nem feltétlenül kell mennie”.
Nem kellett volna lovat váltani
Kósa Lajos a választási vereségről szólva azt mondta, hogy a jobboldal csak tökéletes kampánnyal nyerhet, ezért a jövőben más típusú kampányt kell csinálni. Néhány személyi döntést rosszul hoztak meg, „olyan embereket állítottunk kampányarcnak, akik nem tudták megnyerni a baloldali embereket különböző mértékben”. „A küzdelem hevében nem biztos, hogy kellett volna lovat váltanunk” - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor lehet-e frakcióvezető, úgy válaszolt, most átmeneti periódus következik. „Lesz egy olyan időszaka a jobboldalnak, amikor újra kell rendezni a sorokat, és lesz egy olyan, amikor el kell kezdeni újra építkezni” a következő választásokra felkészülve. Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy az újrarendezésben, a szövetség összetartásában Orbán Viktornak „kulcsszerepe” van. „Egyébként is megvallom őszintén, szerintem a magyar politikai élet egyik legtehetségesebb embere, kár lenne érte” - fűzte hozzá.
Orbán Viktor, bár felajánlotta lemondását, azt nem nyújtotta be, mert meg kell várni, hogy milyen a hangulat párton belül, mondta Navracsics Tibor a Nap-keltében. „Úgy látom, a mostani helyzetben, bár még csak most kezdünk arról beszélni, hogy a vereséghez milyen okok vezettek, (...) meg kell várni, hogy a bizalmi viszonyok olyanok-e, hogy szükséges a vezetőváltás. Egyszer már volt arra példa, hogy (Orbán Viktor) felajánlotta lemondását és a kongresszus a bizalmáról biztosította” - közölte a politikus.
Amíg Orbán Viktor aktív a magyar politikában, addig Fidesznek, a polgári oldalnak, az egész magyar politikának „megkerülhetetlen figurája”. Hangsúlyozta, hogy a pártelnök nem gátolja az esetleges megújulást a Fideszben.
(folyt. köv.)