Kedves Főhadnagy
Úr!
Biztos forrásból
értesültem, hogy Soros György, a világ pillanatnyilag 446. leggazdagabb embere virtigli avatar: a sunyi spekuláns csak egy Szíriuszon székelő, borjú nagyságú, svábbogárszerű lény holografikus prezentációja.
Állítólag korábban
sikerült Miniszterelnök Urat is befolyása alá vonnia, ő azonban időben átlátott a
szitán, és eltépte a köré font alattomos zsinegeket; sőt mára sikeres ellentámadásba
lendült, s oroszlánként veszi föl a küzdelmet a milliók szenvedéseiből meggazdagodott oligarchával.
Tisztázatlan okból
egyelőre némelyek mégis ellene fordultak, például korábbi nemzetközi párttársai sorra értetlenkednek (egyenesen rátámadtak! - csak mert védi országát a határokat
elözönlő hordák ellen!)… Micsoda világ.
Küzdelmében szerencsére sikerül hű szövetségesekre találnia. Ilyen köztudomásúlag Főhadnagy Úr, valamint jómagam, s hírek szerint egy népszerű ex arany- és pálinkakereskedő is látványosan fölzárkózott újabban harcostársa mellé (bár jelentem, Köztársasági Elnök Úr arcára egyesek szerint némi aggasztó árnyék ereszkedik, eltorzítva amúgy férfias vonásait - amint további hírek lesznek az ügyben, jelentkezem).
A közhangulat
ennek ellenére kiváló. Mindenki derül, amint Miniszterelnök Úr a minap a
hátsó ajtón beosont ellenségei főhadiszállására, és cselből megígérte, hogy fontolóra vesz egyes érveket, melyek a terve ellen szólnak, nevezetesen, hogy végre felszámolja az ellenséges ügynökök képzése végett létesített, förtelmes buzitanodákat. Bent ugyanis mindig egészen
másakat mond, mint odakint, zseniális! Hiába, tudja a selma, hogy bekerítették
és el akarják veszíteni, de macskaügyességgel mindig sikerül egy kaméleon álcáját magára
öltenie.
Az mindenképp a kezére játszik, hogy a Szíriusz-Föld távolság 8 fényév, így megérzéseire
hagyatkozva bőven van ideje kifundálni a szükséges lépéseket, mielőtt az a svábbogár által
irányított digitális aggastyán újból akcióba lendül.
(Nota bene, vagyis megjegyzem,
némelyek szerint mégis múlik az idő. Már táboron belül is sutyorognak. Hogy a reflexek
rozsdásodnak... Egyesek szerint a kósza barázdák is mélyülnek Miniszterelnök Úr közismert arcán; hogy csak a nagyvonalúan kiengedett nadrágok állnák szilárdan az idők vasfogát?! De ezek csak elszigetelt vélemények, kezelje is őket úgy, Főhadnagy Úr.)
Brüsszel meg csak áskálódik. A minap is, busszal szállított Smith ügynökök vonulgattak szórványban
az utcákon, említést is alig érdemel. Pár színes maszat a járdán, elszigetelt, mozgásuk is látványosan
céltalan... (Nota bene, néhány ágensem szerint azért jópáran összeverődtek: így viszont látványosan bekapva a Miniszterelnök Úr által zseniálisan eléjük hajított horgot. A nagy zaj miatt nehezen megítélhető helyzet; az egész ügyet még értelmeznem kell.)
Az mindenképp előnyünkre
válik, hogy ott volt az a vegyes érzelmeket keltő táncikálás. Az ellenzéki média totálisan megzavarodott. Minduntalan keveri a szezont a
fazonnal: diktátort a pankrátorral, Szijjártót a Szíjj Lászlóval, Hatvanpusztát hat langusztával; Nemzeti bankokról, Hermes táskákról és mindenféle milliárdokról hablatyolnak... Kit érdekel? Amikor a nemzet megmaradása a tét?!
Herder!!
Hőzöngésük a mi malmunkra hajtja a vizet.
A keddi Smith ügynökök is mintha kezdenének végre lefagyni, bár lehet, hogy
csak készülődnek valamire.
A lakosság mindenesetre időben
értesült, hogy Miniszterelnök Úrnak változatlanul sikerül megvédenie álláspontját, ha kell, az ellenséges erők fő bunkerében akár. Az megzavar némelyeket, amikor harc közben kiül kávézni, vagy például, hogy azokon a sivár tájakon a szankciós infláció kisebb, a háborús pangás meg gusztustalan növekedéssé torzult... Állítólag jobban élnek, mint mi. Állítólag!
Ez a szál
még elvarrásra szorul.
Az agg hologram-svihák
aknamunkája viszont nem lanyhul. Rendületlenül a nemzet eredményeit igyekszik sárba vonni. Ügyes
fogás, hogy Miniszterelnök Úr válaszul szellemes nemzeti konzultációkat indít, az emberek ezt várják
tőle. Egyes vidékeken, ahogy hallom, már azon sem csodálkoznának, ha egy szép napon tagbaszakadt brüsszeli
lézer-anyahajó jelenne meg az égen, energia-nyalábjaival próbálván eredményeinket megsemmisíteni.
Szerencsére
Miniszterelnök Úr érti a csíziót. Jól használja a szavakat, a határok védelme valóban ocsmány agresszió, a zsugorodás pedig sokkal inkább repülőrajt. Vagy vice
versa?
Ezt is még végig kell gondolnom.
(Kis színes: egy féllábú spionom szerint Miniszterelnök Úr a minap léböjtkúrát kezdett. Köztársasági Elnök Úr is becsatlakozott, de belegabalyodtak a purgáló kábelbe, volt nagy nevetés. Végül nekiálltak leoperálni Manfred Weber bajszát egy fényképről, tudja Főhadnagy Úr, a kifinomult vudu-technika, de a féllábú szerint azóta az egész Vár tele van gombostűvel meg szőrrel.)
Összegzésképp megerősítem,
a helyiek pontosan értik Miniszterelnök Úr szóhasználatát. Amikor így fogalmaz:
„aki beengedi az ukránokat, annak leszármazottjai már egy pokolszerű világban
fognak élni”, egyként facsarodik görcsbe a szívük.
Azt a fordulatát sajnos kevesebben
értik, hogy „soha nem fogom megengedni, hogy erkölcsi szempontok gyakorlati megfontolások fölé kerekedjenek”; ezen még csiszolni kell.
Annak is neszét
vettem, hogy a Smith ügynökök újabb keddi vonulásra készülnek. Mindig csak a randalírozás!
Remélem,
Miniszterelnök Úr ráébred végre saját erejére.
Végezetül abban is bízom, Főhadnagy
Úrnak még így, kötésig a munkában állva is marad néha ideje arra, hogy gallérja
mögé hajítson egy stampedli szilvóriumot.
Csinos kuzinját külön
üdvözlöm!
Alázatos szolgája,
Kovács ügynök
