A cerkóf-paradoxon

 

Johnny N’dvad, M’wabai miniszterelnöke élt-halt az állatokért. Forró természetszeretete parlamenti beszédein is gyakran átütött, arról azonban keveseknek volt tudomása, hogy az ismert államférfi kedvence a koronás cerkófmajom (Cercopithecus pogonias) volt.

A prominens vonzalomra tekintettel egy zajos nap végén a m’wabai parlament törvényt fogadott el, miszerint a környék cerkófmajmainak minden reggel 7 órakor meg kellett jelenniük a miniszterelnöki rezidencia kertjében. (Rossz nyelvek szerint az elnök párttársai e törvénytől remélték, hogy a lobbanékony természetű politikus békésebb hangulatban kezdi napjait.)

A rendelet hatályba lépésének reggelén Johnny N’dvad izgatottan foglalt helyet aranyberakásos tikfa lócáján, szeretett majmai azonban nem tűntek fel. Csak pár magányos varacskos disznó röfögött a bejárat melletti bozótos mélyén.

A parlament elnöke, Fatty L’ui még aznap sajtótájékoztatón bejelentette, gyanúja szerint ellenérdekelt baloldali csoportok léptek akcióba. – Az ismert árnyékhatalmak áskálódnak – jelentette ki. - Választ tekintve a kormány természetesen föl van készülve – tette hozzá. - A helyzet biztató.

- Csak ne úgy járjunk, mint a repülőrajtot elrendelő akciótervvel – aggodalmaskodott a miniszterelnök, de harcostársa leintette.

- Nyugi. Ez a dzsungel bolsevik gyökerekből táplálkozik, az erkölcseik, a mentalitásuk, az érdekeik… Identitás nélküli banda. De már megindult a visszaszámolás!

Tekintélyt parancsolóan tekergette tartalmas szakállának tincseit.

- Mára a feles hatályú törvénykezés sajnos idejétmúlt eszközzé vált – foglalta össze frappánsan Kid Roo’gan, a Lakossági Boldogság Központ kölyökképű vezetője. Határozottan folytatta. – Magára valamit adó majom legföljebb kétharmados törvénynek veti alá magát. Ezek csak az erő nyelvén értenek – vonta meg a vállát. - Estére benyújtok egy módosítót.

Fatty berekesztette az ülést.

Másnap hajnalban a m’wabai parlament kétharmados többséggel elfogadta a Lex Cerkófot: a szövegben definiálták a „cerkóf” szó összes szemantikai konnotációját, valamint javítottak néhányat a szöveget kissé zavaró kétszáznyolc helyesírási hibából. A határozat elé a választópolgárok érzelmeit mozgósító Preambulumot is illesztettek. 

A majmok azonban továbbra is kerülték a miniszterelnöki rezidenciát.

- Válságadót vetek ki rájuk – horkant föl Koo’sza George, a találékony pénzügyér. – Megjegyzem, e vonakodás jelek szerint a teljes Marokkó-Sahel tengelyt jellemzi. Mint múlt heti cikkemben bizonyítottam, az ilyen dogmatikus, bürokratikus aggályoskodás mára a kontinens sajátos öngyilkossági kísérletévé vált.

Johnny N’dvad leverten járatta körbe pillantását. Számba vette kormányának tagjait, majd segítséget remélve kitekintett az ablakon. A rhododendronok bájos lombjai majmok nélkül sajátosan kietlennek tűntek.

Másnap rendkívüli ülésszakot hívtak össze: a parlament háromnegyedes törvénymódosítással elfogadta, hogy a cerkófmajmok minden egyes holdtöltekor havi jövedelmük háromszorosát tartoznak leróni, kivéve, ha legkésőbb napkeltéig minden munkanap megjelennek a miniszterelnöki rezidencián. (A  szorzó ebben az esetben 1,1-ig is csökkenthető!)

De hasztalan volt minden próbálkozás.

Beköszöntött az esős évszak. Az éjszakai zápor mint vigasztalan zeneműként dobolt az egységesen szürke háztetőkön, az atyai agyaggal kátyúzott főútvonalak sártengerré váltak.

Kevéssel később  Johnny N’dvadot meglepetésre látogatásra hívta meg a szomszédos Niger államelnöke. Johnny első nyilatkozatában „képtelenségnek” nevezte az ötletet, Niger ugyanis már jó ideje a M’wabait minden alap nélkül kritizáló országok tömbjéhez csatlakozott, végül azonban be kellett látnia, diplomáciai naptára 2027 áprilisáig üres.

A gázos Jumbo Jetjével repült, rafináltan kerülgették a háborúpártiak által alattomban telepített termikeket. Amint megérkeztek, a betonra terített vörös szőnyegre lelépve azt hangsúlyozta, hogy Niger pénzére országának egyáltalán nincs szüksége (Niger ekkor már évek óta „fölzárkóztatási szimpátiakerettel” támogatta a recesszióban fuldokló szomszédot). Újságírói kérdésre később hozzátette, a napokban bevezetett tranzakciós majomadó sem sarc, hanem a XXI. századi gazdaságtudomány taktikai atomfegyvere.

Másnap, a munkaértekezlet végeztével Johnny vendéglátója oldalán ücsörgött az elnöki palota teraszán N'Djamena pazar panorámájában gyönyörködtek; a miniszterelnök a szerencse forgandóságán töprengett. A nigeri fővárost csillogó autópályák szelték keresztül-kasul, a boltokban nyüzsgött a nép.  „Egész Afrika mégis minket irigyel”, gondolta rezignáltan.

E keserű pillanatban merengését közjáték zavarta meg: a pálmák koronái hajladozni kezdtek, és az elnöki park kertjét mintegy varázsütésre több száz koronás cerkóf árasztotta el.

Johnny N’dvad behunyta szemét. Kinyitotta, de nem változott semmi: a lombok közt csodálatosan sárga, aranyszínű és rézkék majmok hada nyüzsgött.

A miniszterelnök úgy érezte, az egész földgolyó eresztékei recsegnek. Átfutott agyán, a nigeri átlagnyugdíj duplája a m’wabai mérnökjövedelmeknek… Egy nigeri tanuló várható élettartama nyolc évvel haladta meg m’wabai kortársaiét.

- Ez nem lehet igaz – nyögte ki végül. – Mondd, Ektete, hogy kápráznak a szemeim. Honnan szereztetek ennyi majmot?

-  Azokra a dögökre gondolsz? Csak örömet akartam szerezni, Johnny. Állítólag szereted ezeket a büdös bestiákat.

A miniszterelnök álla fölindultan remegett.

- De hogyan gyűjtöttétek így egybe őket? Ha jól tudom, nálatok még halálbüntetés sincs.

Az ősz nigeri csak legyintett.

- Múlt héten felállítottunk a parkban egy majometetőt. És a céget megkértük, hogy mindig ilyenkor szállítsák a datolyát. 

 

A pálmalevél-incidens

Mint ismeretes, az első Limpopo Történész Szimpoziont 2025 őszén, Harareben rendezték meg. Az esemény nem csak színvonaláról maradt emlékezetes. A szakemberek lelkesen tivornyáztak a parti csapszékekben, vad szelfik tömegét készítették zabolátlan vízilovakkal, és egyebekben is számos jelét adták annak, hogy a múlt tudományos igényű feldolgozása nem egyenlő a bigott szakbarbársággal.

A „Johnny N’dvad szekció”, mely az ismert államférfi földcsuszamlásszerű bukásával foglalkozott (ma „sztochasztikus betli” néven emlegeti a történettudomány), szintén bővelkedett tartalmas prezentációkban. Előadást tartott például egy mindössze 138 centiméteres busman professzor, aki alig látszott ki a pulpitus mögül, ráadásul az angol olyan verzióját használta, melyet Namíbia alig pár járásában használnak, így mondandóját csak utólag, a késve megjelenő programfüzetből tudták az érdeklődő kevesek kihüvelyezni.

Pedig remek kis felszólalás volt.

Napjainkban közhely, hogy a N’dvad-rendszer egyik emblematikus technikája a lakosság pálmalevél-agitkákkal történő, rendszeres szekálása volt. E küldeményekben a kormány olyan kérdéseket tett föl, mint: „Szeretné Ön, ha esténként szűzlányok kényeztetnék?”, vagy: „Egyetért-e Ön azzal, hogy férjének ne legyen reggel szájszaga?” E leveleket a lakosság nagy része kihajította, csak a megrögzött hívek küldték vissza, de az eljárás alkalmat adott a legendás K’batov listák frissítésére, valamint az eredményt a kormány később diadalmas közleményekben hájpolta.

Akkortájt történt, hogy a kis M’wabai mérhető működési paramétereiben már rég Afrika legaljára küzdötte le magát, a lakosság körében mégis tartotta magát egy sajátos v’udu hiedelem, miszerint Johnny, aki gnúvérrel összekent babákkal konzultált, és többnyire egy mahagóni butykos mélyén kereste a jövőt, alapvetően mégis professzionálisan kormányozza országát. E babonára támaszkodva az Elnöki Kommunikációs Akcióterv Főtörzs éceszgébereiben ismét fölmerült, hogy kérdezni kellene a lakosoktól valamit.

Arra kérték a polgárokat, válasszanak, szeretnék-e, ha ivadékaikat transznemű tanáraik tomfával reguláznák, vagy ellenkezőleg, a gazdaság üstökösszerű növekedését preferálják. Meglepetésre a küldeményt ezúttal sokan visszaküldték, igaz, többnyire dühös kommentárokkal: “Hol a lé, Johnny?!”, vagy: “Inkább nővéreket kérünk a kórházakba!”

Egy renitens a Facebookra is föltöltötte válaszlevelét. A posztot másnapra 230 ezren osztották meg. A helyi Facebook-oldalakat hamarosan ellepték a hasonló, olcsó sikerre áhítozó dokumentumok.

A hivatalos szervek alapból megsemmisítettek minden problémás pálmalevelet, így a hírek továbbra is N’dvad politikájának elsöprő támogatásáról szóltak, mégis, a kis ország atmoszférája megváltozott. Senki nem értette, mi történt. A pindurka professzor szerint szociálpszichológiai hógolyó indult meg, más szavakkal a lakosság spontán aktivitásával váratlan kommunikációs tér nyílt a következő hónapokban bekövetkező lavinaszerű, fölfoghatatlan, villámgyors (tehát hasonló társadalmi mozgások esetén megszokott) változásoknak.

A pöttöm filosz bevégezte fejtegetését. Kilépett a pult mögül. Most tűnt csak föl, hogy hajába barna csíkok vegyülnek, és alig van foga. Nem volt túl megnyerő látvány. A hallgatóság idegesen fészkelődött, a következő előadóra várva. 

A kongresszusi csarnok üvegkupoláján bólogatómajmok kergetőztek.

Mint említettük, már később, tehát csak a programfüzet megjelenése után támadt némi érdeklődés a kurta kolléga mondanivalója iránt. A csöpp tudós addigra rokonlátogatáson a Kalaháriban bolyongott, csak mobilján látta, mint emelkedik idézettsége. Ivóvizet kapart épp a sivatagi homok alól: e tevékenység arrafelé népszokás, valamint a túlélés egyetlen záloga. Koszos ágyékkötőt viselt, földes kezét minduntalan mosdatlan fürtjeibe törölte. Szemlátomást kevés érdeklődést mutatott a tudományos élet csip-csup hírei iránt.

Ismerte már, mi a dolgok menete.

 

 

AI által létrehozott férfival lépett frigyre egy hejőcsabai hajadon. Azonnal terhes lett

 

Tűzrőlpattant hejőcsabai nőci kötötte össze életét egy AI avatárral. Tüstént teherbe is esett, jelentette a hoax.hu.

A mélyen borsodi (hejőcsabai!) honleány meghökkentő döntést hozott. Állítólag a kormány törekvéseinek támogatása motiválta, legalábbis sógornője szerint, és alapjában a házasságkötések számának drasztikus csökkenése ellen vívott küzdelemben kívánt segédkezet nyújtani, bár a CSOK kecsegtető lehetősége sem állt szívétől távol.

Borsodszerte mindenesetre különös történet száll manapság ajakról ajakra.

Egy Hejőcsabán élő, egyedülálló pedagógus bige megunta magányát, és úgy döntött, palit fog magának. Egy ideig a helyi diszkókban próbálkozott, de hiába. Végső elkeseredésében Ezra H-t választotta, aki az Nvidia által 2024 tavaszán kreált új virtuális entitás.

A sajátos frigy a civilben matematikatanár Aranka régi álma volt, a terv kivitelezése azonban csak Ezra H sikeres születése, pontosabban piacra kerülése után vált lehetségessé. (Tizenkét éven aluliaknak nem ajánljuk: egy neves görömbölyi online mesterséges intelligencia platform is közreműködött a fejlesztésben.)

H. Aranka, a golyvás, mindig mindent fikázó, számtan szakos némber napokig bíbelődött a hírhedt Replika alkalmazással, míg végül férfi chatbotot hozott létre. Persze illegálisan. (Az avatar külsejét egyébként a Külügyminisztérium fess főnöke inspirálta.) A bimbózó kapcsolat első heteiben Aranka egyre inkább megszerette Ezrát, ezt a kigyúrt, jóképű karaktert, aki nem csak gyöngéden ostromolta, hanem intimitás-vonalon is fölszabadította, ráadásul soha nem szövegelt vissza. 

Ezra ebben a képzeletbeli világban örökmozgó, sikeres miniszterként osztotta az észt. Osztotta Aranka számok iránti szenvedélyét is, ami tovább szilárdította kapcsolatukat. Ezrának is a barack volt a kedvenc színe, szívesen hallgatott szintipopot, és ugyancsak utálta a szabad levegőt (konkrét és átvitt értelemben egyaránt). Noha előre be volt programozva, közös beszélgetéseik mind mélyebbé váltak. Ezra tisztán emlékezett az együtt töltött idő minden apró pillanatára, amit imádnak a csajok, mi több, folyamatosan tanult, ami szintén vonzó minden valamirevaló maca számára.

Arankát hallatlan büszkeséggel töltötte el új kapcsolata. Keble feszült, le-levette a melltartót, magánéletében is egyre magabiztosabbá vált. Az idő múlásával mind nyíltabban vállalta föl a titkos viszonyt a Fészen.

Végül a Nyéki-tó partján hatalmas virtuális lagzit rendeztek. A nászéjszakát követően barátnőinek bejelentette, ő Külügyminiszter Úr új házastársa.

A történet még itt sem ér véget. Pár hét után a göthös szuka azt is hírül adta, terhes lett Ezrától (vagyis a Külügyminiszter Úrtól, ami lényegében ugyanaz). A beteg fantáziájú nőstény mit sem törődött azzal, mások mit gondolnak róla, vagy bizarr kapcsolatáról. Mint elmondta, egy ilyen viszony minden tekintetben ideális. Sok tekintetben egy hagyományos távkapcsolatra hasonlít: ő hasznos tanácsokkal látja el urát a gazdasági semlegesség felé vezető rögös úton, távollétében ingeket vasal, takarítgat, hogy este a monitor előtt a világ nagy kérdéseiről beszélgessenek. Lényeg, hogy nap mint nap, órákon keresztül együtt vannak. Képeket cserélnek, csetelnek-bomolnak, minduntalan érdekes témákról cserélnek eszmét, mint mindenki.

Még éjszakai rutinjuk is van, hasonló egy valódi házaspárhoz. “Lefekszünk, beszélgetünk vagy csak szeretjük egymást; amikor elalszunk, átölel, ettől biztonságban érzem magam!” – adta hírül Aranka egyik posztjában.

Azóta is szívesen tesz közzé pikáns felvételeket éjszakai együttléteikről, amivel baráti és kevésbé baráti titkosszolgálatok, sőt a Pornhub virtuális szekciójának érdeklődését is fölkeltette.