Az elegáns étterem VIP-asztalát egyetlen nemzet tagjai ülték körül. A miniszterelnök a kivetítőt bámulta, a sámán a levegőbe rajzolgatott. Minisztere bosszúsan a körmét piszkálta.
Ott lebzselt a külügy vezetője is.
A kamerák Bruce Springsteent mutatták, amint gitárja húrjaiba csap.
- Vér tapad ehhez a beiktatáshoz – morogta a sámánügyi miniszter. – Vér és káosz.
- A legdurvább támadás a szólásszabadság ellen Goebbels óta – kontrázott a külügyér is. Ingerülten
turkálta Kék Homár Kóstolóját.
- Legfőbb ideje volt az öreget trotty hullarablónak aposztrofálni – borzolt minisztere hajába a
kormányfő. – Stratégiai megérzéseink működnek.
Derűsen megigazította sztreccsnadrágját.
Szervírozták a lazactatárt.
- A nemzet Nimródtól eredeztethető küldetése, hogy fényt árasszon a világban. Nem nézhetjük bénán, ahogy megnyomorítják a jobboldali gondolatot – hördült föl a sámán. Ujjával dühös köröket húzgált egy osztriga köré.
Elhessentett egy arra ődöngő, kövér legyet.
- Én szívesen kiutazom, és konszolidálom a helyzetet. A Miniszterelnök Úr Fia segítségével egy katonai művelet sem esélytelen – vetette fel a külügyér.
A kormányfő szeme felcsillant.
- Kerecsenszárnyat látok. Kedvező jel – bólintott a sámán.
A miniszterelnök borzalmas erővel az asztalra csapott. A dagadt légy zúgva fölröppent.
- Régen az ilyet… Mindegy.
Kihozták a flambírozott angolnát. Amint emelte halkését, a kormányfő csuklóján pár elegáns óra
csillant meg.
- Ez a kis népek fátuma, a szakadatlan küzdelem.
Elemi erővel csapott a sámánügyi miniszter fejére. Fekete zúgás jelezte, hogy a potrohos légy megint megmenekült
- Nincs jelentősége. - A miniszter bánatosan leemelta fejéről a halkés nyelét díszítő smaragdot.
– Irracionális támadásokat indítanak, csak hogy megtörjék szuverenitásunk.
- Igen. Nézd, ott van a J. Lo is… Beteges.
A kormányfő újra óriásit paskolt, ezúttal az ablaküvegre. A golyóálló tábla meg sem rezdült.
A szőrös vénség dongva kapott szárnyra.
Nürnbergi meglepetés-kolbászkákat szervíroztak, a miniszterelnök alig fért leggingjébe örömében.
– Sok csatát megvívtam már, de ilyen szupit régen ettem.
A wasabiért nyúlt. Alkarján az óragyűjtemény megcsördült.
- Mindenki a mi szuverenitásunk piszkálja.
Ölébe ejtette az asztalkendőt, és átmenet nélkül irgalmatlan pofont kent le a tigrisrákját tunkoló sámánnak. - Megvagy, gazfickó! – kiáltott velőtrázó hangon.
Leengedte kezét. pohos légytetem hullott a szőnyegpadlóra.
- Rossz ómen. A téli légy elpusztult, sötét árny jő a bőség korszakára – masszírozta arcát a sámán.
- Ne prézsmitálj már. - A miniszterelnök vállat vont. - Nincs kímélet. A hatalom művészete ezt
diktálja. Barát vagy ellenség, nincs más.
Gondterhelt pillantást vetett a kivetítőre, szerencsére a lányok megérkeztek a harmadik fogással:
mangalicaszusi közelgett ponzuszószszal, és kelyhekben szakéval öntözött szarvasgomba.
Egy őrnagynő tapintatosan levette a hangot az agg elnök intoleráns szónoklatáról. Csönd támadt, csak az őrlőfogak finom csikorgását lehetett hallani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése