Felüljáró-irtók

„A rossebbe!”, dörmögte maga elé a főváros pedig többnyire választékosan fogalmazó vezetője, amikor sokadszor kért pénzt metrófelújításra kormányától.  A kabinet támogatás helyett felajánlotta, hogy szívesen finanszírozná a Nyugati téri felüljáró elbontását.
Szakemberek cáfolják, hogy ez bármikor dugókat okozna.

A mindig elegáns városvezető a tegnapi kormányülést követően, a 3-as metró felújításával kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatón vetette föl, hogy ideje megszüntetni a Nyugati téri felüljárót. Úgy hírlik, a Rottenbiller utca alatt is teljes hosszában közúti alagút várható. A Nyugatinál a leglogikusabb megoldás egy hagyományos, manuálisan vezényelt, szintbeli kereszteződés lenne.
A főpolgármester hozzátette, a városszépítő álmokra van már terv, melyek még Orbán Viktornak is tetszenek.
Évek óta felmerül a Nyugati téri felüljáró bontásának ötlete. A BKK még 2014-ben egy nosztalgia-villamosvonal ötletével együtt fontolgatta a felüljáró eltüntetését, akkoriban arról is szó esett, hogy visszaállíthatnák a Bajcsyn a lóvasút-közlekedést. A döntést végül homályos forgalmi hatásvizsgálatokra hivatkozva elhalasztották. 
Egyesek szerint amiatt riadoztak, hogy a felüljáró bontása után csúcsidőben esetleg torlódások keletkeznének, pedig ez szamárság.
A BKK 2015 őszén végül úgy döntött, a közlekedési mérnökök krónikus kekeckedésére tekintettel a felüljárót egyelőre lélegeztetőgépen hagyják. Esetleg felújítják, a munka kezdetét 2016 szeptemberére ígérték. Sajnos nem lett belőle semmi, ahogy a vadiúj Belváros-Liget lóvasútról sem esik mostanában szó.
Egy Index nevű link hírportál linkjén most azt látom, a Nyugati téri felüljáró-kérdés rendezését még meg sem kezdték, legalábbis a te rvezéshezmég rajzasztalt sem vettek. Fenti kormányülésen viszont, ahol a polgármester hiába próbált pénz kunyerálni a kormánytól, cserébe felajánlották, hogy a felüljáró bontását a kabinet készséggel finanszírozza. Források szerint a miniszterelnök régi rögeszméje a felüljáró eltüntetése, a kommunizmus jelképének tartja.
A projekt jól illeszkedik a környező panelépületek felső szintjének bontási terveihez is. Az eljárás az áttüzesedett bolsi objektumokból végre kellemesen hűvös toronyházakat varázsolna.
Egyes vészmadarak szerint a felüljáró megszüntetése dugókat okozna, laikusok szerint a felüljárók lényege, hogy a keresztező útvonalat áthidalva akadálymentes közlekedést biztosítanak a füstölgő gépjárművek számára. 
Mások azt pedzegetik, a szóban forgó felüljáró elbontására nincs is "okvetlen" szükség, a Keleti pályaudvarnál belengetett hosszanti alagút pedig baromi drága lenne. Ráadásul tavaly építették át az egész Baross teret, alagút nélkül. 
A panelépületek letarolásának tervét az építész szakmából eddig senki nem merte kommentálni.
Megszólalt viszont Vitézy Dávid, a BKK ex-vezérigazgatója, aki jelenleg a Közlekedési Múzeum helyén keletkezett gödör igazgatója. A szakember Facebook-oldalán kommentálta a polgármester által kommunikált terveket. Az egyébként közgazdász végzettségű városmentő azt írja, a Nyugati-felüljáró bontásán már régóta túl kellett volna esni, az elképzelés tökéletesen illik egy világváros távlati terveibe. Hozzátette, mindez csak egy villamos-, esetleg lóvasút vonal Városligettől a Deák térig történő beiktatásával képzelhető el.
„Borzalmas volna, ha épp e tradicionális közlekedési eszközök fejlesztése maradna el. Miközben a felüljáró változatlanul ott meredezik a Marx téren a francba! Az omnibusz terveit már 2014-ben kidolgoztuk, sajnos ott maradtak városházi fiókomban. Azt mindenki tudja, egy felüljáró lebontása mennyire jelentős forgalomcsillapító intézkedés. Okulnunk kellene Bécs, Pozsony vagy Tókió közlekedésének intő példájából. A bontás további előnye az autósok szívatásának új szintre emelése lehetne” – írta a nehéz sorból kikeveredett ex-politikus professzionális Facebook oldalán.

Kovács ügynök jelentése

Kedves Főhadnagy Úr!

Biztos forrásból értesültem, hogy Soros György, a világ pillanatnyilag 446. leggazdagabb embere virtigli avatar: a sunyi spekuláns csak egy Szíriuszon székelő, borjú nagyságú, svábbogárszerű lény holografikus prezentációja.

Állítólag korábban sikerült Miniszterelnök Urat is befolyása alá vonnia, ő azonban időben átlátott a szitán, és eltépte a köré font alattomos zsinegeket; sőt mára sikeres ellentámadásba lendült, s oroszlánként veszi föl a küzdelmet a milliók szenvedéseiből meggazdagodott oligarchával. 

Tisztázatlan okból egyelőre némelyek mégis ellene fordultak, például korábbi nemzetközi párttársai sorra  értetlenkednek (egyenesen rátámadtak! - csak mert védi országát a határokat elözönlő hordák ellen!)… Micsoda világ.

Küzdelmében szerencsére sikerül hű szövetségesekre találnia. Ilyen köztudomásúlag Főhadnagy Úr, valamint jómagam, s hírek szerint egy népszerű ex arany- és pálinkakereskedő is látványosan fölzárkózott újabban harcostársa mellé (bár jelentem, Köztársasági Elnök Úr arcára egyesek szerint némi aggasztó árnyék ereszkedik, eltorzítva amúgy férfias vonásait - amint további hírek lesznek az ügyben, jelentkezem).

A közhangulat ennek ellenére kiváló. Mindenki derül, amint Miniszterelnök Úr a minap a hátsó ajtón beosont ellenségei főhadiszállására, és cselből megígérte, hogy fontolóra vesz egyes érveket, melyek a terve ellen szólnak, nevezetesen, hogy végre felszámolja az ellenséges ügynökök képzése végett létesített, förtelmes buzitanodákat. Bent ugyanis mindig egészen másakat mond, mint odakint, zseniális! Hiába, tudja a selma, hogy bekerítették és el akarják veszíteni, de macskaügyességgel mindig sikerül egy kaméleon álcáját magára öltenie.

Az mindenképp a kezére játszik, hogy a Szíriusz-Föld távolság 8 fényév, így megérzéseire hagyatkozva bőven van ideje kifundálni a szükséges lépéseket, mielőtt az a svábbogár által irányított digitális aggastyán újból akcióba lendül.

(Nota bene, vagyis megjegyzem, némelyek szerint mégis múlik az idő. Már táboron belül is sutyorognak. Hogy a reflexek rozsdásodnak... Egyesek szerint a kósza barázdák is mélyülnek Miniszterelnök Úr közismert arcán; hogy csak a nagyvonalúan kiengedett nadrágok állnák szilárdan az idők vasfogát?! De ezek csak elszigetelt vélemények, kezelje is őket úgy, Főhadnagy Úr.)

Brüsszel meg csak áskálódik. A minap is, busszal szállított Smith ügynökök vonulgattak szórványban az utcákon, említést is alig érdemel. Pár színes maszat a járdán, elszigetelt, mozgásuk is látványosan céltalan... (Nota bene, néhány ágensem szerint azért jópáran összeverődtek: így viszont látványosan bekapva a Miniszterelnök Úr által zseniálisan eléjük hajított horgot. A nagy zaj miatt nehezen megítélhető helyzet; az egész ügyet még értelmeznem kell.)

Az mindenképp előnyünkre válik, hogy ott volt az a vegyes érzelmeket keltő táncikálás. Az ellenzéki média totálisan megzavarodott. Minduntalan keveri a szezont a fazonnal: diktátort a pankrátorral, Szijjártót a Szíjj Lászlóval, Hatvanpusztát hat langusztával; Nemzeti bankokról, Hermes táskákról és mindenféle milliárdokról hablatyolnak... Kit érdekel? Amikor a nemzet megmaradása a tét?! 

Herder!!

Hőzöngésük a mi malmunkra hajtja a vizet. 

A keddi Smith ügynökök is mintha kezdenének végre lefagyni, bár lehet, hogy csak készülődnek valamire.

A lakosság mindenesetre időben értesült, hogy Miniszterelnök Úrnak változatlanul sikerül megvédenie álláspontját, ha kell, az ellenséges erők fő bunkerében akár. Az megzavar némelyeket, amikor harc közben kiül kávézni, vagy például, hogy azokon a sivár tájakon a szankciós infláció kisebb, a háborús pangás meg gusztustalan növekedéssé torzult... Állítólag jobban élnek, mint mi. Állítólag! 

Ez a szál még elvarrásra szorul.

Az agg hologram-svihák aknamunkája viszont nem lanyhul. Rendületlenül a nemzet eredményeit igyekszik sárba vonni. Ügyes fogás, hogy Miniszterelnök Úr válaszul szellemes nemzeti konzultációkat indít, az emberek ezt várják tőle. Egyes vidékeken, ahogy hallom, már azon sem csodálkoznának, ha egy szép napon tagbaszakadt brüsszeli lézer-anyahajó jelenne meg az égen, energia-nyalábjaival próbálván eredményeinket megsemmisíteni.

Szerencsére Miniszterelnök Úr érti a csíziót. Jól használja a szavakat, a határok védelme valóban ocsmány agresszió, a zsugorodás pedig sokkal inkább repülőrajt. Vagy vice versa? 

Ezt is még végig kell gondolnom.

(Kis színes: egy féllábú spionom szerint Miniszterelnök Úr a minap léböjtkúrát kezdett.  Köztársasági Elnök Úr is becsatlakozott, de belegabalyodtak a purgáló kábelbe, volt nagy nevetés. Végül nekiálltak leoperálni Manfred Weber bajszát egy fényképről, tudja Főhadnagy Úr, a kifinomult vudu-technika, de a féllábú szerint azóta az egész Vár tele van gombostűvel meg szőrrel.)

Összegzésképp megerősítem, a helyiek pontosan értik Miniszterelnök Úr szóhasználatát. Amikor így fogalmaz: „aki beengedi az ukránokat, annak leszármazottjai már egy pokolszerű világban fognak élni”, egyként facsarodik görcsbe a szívük. 

Azt a fordulatát sajnos kevesebben értik, hogy „soha nem fogom megengedni, hogy erkölcsi szempontok gyakorlati megfontolások fölé kerekedjenek”; ezen még csiszolni kell. 

Annak is neszét vettem, hogy a Smith ügynökök újabb keddi vonulásra készülnek. Mindig csak a randalírozás! 

Remélem, Miniszterelnök Úr ráébred végre saját erejére.

Végezetül abban is bízom, Főhadnagy Úrnak még így, kötésig a munkában állva is marad néha ideje arra, hogy gallérja mögé hajítson egy stampedli szilvóriumot. 

Csinos kuzinját külön üdvözlöm!

  

Alázatos szolgája, 

Kovács ügynök

A szeretet és az összefogás nagygyűlése · sokakat behálóztak a félelemkeltés szakemberei

Soha annyi ember nem vett részt még Magyarországon politikai nagygyűlésen, mint most vasárnap, az "Oktatási Szabadságot" nevű csoport által a Kossuth téren rendezett fórumon. A BRFK hivatalos közlése szerint kétmilliós tömeg gyűlt össze a Parlament előtt. 

Semmiféle atrocitás, rendbontás nem történt, az emberek fegyelmezetten viselkedtek. Sokan egy szál virágot tartottak kezükben.

– Ha elegen leszünk, akkor megvalósul. A polgári erők győzni fognak. Magyarország nyerni fog – kiáltotta a Tanítanék mozgalom képviselője. „Győzni fogunk! Győzni fogunk!” – skandálta a tömeg. 

A szónokok sorra rámutattak: noha sokan voltak a korábbi vonulásokon is, de nem elegen. Ennek oka, hogy számos normális érzelmű szavazó egyszerűen képtelen elszakadni a FB-tól, esetleg játékkonzoljától, holott számukra a legnagyobb a választás tétje. 

A szónokok kitértek arra is, milyen sokan, talán milliószámra is elfelejtették, mi történt eddig 2010 óta. Mint kifejtették, a többség először elhitte az egekbe szárnyaló választási ígéreteket, aztán helyette Mészáros Lőrinceket kapott a nyakába. Emlékeztettek arra is, milyen nehéz esztendőket hozott ez az időszak a családoknak, a nyugdíjasoknak, a szingliknek, nem beszélve egy csomó más fiatalról. 

- A harmadik ok, amiért a Fidesz–KDMP-összefogás még mindig nem pucolt el a pitlibe - latolgatta az egyik felszólaló  –, valószínűleg az, hogy sokakat behálóztak a félelemkeltés szakemberei. Az emberek hallgatnak, és csak otthon morognak. Eközben a tények egy leszakadó, Európából kiebrudalt ország képét vetítik a lakosok elé. Jó volna végre hinni abban, hogy a magyar emberek bebizonyítják, valójában nem idegenellenesek, nem gyűlölködőek, egyszerűen csak magyarként szeretnének élni Európában – fogalmazott a szónok. 

A következő rétor úgy látta, az országnak nagy szüksége van szellemi tőkére, ezért a kormánynak a magyar oktatás, az induló vállalkozások, a fiatalság oldalán kellene állnia. – Magyarország államformája köztársaság, nem részvénytársaság – jegyezte meg, a tömegben ujjongást kiváltva. – Egyre többet hallani az ország megosztottságáról is. Az ország polgárait ugyanis nem szólamokkal, hanem tettekkel lehet egyesíteni – hangsúlyozta.  

- Az összefogást nem ígéretekkel, hanem normális, tehát az elesetteket is segítő családtámogatási rendszerrel, a tudás tiszteletével, a szüntelen bűnbakkeresés és handabandázás takarékra állításával lehet megteremteni – vélte a felszólaló. – De az összefogásból csak akkor születik meg a nemzet egysége, ha mindannyian, pártállásra való tekintet nélkül igent tudunk mondani. A világot ugyanis, ahonnan elindulunk, korlátolt nemek szorítják össze, noha a világot, ahová megérkezünk majd, csak az igenek tehetik tágassá. Akik csak nemeket mondanak, nem tudnak, és nem is képesek jövőt építeni. Aki mindenhol árnyékot lát, lehet, hogy egyszerűen elállja a fény útját saját maga elől – hangoztatta a torzonborz szónok. 

(Tudósítónktól.)

(B verzió: Pár repülővel utaztatott bérenc lézengett estefelé a Kossuth téren. Az arra járó turisták jót derültek az eseten. A rossz arcú romkocsmaszökevények rövid ideig vérszegényen lökdösődtek, majd pár magányos alak céltalan caplatásba kezdett. A Körút forgalma mindenesetre zavartalan maradt. Egy üveg is elrőpült/Kulturálatlan üvegdobálás kezdődött (melyik menjen, főni?).

Remélhetőleg továbbra sem tudnak mit kezdeni magukkal a ripőkök.

Ja, és Józsi, beragadt a FIB gomb!

[Ripost.hu] )

Letépte az anyós ártatlan menye mellbimbóját egy CEU-pedellus miatt

Amint szerző már tavaly is megírta, létezik olyan, hogy vej és vonzó anyósa között szerelmi viszony alakul ki. Ilyenkor e hölgyeket nagy valószínűséggel telhetetlen bombázónak képzeljük (v.ö. SUPERMILF) - ezúttal azonban a tuzséri rendőrségi hírekben valószínűleg megtaláltuk a világ legvisszataszítóbb, noha önmagát még anyósnak aposztrofáló némberét.
Ráadásul a klasszikus leosztásban a férj inkább hadilábon áll arája anyjával. Ezúttal azonban minden szabályt meghazudtolva a szóban forgó 46 éves nőszemély, Ordas M.-né (Amália) robbantott ki véres meny-anyós konfliktust. 

(Remélhetőleg az ügy kapcsán befejezett múlt időt használhatunk, és az ordas nőstényt mielőbb visszatoloncolják zárkájába, a bolygó leggusztustalanabb anyósa címre is eséllyel pályázó hölgy ugyanis jelenleg kettő éves börtönbüntetését tölti, valamely homályos kábítószer-ügy kapcsán, legalábbis a Tuzséri Fullánk tudósítója így értesült. Kis színes: őrizetbe vételekor rendőrségi fotó készült róla, és a tuzsériak azóta Mme Quasimodónak nevezik.)

Fia, Antal, e 26 éves mamahotel-lakó, aki brahiból egy érett, mellesleg liberális érzelmű, mindenesetre magánál 27 évvel idősebb asszonyt vett feleségül, miközben édesanyja épp feltételes szabadlábon volt, az esti órákban csöndesen italozott családias hármasban, oldalán élete erősen plasztikázott forrásával.
Az anyós egy idő után fölkelt, kitámolygott a lakásból, és hamarosan egy ismeretlen férfival tért vissza. Az alkalminak imponáló kapcsolatot Antal morális indíttatásból kifogásolta, mire anya és fia között heves szóváltás robbant ki.
Azonban akkor kezdett igazán élessé válni a helyzet, amikor kiderült, hogy a frissen akvirált férfiú civilben a CEU pedellusa. Az ismerten konzervatív érzelmű anyós erre váratlan köpönyeget váltott, és minden haragját, valamint egy pohárka etyeki bort az addig keblén melengetett, torzonborz egyetemi alkalmazottra zúdította.
Erre már a meny is beállt az ügybe, s főképp az oktatás lezüllesztésén háborogva természetesen anyósával szemben, vagyis a különben egyáltalán nem rokonszenves pedellus pártján foglalt állást (ugyancsak felsőoktatás-párti férje által óvatosan támogatva).

Az anyós viszont nem átallotta a kormány ocsmány álláspontját védelmezni. Nekiment saját menyének, s elkapva az asszony jobb mellbimbóját azt csavargatni kezdte, teljes súlyával rácsimpaszkodva a kérdéses testrészre. Az asszony csak úgy volt képes leállítani a felhevült szukát, hogy több balcsapott segítségével neutralizálta (vagy legalábbis erőteljesen behúzott neki).
A vén fundamentalistát végül liberális alapon összefogva hárman megragadták, majd kirakták a házból. A vereséget szenvedett agg bige vadul sorosozva kotródott el.

Szegény meny azonban ebben a pillanatban különös nedvességet érzett meg szivárogni nadrágjába tűrt, kínai hatású pólóján. A pedellus, aki, mint ekkor kiderült, korábban a biológia karon is ügyködött, rögvest megállapította, hogy vérről van szó, és kíváncsian felhúzta az asszony mellkasán pólót. Erre a ruha alól egyszer csak kiesett szegény nej mellbimbója.
A talpraesett asszonyka szerencsére azonnal felkapta az inkriminált húscafatot a földről, s fürgén belepottyantva egy nejlonzacskóba a közeli kórházig vánszorgott vele. Itt végül két áldozatos, rövid szabadságát idehaza töltő traumatológus sikerrel visszavarrta, igazolva a hazai ellátás változatlanul magas színvonalát (s nemkülönben helyreállítva a rendet, melyet a kórosan nemzeti érzelmű anyós oly szívtelen megzavart).

Helyzetjelentés

- Hatodik éve machinál fordított Robin Hoodként a kormányfő – nyilatkozta a Bloombergnek Fischer Tibor sorjázó a Rottenbiller utcából. – Ebben az időszakban az ország GDP-je 2,5 százalékkal nőtt (ez harmada a szomszédos Szlovákia vagy Románia növekedésének), miközben az alsó jövedelmi harmad reálkeresete 0,8 százalékkal, a leggazdagabbaké pedig 30 százalékkal emelkedett.

A rokonszenves lakatos időnként saját családját is meglepte mélyreható makroökonómiai ismereteivel. Nem először adta jelét közéleti érdeklődésének sem, rendre megörvendeztetve a Szomjas Szesztestvér tivornyázó törzsközönségét.

Bosszúsan kortyolt Borsodijából.

- És akkor a köpcös hordószónok apja bagóért megvárásolja József Nádor alcsúti kastélyát – folytatta -, felesége Szolnok megyei birtokbirodalmat épít, veje milliárdos közbeszerzések sorát nyeri. Cserébe komplett közsötétséget produkál.

A radikális megállapításoktól nem idegenkedő sorjázó a pult felé mozdult újabb korsójáért. 

Szája széle lassan már rángott.

- Most nem beszélek a pohos óvodai barátról, aki lassan egyetemleges Fejér megyét bitorolja.

A bádogon áthajolva tüzet kért Csutorás csapostól.

- A nyugati sajtó és politika annyira tudatlan a kelet-európai történelem tényeit illetően, hogy tücsköt-bogarat bevesz. Pedig az ebből eredő prókátori attitűd mára jórészt bűnpártolásnak tekinthető. Megjegyzem, lassan nincs olyan szélsőjobb tömörülés a féltekén, amelyik ne vette volna pártfogásába a zömök svindlert, leginkább lelketlen migráns-politikája kapcsán, legföljebb a neonácik túlságosan tartózkodónak tartják. Mások eközben lelkesen védelmezik nem létező vádakkal szemben, mint hogy betiltotta volna az abortuszt, vagy fajelméletet hirdetne, mialatt felelőtlenül fedezik feslett média-politikáját. Pedig ezt a pár maradvány, zörgő orgánumot már tényleg csak a jogállam utolsó foszlányai tartják lélegeztetőgépen. 

A szenvedélyes sorjázó megérezhette, hogy ingoványos talajra tévedt. Arca már bíborszínűvé vált.

- Egyesek még mindig vitatják, árul-e nácikkal egy gyékényen! Közben vedd példának Szálasi utolsó bajtársa csaknem kisuvickolt szobrának esetét, vagy amikor dafke kitüntette azt a drabális, bulldózerképű pennaprostit... És akkor mindenki az ellenzék gyenge kvalitásait elemzi. Mintha nem egész környezete aludt volna el vészesen.

Elnyomta a csikket egy konzervdobozban.

- Na, indulok hajcsizni én is – szögezte le ásítozva. Valóban kifelé indult, arcáról olyan angyali elégedettség sugárzott, melyet csak azok az emberek éreznek, akiknek igaza van. 

Az ajtó csörögve becsapódott mögötte, az égen, mint megannyi üvegszilánk, némán pislákoltak a csillagok.

Rovancs - old

 Az asztalnál három ugyanazon nemzetiségű férfi foglalt helyet. A durva deszkán átutalási értesítők és számlakivonatok tornyosultak. Februári szél rázta az ablaktáblákat, felhők sodródtak a rotangpálmák tetejét súrolva. Olyan színük volt, mint egy öreg pávián pofájának.

Johnny N’dvad idegesen turkált a papírtömegben.

 - Nekem ne mondja senki, hogy a Limpopo vizilóstadion ötlete halva született! A viziló-labda a legdinamikusabban fejlődő sportág az országban. Múlt héten is kint voltam egy meccsen. Alig tudtam egy kézen megszámolni a tömeget.

-  Szerencse, hogy nem vagy asztalos – jegyezte meg Fatty L’ui, és hóna alá vágott egy átutalási bizonylatot. - Ráadásul milyen pöpecül be van világítva… Ez az enyém!

-  Tied a körösztanyád keresztcsontja! – hördült fel Conf’d Eye, aki anyagi kérdésekben legkevésbé ismert tréfát. Igaz, az ilyesmi bankelnököknél inkább erény. Aranyozott szafarikekszet ropogtatott, alig lehetett érteni a szavait.

– A 28 %-os tételek köztudottan engem illetnek, tied a 25%-osak. Főnöké meg az a pár 20%, de ahhoz még jön a család, plusz a Butcher százalékai.

Iszonyú erővel a zsebére csapott.

- Nem viszed onnan a kezedet!!

Johnny N’dvad szégyellős mosollyal húzódott vissza. Most tűnt csak fel, milyen hosszú ujjai vannak: mint egy hegedűművésznek.

-  Nem bírok a véremmel.

Röhögtek.

– Na, akkor itt a Kafferhegyi kisvasút. És a Harare-Chitungwiza autópálya is az enyém.

-  Jó, de akkor kérem a Matobo park díszburkolatát!

-  Nem, tiéd a Mugabe-stadion. Ott van, sifrírozva… Nézd, 20%!!

-  Vazze, mindig keverem.

Végtelen sorban következtek a tételek. A csillár fénylő rombuszokat vetített a falra, reszkettek, mint megannyi kristály-szitakötő szárnya.

Girhes feka somfordált be, mikrofont vonszolt maga után. Conf’d Eye riadtan kapta föl a fejét, de Johnny leintette.

-  Nyugi, megbízható, a Dzsungelidőktől van. Ezeket még végbélen keresztül is átvilágították. Olyanok, mint valami TEK-diktafon.

Egy újabb szélrohamtól megcsörrentek az ablaktáblák, víz csapott az üvegre. Fatörzs vastagságú villámok szabdalták eget.

Mintha Isten lucskos, ibolyaszín szivaccsal transzformátorokat törölgetne odakint.

Fatty, aki a legérzékenyebb volt közülük, állát tenyerébe támasztotta. Elgondolkodva bámult ki az ablakon.

-  Gondoljátok, ezeket tényleg nem tudják majd ránk verni? Majd… Ha már nem leszünk itt.

-  Ugyan. – Johnny ásított. – Az ellenzék csak böllenkedik, az embereknek meg annyi eszük van, mint a barlangi mohának… Azt a brosst hagyjátok! Egy öregasszonyról csórtam, vadvirágot árult az aluljáróban. Annyit nem vett észre, hogy bikkmakk. Azon gondolkodtam, a guvadt szemét helyén hagyjam-e.

A cingár sajtómunkás megköszörülte a torkát.

 - Igaza van, maga interjút jött csinálni. Akkor mondom. M’wabai mára stabil országgá vált a forrongó kontinensen. Sajnos a korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljesen megszokottá vált, de mi továbbra is kikérjük az emberek véleményét. Aki a pénzügyeinket firtatja, hazaáruló. Az adók csökkennek, a fizetések nőnek. A kórházi hullák száma is emelkedik.

Johnny a sajtómunkás arcát figyelte. Annak vonása sem rezzent. Conf’d Eye és L’ui a sarokban évődtek: a bajszos parlamenti elnök hol itt, hol ott bökte meg a fess bankelnök zakóját, az kétségbeesetten csapkodott zsebei után.

Az egyik nyílásból váratlanul ijedt szöszi pattant elő.

-  Szentséges isten, mit csinálsz itt? – horkant föl a bankelnök. - Ezerszer megmondtam, a Varacskos Disznóban várj.

- Arra gondoltam, megbújok itt, kicsim. Valamelyik zugodban… - A szőke engesztelőn dorombolni kezdett.

- Tudod, milyen flexibilis vagyok.

Johnnynak rángatózni kezdett a szemöldöke. Alaphelyzet, államügyekkel nem nagyon fér össze a turbékolás.

-  Akkor inkább folytatnám, diktafonkám. Én 30 éve elhatároztam, nem akarok egy vesztes család fiaként élni. Az van, hogy embereknek ma nincs biztonságérzetük. A bevándorlók beilleszkedése is látványos kudarc, és a folyamat megrázza a kontinens önbecsülését. A gazdasági lassul, a bűnözés, a döntésképtelenség és az őszintétlen beszéd összeadódik. Én személy szerint jobban akarok élni, mint nyolc éve! Hál’ Istennek, ennek a magatartásnak eljött végre a nemzetközi lehetősége.

Fekete kendős nő lépett be az ajtón, ötéves-forma kisfiút tolt maga előtt. Köpenyét sodrott övvel fogta össze. Keleties mintájú csat csillant meg minduntalan a muránói égők fényében.

.-  Majd’ megvesz az isten hidege, effendi. Nem költözhetnénk átmenetileg a fürdőbe? Ott a betonon elalhatnánk, itt a sátorban folyton elönt bennünket az esővíz.

Katonák szaladtak be, riadtan kituszkolták az öregasszonyt. Egy hadnagy hadarva kért elnézést a kellemetlenségért.

Johnny úgy bámult a két alak után, mintha két rovar távolodna.

-  Ezek a nyomorultak nem érzékelik a határaikat. Nem alkalmasak együttélésre – dörmögte bosszúsan Fatty L’ui, és közelebb húzta a szöcskelábas tálat. Markolt az ínycsiklandozó ropogtatnivalóból.

- Jobban kellene koncentrálnod a biztonságra.

-  Ne dohogj már folyton, bajszikám. Hol tartottam? Ja. Afrikában egy identitás nélküli elitek által felépített politikai rendszer alakult ki; pedig a kontinenst újra naggyá lehetne tenni.

Tehetetlenül fuldokolva előre görnyedt, a térdét kezdte csapkodni. A többiek is vihogni kezdtek.

A csenevész zsurnaliszta erőtlen köhécselt a hangzavarban.

-  Köszönöm kérdését, igen. Ezt okvetlenül hangsúlyozza ki: én nem engedem, hogy ellopják a pénzt! A cikkben, kérem, majd kurziválja. Mára sokkal többet lehet kimondani a világban is, mint korábban.

Féktelen nyerítettek. Conf’d Eye fölugrott, a bárszekrényből rinocérosz-likőrt húzott elő, töltött.

Szemrehányóan tuszkolta vissza a szőkét egy oldalzsebébe.

- Hol is tartottunk? – Johnny nagy erőfeszítéssel üzembe helyezte hangszálait. – Jövőre vuvuzela-bajnokságot rendezünk, a főfúvó-medencéből 20% az enyém. Az edzőmedencéken ti állapodjatok meg.

Kényelmesen hátradőlt a gnúbőr karosszékben.

-  Itt a bátor közéleti eredmények besöprésének ideje – jegyezte meg hízelegve Fatty L’ui. Olyan volt a homloka, mint a mangrove-fa kérge.

Johnny bólintott. Szórakozottan egy övcsattal játszadozott az ölében: keleties mintája volt, nem lehetett tudni, honnan került oda. A bonyolult mintázatú fém úgy ragyogott fel a villámok váratlan fényében, akár az olvasztott arany.

Megszüntetné a lakosságot az ex-pedagógus

A nehéz sorból magasra kapaszkodott kormánypolitikus a bross.hu tudósítójának adott interjút.

- Minden eszközzel el kell takarítani ezeket a brigantikat – nyilatkozta. – Ezek az ál-lakosok tényszerűen a Soros-birodalom cégéres civiljei. Azért tartják őket, hogy a globális nagytőke és politikai korrektség téveszméjét átnyomják a kormányon: ezt minden erővel vissza kell szorítani. Nem mondom, hogy meg kell őket tizedelni, bár ha a lakosság nemzetbiztonsági kockázatot jelent, valakinek le kell vonni a konzekvenciákat. Hál’ Istennek a határozott kormányzati magatartásnak eljött végre a nemzetközi lehetősége.

Kevesen tudják, hogy a zömök férfiú a rendszerváltás idején könyvtár-tanítói szakon végzett. Később környezetpedagógusi oklevelet szerzett, aminél fogva nyilvánvalóan lövése van az energetikához. Így eshetett, hogy egy ideje rezsicsökkentési biztosként szolgálja pártját.

Munkássága eredményeit nagyszámú tény szemlélteti. Némely vidéki városban már alig csöpörög a víz a csapokból, és nem hogy zuhanyozni nem lehet, de vécét lehúzni sem. Van, ahol az anyáknak palackos ásványvízzel kell mosdatniuk csemetéiket.

A rokonszenves ex-könyvtáros működésének eredményeként sok helyütt a távfűtés sem működik: mióta bevezetésre került a „negatív távhőtámogatás” fogalma, a szolgáltatók csökkentik a hőt a lakásokban, és ellentételként emelték áraikat. Így történhetett, hogy míg a szomszédos országokban kb. 60%-kal csökkent a gáz ára, a magyar polgár rezsije inkább nőtt.

Egyik szolgáltató cégünk forradalmi hangú közleményében azt is állítja, szerintük egyszerűen nem létezik olyan, mint „negatív távhőtámogatás”: lényegében a fogyasztók a távhődíj egyharmadát kerülő utakon az államnak perkálják le, majd az energiahivatal csökkenő gázárak mellett a szolgáltatóktól egységenként 1064 forintot von el, és beszedi polgáraitól a központilag magasan tartott díjakat is.

A jogi érzékéről városszerte ismert kormánypolitikus több fórumon kijelentette, maga részéről egyedül a nemzeti érdekeket tartja szem előtt. A hiteltelen és migráns-simogató ellenzéki pártokkal szemben érzi a felelősséget, és amennyiben a lakosság változatlanul folytatná beépített ügynöki tevékenységét, kész más eszközöket is bevetni.

- Mindenkinek meg kell érteni, a lakossági szerveződések lassan nemzetbiztonsági veszedelmet jelentenek a kormányra. Úgy tűnik, már közéleti kérdésekben is megnyilvánulnak. Idővel radikálisabb intézkedések foganatosítása is megfontolandó – zárta interjúját az ex-napközitanár.