Az emberi bőr hőmérséklete

A fiatal pár a terem közepén foglalt helyet, közvetlenül a bárpult előtt. Narancssárga fény világította be a kávézót. A pult mögött, mint apró, téli veréb, szemüveges lány járatta körbe a szemét.

A két fiatal laptopot vett elő. Egymás mellett ültek, arccal a fölnyitott monitoroknak. A hangszórókból a Nirvána szólt, a Smells, like teen spirit.

Ahogy bebootoltak, a szemüveges pultoslány kióvakodott fedezéke mögül. Mindketten gint rendeltek, tonikkal.

A Facebook kék háttere hidegen derengett.

A fiú képernyőjén egyszerre piros buborék jelent meg.

„Üzeneted érkezett.”

Mosolyogva kinyitotta.

„Jó kis helyre hoztál. Még sohasem jártam itt.”

„Én is csak nemrég vetődtem ide. Szeretek ilyen helyeken elücsörögni.”

Kurt Cobain elhallgatott. Csönd támadt, csak a klaviatúrák kattogása hallatszott.

„Nagyon jó itt.”

„Helyesebben: jó itt VELED.”

A monitoron szmájlik tűntek föl.

„Most látom csak, milyen szép a szemed.”

„Várj, feltöltök egy másik képet. Türelem, 32 megás géppel készült.”

Merőn bámulták a monitorjukat.

Billentyűk neszezése hallatszott a csöndben, aztán fölharsant a Lonely Heart az Urban Boys-tól. A szemüveges veréb gyorsan levette a hangot.

„Jó itt ülni. Érzem a tested melegét.”

„Én is érzem a tied. Mindenki melegségre vágyik.”