Frau Merkel
komoran bámult a zúgó habokba. Egy hete vette át az árvízi védekezés
irányítását. Alig aludt, keze remegett, gyomra liftezett, az állandó készültség szokatlanul feszesre vonta ismerős, szikár arcvonásait.
Az Elba vadul
örvénylett lábai előtt.
- A munkának az
a lényege, hogy minél több homokzsákot megtöltsetek – fordult a körülötte
állókhoz. Hangja nem tűrte az ellentmondást.
Gondterhelten nézegetni kezdte adjutánsával a veszélyes szakaszokat a térképen.
- Öblözet –
szólalt meg. Kérdőn a fő katasztrófa-sameszra pillantott. – Mennyi ez még?
- Amíg fel fog
jönni.
- Akkor addig
rakjátok – zárta a diskurzust. Hegyeset pökött.
Megigazította
haját, aggodalmasan beleszagolt svejfolt katonai esőköpenyébe is.
- Az állomány
mostantól a vacsorát hajtja végre, aztán megint lokalizáció. Gátat fel nem
adunk!
Odaintett egy
fotóst, míg csizmát vált. – Basszus! Egy óra múlva Perlebergben kell
lennem! – csapott hatalmas dörrenéssel homlokára.
Fél lábon
ugrálva hordozta körül neheztelő pillantását a feketén örvénylő Elbán.
Wittenbergben tömör utasítást adott ki, hogy két veszélyeztetett utcából további 25 személyt ki
kell költöztetni otthonából, és a Bundeszivilschutz helikoptere már repítette is
Bad Wilschnack felé. Itt a kancellár asszony a Terrorelhárítás (Terrorische
Verhütung) munkatársai segítségével behatóan ellenőrizte a munkálatokat. Szerencsére
rendjén talált mindent.
– Úgy látom, a
fenyők vonalától lefelé a szél veszélyezteti az élőerős védekezést – jelentette
ki sajtótájékoztatóján. –, Úgy tűnik, a csatában még mindig várnak ránk meglepetések.
Szemrehányóan tisztiszolgájához fordult, aki fürgén korrigálta sminkjét.
- Tudják, rohanok
Pritzwalkba – vetette oda bájos mosollyal a riportereknek. – Az új kefekötő-üzem
beruházása 4,5 új munkahelyet jelent majd a lakosoknak. A jelenlegi politika
folytatásával néhány éven belül utolérhetjük Svájcot. Idővel talán Magyarországot is.
Az éjszakát egy
katonai pajtában töltötte, a helyi legényekkel fesztelenül pajtáskodva. Hajnalban már
Dömitzben tekintette meg az árvízi védekezés állását. – Mindenkiért meg kell
küzdeni – magyarázta a védvonalra kirendelt tudósítóknak.
- A munkavégzés
során felhevült testeket a megáradt folyó vizével hűsíteni tilos! – pördült meg
váratlanul, és egy rakoncátlan helybelire ripakodott.
Haragosan igazgatta dekoltázsát.
- Másfél óra
múlva feltétlenül a Boinzenburg melletti Telzeuban kell lennem. Sajnos nem tekinthetek el attól, hogy polgármesterük egy rohadt szocdem. Vele szóba sem állok.
Pajkosan ordonáncára
kacsintott.
– Szerencse,
hogy a korábbi, túlmozgásos kancellárok ideje lejárt. A külhonból szított
szivárgások ellenére, úgy kalkulálom, lassan az egész járásban lábat moshatnak az
emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése