Miniszterelnök Úr szerencsére nem csupán katonás rendszeretetéről, hanem igazmondásáról is híres. A "Több Balaton, kevesebb Adria" elv jegyében így mindössze 6 napot töltött Hvar - régebben költők pennájával is megénekelt - szigetén (rosszakarói szerint pucolni kellett vissza a Szent Jobb megtekintésére és imához).
Azonban e rövid időben sem rekedt meg a szárazföldön. Kedves ismerőseivel a környéken krúzolt egy vitorlással, ami ismét csak acélos természetére utal. Egy ilyen labilis alkotmányon a vízen imbolyogni ugyanis egyáltalán nem egyszerű, nem is kényelmes, viszont tagadhatatlanul unalmas, egyszóval a többség számára csak nők és kellő mennyiségű pia segítségével elviselhető.
(Ráadásul szeles idő esetén a pia visszajön.)
A miniszterelnök azonban ezúttal sem riadt vissza a nehézségektől. Eltökélten vezényelte alakzatba a hajó alatt elúszó, vásott halacskákat, szextánssal tanulmányozta a fölmeredő stratégiai csúcsokat, valamint szorgalmasan gyűjtötte anyagát készülő, "A pelinkovác, mint a pálinka puhány verziója" című monográfiájához is.
A napok röpültek.
Azért pedig senki emberfia nem vonható felelősségre, hogy a horvát hatóságok hanyagsága folytán elfogadható repülőtér a közelben csupán Brac szigetén található (Bol), így a Bombardier Global 6000 típusú magángép sűrű menetrendje dacára e porfészekben volt kénytelen megszakítani egyébként jórészt a Nizza-Ibiza-Budapest háromszögben folytatott, állhatatos tevékenységét. (Fenti nyelvek szerint mindenkinek kellett kotorni a Bazilikába, zártkörű imára.)
Egyesek azt is rebesgetik, a személyzet a miniszterelnök úti okmányait kérte. Az államférfi végül kegyelmi rendelettel anullálta az első felindulásában kiadott tizedelési parancsot. A rövidke út élvezetesen telt, a kormányfő vízipisztollyal vette célba a mélyben tovaúszó ellenséges településeket, lefényképezte a gyanúsabb tereptárgyakat, vagy csak a jövőn merengett. Végül mindenki időben megérkezett a Szent Jobb elé, ahol a gyülekezet tagjai összehasonlíthatták déli üdülőhelyeken beszerzett, egzotikus koronavírus-törzseiket.
Brac szigetének népe azóta is hálatelt szívvel gondol vissza a rövid miniszterelnöki látogatásra. A parti csapszékekben mára szállóigévé vált a rigmus: "Plavi, vengri dva bracanki, i do szabli, i do hanyki", ami nagyjából annyit jelent, hogy ha valaki sligovica-mámorban dekázgat a söntéspult előtt, könnyen kirúghatja a kocsmaablakot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése