(tudósítónktól)
Mint korábban
olvashatták, már az első koronavírusos esettől megrogyott a rokonszenves Kongói
Köztársaság. Az eset aggodalmakat keltett egyes államok járványügyi
felkészültségével kapcsolatban.
Az országos
tisztiorvos még januárban úgy nyilatkozott, nem hinné, hogy az országát elérné
a járvány. Erre március 4-én richtig felfedezték az első beteget.
A külföldiek
által behurcolt fertőzés egyre terjedt.
A külügy a veszélyre tekintettel március 10-én felhívásban sürgette, hogy a
járvány gócpontjának számító Zambiából az összes polgár haladéktalanul térjen
haza. A nemzeti bank vezetője arra kérte a lakosokat, duplázzák meg hitelfelvételüket.
Az ország kormányfője a külföldet járta; a járvány diktálta protokolltól
eltérve ugyan állítólag tücsökkel-bogárral lejattolt és barátságosan lapogatta
partnerei vállát, de ezt mindenki a csavaros kongói észjárásnak tulajdonította.
Sajnos a
helyi operatív törzs vezetője is parolázott egy marokkói herceggel, akiről utólag
kiderült, hogy fertőzött. A miniszterelnök helyettese azt javasolta, a nagyobb imahelyeken
tartsanak gyakrabban istentiszteletet. Végül mindenki épségben maradt.
Rosszízű vita
eszkalálódott a védőfelszerelések állítólagos hiányáról, mert a minisztérium hiába
erősítette meg, minden bőséggel rendelkezésre áll, a helyi közszolgálati
média elmulasztotta bemutatni a kórházakban tornyosuló készleteket, az orvosok meg mindenfélét
posztolgattak.
Március 18-án
egy rendkívüli bejelentésre ismeretlen okokból egy webportálon került sor. A rendszer lefagyott. Az esemény szerencsére nem keltett zavart, az informatikusok
hulláját az éj leple alatt húzták ki a Norciumi Szent Szeverin kolostorból.
Javította viszont a
közhangulatot, hogy a boltzár ellenére a létfontosságú cigaretta-szaküzletek
nyitva maradtak. Így egy csapásra sikerült javítani a lakosok egészségi
állapotán és bevételhez juttatni a szektorban érintett rokkantakat és hadiárvákat.
Némelyek lövéseket
hallottak az Operatív Törzs ülésének helyszínéről, de ez vaklárma volt. A járványügyiek
próbálták elmagyarázni, hogy a vírusok elleni háború különbözik az igazitól, mert
ezt Gripenek
és harci lövegek helyett injekciós tűvel, maszkkal és védőruhával vívják, tetejébe
leginkább nővérek meg orvosok, egyszóval helyesebb volna nem papírtalpú bakancsban
csatába küldeni őket. Állítólag az verte ki végleg a biztosítékot, hogy egy
professzor megjegyezte, „a katonai junta nem gyógyítja a skarlátot”.
Az viszont távolról
sem rémhír, hogy két honvédségi Airbus, melyek korábban a Kanári szigeteket és
Dubait vették célba, hatalmas mennyiségű szájmaszkkal és orvosi oxigénnel már többször fordult Kínából. Az az állítás, miszerint a Wizzair-től vagy kínaiaktól kellett
volna gépet bérelni, hazugság. Egy török repülőgép is landolt március 22-én, nagy
mennyiségű, bálázott anyaggal, egy tapasztalt kft. már meg is kezdte napi 30
ezer, hatékony textilmaszk gyártását.
Summa
summarum minden esély megvan arra, hogy a kis ország vezetése a kételyeket
szertefoszlatva, magabiztosan kezelje a helyzetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése