Johnny N’Dvad,
M’wabai miniszterelnöke alkatilag kedvelte a konfliktusokat. Már az
óvodában kitépett lábú hőscincéreket (Heroic
waiter) uszított egymásra, és egyetemistaként is az impulzívabb hallgatók
közé tartozott. Egy-egy kevésbé sikerült vizsga után órákon át rugdosta az egyetem udvarának élő fáit, majd elszaladt.
Miniszterelnöki
tevékenységét anno katonás szigorral kezdte. A kormány ülésein belépését haptákban állva,
hangos „Erőt, egészséget!” kiáltással kellett fogadni, s szenvedélyesebb
parlamenti vitanapokat követően kötelező éjszakai számháborúzással vezette
le csapata feszültségét. Mégis gyakorta úgy érezte, kormányzása nélkülözi a valódi harcértéket. Nem pusztíthat árvíz minden évben, s a hívei összetartására havonta megnevezett
bűnbakokkal szemben is gálánsan tartózkodott az élőerő bevetésétől.
A szomáliai
menekültáradatban rejlő lehetőségeket azonban minden politikustársánál korábban
érezte meg. A függetlenségét huszonöt éve visszanyert országot addigra miszklikre
szaggatta a lakosság megosztottsága és a hadurak marakodása. Mogadishu, Afrika
Szarvának hajdani drágaköve romokban hevert. A bevásárlóutcákat fölperzselték, a szétlőtt
McDonald’s táblák alatt szemetet és elavult bankjegyeket sodort a szél. A füvön
és szapora bogarakon élő lakosság utolsó tartalékai is kimerültek. A gyerekek bordái kiluggatták ingecskéik anyagát, minduntalan stoppolásra késztetve éhségtől kóválygó szüleiket.
Ezen a tavaszon kialvatlanságtól vörös szemű férfiak, égő szemű, gyermekeiket mellükre szorító nők és pattogó hangú anyósaik tömegei döntöttek úgy, hogy vándorútra kelnek Afrika boldogabb tájai felé. Johnny N’Dvad csillogó szemmel figyelte a M’wabai felé botorkáló sokaságot. Azonnal törzset állított föl a parlament büféjében, a határőrségnél vörös riasztást adtak ki, a védállásokat megerősítették. A belügyi állományt a kritikus határszakaszokra diszponálták.
Ezen a tavaszon kialvatlanságtól vörös szemű férfiak, égő szemű, gyermekeiket mellükre szorító nők és pattogó hangú anyósaik tömegei döntöttek úgy, hogy vándorútra kelnek Afrika boldogabb tájai felé. Johnny N’Dvad csillogó szemmel figyelte a M’wabai felé botorkáló sokaságot. Azonnal törzset állított föl a parlament büféjében, a határőrségnél vörös riasztást adtak ki, a védállásokat megerősítették. A belügyi állományt a kritikus határszakaszokra diszponálták.
Johnny arcán
kisfiús mosollyal vezényelte a hadműveleteket.
A lakossági
támogatást erősítendő az autópályák mentén óriásplakátokat állítottak föl, „MOSDATLAN
MIGRÁNS, EL A MANCSOKAT MUNKAHELYEINKRŐL!” felirattal. Az arra poroszkáló
vándorok csak fásult pillantást vetettek az ismeretlen betűkkel írt,
rejtélyes hirdetményre, mindannyian a gazdag Nigerbe igyekeztek. Johnny azonban
a zsigereiben érezte, az ágrólszakadt tömeg nagyszerű eszközt adott kezébe. Már
zöldfülűként megtanulta, ha szorul a kerék, a politikus konfliktust
kreál. Egy ilyen mű-ellenségnél jobban semmi sem tartja magasabb lángon a nemzeti érzést.
Kiváló kapcsolatai révén kínai zsilettpenge-szalagot húzott ki a határ teljes
hosszában, a sáncot délen nyúlfogó hálókkal is megerősítette. - Afrika határait
meg kell védeni -, szögezte le . Ha némelyek szóba hozták, hogy a replika-pengék sérüléseket okozhatnak a bolyongókban (nem beszélve a környék boldogtalan rágcsálóiról), csak legyintett. – Gyagyások.
A szemüktől nem látnak. Hát nem érzékelik az özönlő muszlim harcosokat?!!
- A sanda kritikák csak erősítenek. Öregségemre Afrika végvári kapitányává
kellett lennem -, zsörtölődött e forró novemberi estén vejének, miközben lepihenni
készült. Nehéz napja volt, a frissen páncélozott Limpopo-parti határátkelő avató
ünnepségén vett részt. Pár perce sikerült csak egy külső horoggal (kosoto gari) földre küldenie egy
meghökkentően szívós, korábban nyugdíjas teremőrként tevékenykedő
terroristanőt.
Izmaiban jóleső ernyedtség bujkált.
Izmaiban jóleső ernyedtség bujkált.
- Fogadok, a manipulált nemzetközi sajtó már photoshopolt
képek sokaságát röpítette világgá rólam is. Guantánamói módszerekkel igyekeznek megalázni a
nemzetet. Pedig a kontinenst meg kell védeni -, folytatta.
A trópusi nap gyorsan hanyatlott alá a horizonton.
Tikkadt pálmalevelek remegtek az esti szélben. Hazafelé poroszkáló tulok-csordák dobogása hallatszott a távolból. A monoton zajt időnként figyelmeztető lövések ropogása törte meg.
A trópusi nap gyorsan hanyatlott alá a horizonton.
Tikkadt pálmalevelek remegtek az esti szélben. Hazafelé poroszkáló tulok-csordák dobogása hallatszott a távolból. A monoton zajt időnként figyelmeztető lövések ropogása törte meg.
– Tényleg mennyi terrorista – jegyezte meg
terítés közben An’koe asszony.
– Ugyan. Csak a tulkokat terelik a híradósok.
- Már miért terelnének fegyverrel tulkokat? – horkant föl asszonya.
- Nono. Ezek csak vaktöltények. – A
miniszterelnök csitítólag magához vonta hitvesét. – A tulkok szerencsére képtelenek megkülönböztetni
a valódi információt a kormányzati puffogtatástól, és így a legegyszerűbb. Lényeg,
hogy jó irányba menjenek.
- Miért nem építünk a
terroristák ellen rendes kerítést? –
kotnyeleskedett közbe a miniszterelnök veje. – A zöldhatáron változatlanul ezrével ömlenek. Pár mezítlábas ágrólszakadt két perc alatt szilánkokra
rugdosta a nagy garral átadott Limpopo Gate-et.
- Na, ennek sem százas égő ontja odabent
a fényt – morogta idegesen Kid Sz’too, a külügyminiszter, és kifordult mustárért a
konyhába. Felkapcsolta a frissen közbeszerzett LED konyhai rendszert.
Az égők erőtlenül pislákoltak.
Az égők erőtlenül pislákoltak.
A miniszter ingerülten csörömpölt a
sötétben. De Johnny
szokatlanul békés passzban volt aznap.
– Mert iszonyú drága volna, fiam. És mert tényleg mérsékelné a problémát, ahelyett,
hogy fenntartaná. – A miniszterelnököt szemlátomást megenyhítette egy nyársra húzott varánuszkolbász lefegyverző illata.
Nagyot húzott rotang-mintás
butykosából.
- A megfelelő tenziónál nincs fontosabb. - Eredetinek tűnő Mont Blanc golyóstollal játszogatott, egy terrorista
zsebéből esett ki a kapu körüli tülekedés kapcsán; vagy ő emelte ki reflexből
egy rongyos Versace zakó zsebéből…? Nem emlékezett már.
- Így viszont változatlanul
napi több ezer migráns folyik át az országon – okvetetlenkedett tovább a konok vej.
Johnny most már
megemelte a hangját.
– Ez a lényeg.
Hadd vesződjenek a problémával a nigeriek! Ráadásul egy hatékony határzár
fenntartása valódi együttműködést igényelne, aminek én ugye napi rendszerességgel
fekszem keresztbe. Így most joggal átkozom az Afrikai Unió
működésképtelenségét.
- Tegnap
egyetlen lélegzettel idiótáztam le Algéria, Angola, Benin, Bissau-Guinea,
Botswana, Burkina Faso, Burundi és Csád miniszterelnökét – dicsekedett a torzonborz
külügyér. Már visszatért a konyhából, a félhomályban is sikerült feltalálnia a mustáros üveget. Szégyellős
mosollyal tunkolta egy varacskos-disznó marjának maradványait.
- Látod, ő érti. Azok meg cserébe M’wabait
ekézik, ami fölszítja a nemzet büszkeségét… Nézd csak meg a friss közvéleménykutatásokat.
- De közben a
hadsereget teljes fegyverzetben a határra kellett vezényelni – szólt közbe a
folyton aggodalmaskodó Fatty L’ui, tányérjába csüngő bajszát rágcsálta
idegesen. – A Mali-M’wabai-Malawi hármashatárra. Ami csak az utolsó 100 évben 17
nagyobb öldöklés terepe volt! A Wikipedia röviden „Afrika puskaporos hordójának”
nevezi.
- Nyugi, Fatty.
Katonáink is csak vaktölténnyel vannak felszerelve.
- A Malawi
államfőt tegnapelőtt idiótáztam le – tódított Kid Sz’too.
– Teljesen detronizáltam szegényt. – Röhögött.
- De mi van, ha
ők másféle játékot játszanak? Vagy esetleg hagyományőrzésből éleset
használnak?
A pálmák
koronájában bólogatómajmok rázták pofás fejüket.
Johnny
megvakarta domború köldökét.
– Minél nagyobb
a zűrzavar, annál jobban nyomni kell a pedált. Ez alapszabály. - Időközben
besötétedett, a magasból kafferbaglyok huhogása hallatszott. A folyóparton a tulkok
minduntalan összeakaszkodtak, prüszkölés, tülekedés zaja vegyült a patadobogásba.
A felhőtlen égen apró, közömbös ékszerekként szikráztak a csillagok.
A felhőtlen égen apró, közömbös ékszerekként szikráztak a csillagok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése