Rohadt tizedesjegyek!

Zénónak kilenc szemeszterre volt szüksége, mire megszerezte a fizika BSc-t. Pedig kamaszkorában szenvedélye volt, elmerülni a kvarkok titokzatos világában, sajnos a Youtube-on folyton bealudt az előadásokba, igaz, ez a súlya miatt lehetett, már óvodában Bálna volt a jele. Igaz, akit sokat csúfolnak, idővel megtanulja magára igazítani a közöny sajátos védőruháját.

Így az sem rázta meg, hogy a neves budai magfizikai intézet elutasította pályázatát. Álom volt, nulla idézettséggel. Én sem idézek senkit, vigasztalgatta apját, aki új felesége oldalán újabban hetente látogatta. Kibontott egy nagytáblás Oreót. Nem árulhatta el, hogy a Sportszelet rabja, az öreg idegenkedett minden Lajtán inneni terméktől.

Végül kórházi matematikusként kapott állást. Főorvosi közleményekhez készített statisztikát, meg a kötszerfogyasztásról, de hetente kétszer kellett csak bejárnia, ami határozott könnyebbség volt. Akkoriban, ha csak felkapaszkodott a buszra, már olyan hangokat adott ki magából, mint a cirkuszi untermanok, amint felnyögnek az emberi emelvény iszonyú súlya alatt.
Próbálkozott mindenféle diétával, de amikor egy este a fürdőszoba mérleg összeroskadt alatta, feladta.

Édesapja minisztériumi vezető volt, tehát fejes, egy beosztottnak akadt valami tisztiorvos rokona, Zénó így inkább epidemiológusként helyezkedett el. Ezt távmunkából is lehetett csinálni, és az a homályos jóérzés is eltölthette az embert, hogy a nép egészségének ügyét szolgálja.

Egy délután furcsa feladatot kapott. Régi tanára időnként megkereste, ilyenkor néha bónusszal is jutalmazták. Ezúttal fura néphagyományt kellett matematikailag modelleznie: egy borsodi falucska lakói húsvétkor mákgubóval dobálták egymást, minden lakos 2 gubót kapott, és a néphit szerint minden századik dobás halálos volt. A játékot bekötött szemmel kellett játszani, vagyis tilos volt kilesni, melyik szomszédnak maradt még gubója.

Zénó végigheveredett a pamlagon, az olyan hangot hallatott, mint amikor székesegyházak omlanak össze. A feladat nem volt nehéz, érdekesebb volt inkább a függvénnyel eljátszogatni, hogy mennyi arcát mutatja ugyanaz a görbe, ha csak eggyel odébb helyezik a tizedesvesszőt.

Zénó ábrándosan tologatta föl-alá a szabálytalan parabolát. Kiszínezte: mintha egy múlt századi  szálloda bíbor függönyébe kapna a szél, a Tirrén-tenger végtelen, kék háttere előtt...

A telefon csöngése zökkentette ki. Tényleg sürgős lehet, gondolta. Sebtiben mentette a fájlt, lelki szemei előtt fölvillant egy doboz kézzel festett Ghraoui csokoládé, a szezámmagos praliné, talán ószeder töltettel...

Fölült, köldöke körül szanaszét gyűrődött a bőr, mint egy monstruózus harmonika
Előkotort egy mogyorós szeletet, az ablakhoz állt.

Száguldozó mentőautók tűntek fel hirtelen az utcán, mintha a semmiből bontakoztak volna elő. Nem szirénáztak, de mozgásuk érthetetlen kapkodást tükrözött. Kísérteties jajveszékelés járt a nyomukban, szaggatott, pókhálószerű jajongás. És mintha sebészek káromkodtak volna foszlányokban valahol, mögöttük fehér kórtermekben a nővérek üres ágyakon kanasztáztak.

Zénó csak tejüvegen keresztül hallott valamit az új nátháról, állítólag bebörtönzi az embereket - igazság szerint az ő életét nem befolyásolta. Fölpillantott az égre, mely üvegkupolaként borult a városra, keményen, mégis törékenyen, mintha csak parancsszóra várna, mielőtt végleg szilánkokra törne.

Ellenzék járvány idején

Időnként érdemes beleolvasni régi idők híreibe. A múlt nagy igazságokra tanít minket. 

2009-ben influenza világjárvány tört ki, az ún. H1N1 altípus egy sertésekből eredő, virulens mutációja okozta. Mexikóból indult év elején. 2009 júniusában nyilvánították pandémiának.

Az áldozatok 80 százaléka 65 évesnél fiatalabb volt. Légúti szövődmények főleg az asztmásokat,  erősen elhízottakat és a kismamákat fenyegették.

Az oltóanyag fejlesztését számos helyen megkezdték, Magyarországon is. A vakcina végül hatékonynak bizonyult, bár tojásallergia esetén némi óvatosságra volt szükség.

A korabeli magyar sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az eseményekkel.

Alábbiakban álljon itt néhány részlet, ellenőrizhető módon, jórészt a netről idézve.

2009. április 28.

Az Egészségügyi Világszervezet a készültségi szint emeléséről döntött, világméretű járvány kitörésétől tart. Nemrég sikerült megállapítani a vírus génállományát. Eddig 1757 gyanús esetet vizsgáltak világszerte, Európán kívül Kanadában 6, Mexikóban 33, az Egyesült Államokban 40 megbetegedést igazoltak.

Magyarországon még nincs jele a fertőzésnek, de zajlanak az előkészületek. Falus Ferenc országos tiszti főorvos elmondta, ismert a vírus génszerkezete, ha arra szükség van, megkezdődhet Magyarországon is a vakcinák gyártása.

2009. július 20. 

Gyártják az új influenzavírus elleni oltóanyagot Magyarországon. Hetente kb. 500 ezer adagot állítanak elő. Nagy-Britanniában drámaian nőtt a megbetegedések száma, Magyarországon még viszonylag kevés fertőzést észleltek. Van idő felkészülni – nyilatkozta Falus Ferenc.

2009. július 22. 

Meghalt az első új típusú influenzával fertőzött férfi Magyarországon. A vírus eddig 37 embert betegített meg itthon – jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter.

Példátlan sebességgel terjed az új influenza – közölte a WHO. - A betegség főleg a túlsúlyosokra és terhesekre jelent veszélyt.

A sukorói lopást nem lehet tovább leplezni – nyilatkozta sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András helyettes pártszóvivő. Kérdésre, hogy elhunyt egy 41 éves férfi Magyarországon az új influenzában, a Fidesz nevében részvétét fejezte ki.

Július 23.

A kormány felkészülése elégtelen. A már halálos áldozatot is követelő influenza magyarországi terjedése ellen hatékony lépéseket kellett volna tenni - nyilatkozta Szijjártó Péter pártelnöki stábvezető. – Az oltóanyagot gyártó cég tulajdonosi hátterét illetően súlyos kételyek merülnek fel.

Augusztus 5.

Pesti Imre ellenzéki szakpolitikus „pancser kormánynak” nevezte a Bajnai-kabinetet. Mint elmondta, üzleti kérdést csinálnak az influenzajárványból. Hónapok óta tudni lehet, hogy fenyeget, a kormány azonban a mai napig „kísérleti megoldásokat" tesztel. Valamilyen oknál fogva nem nyilvános a szerződés az oltóanyagot gyártó céggel.

Augusztus 28.

Ingyen akarja dolgoztatni a háziorvosokat az állam – nyilatkozta egy ellenzéki hírben lévő háziorvos, aki megtagadta az ingyenes influenza elleni védőoltás beadását. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy tudja, a háziorvos kezdeményezéséhez számos kolléga csatlakozott.

Szeptember 8.

A sertésekből kiindult új influenza rendkívül fertőző, de a betegség lefolyása az esetek többségében enyhe – jelentette ki Hajnal Ferenc belgyógyász professzor. Hozzátette, ebben a fázisban valamennyi vakcina kísérletinek tekinthető.

Szeptember 28.

Dr. S. Zsuzsanna gyermekorvos szerint az új védőoltást alig tesztelték, sem gyerekeknek, sem terhes anyáknak nem ajánlja. Kérdések sorát vetette föl: ki vizsgálja az oltás késői következményeit? Tényleg mindent be kell vetni egy új oltóanyag felhasználásáért? Miért lehet Magyarországon büntetlenül pánikot kelteni?

Október 4.

Egy 30-as években, Amerikában feltűnt vírustörzsből készült a magyar vakcina - írta a hírtv.hu. –  Az oltóanyag nincs a jelenlegi vírusra szabva, erősítette meg Dr. Tóth Kálmán gyermek-infektológus is.

Október 15.

- Aki már kérte a vakcinát háziorvosánál, furcsa dolgokat tapasztalhatott. Sokan azt tanácsolják, inkább ne oltsanak. Székely Tamástól Barack Obamáig mindenki kampányol az oltás mellett, de Magyarországon a háziorvosok ellenállnak. Pedig az oltóanyag 1962 óta ezzel a technológiával készül, évente a várható új vírustörzshöz igazítva – tárta szét a kezét dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője. – Egyetlen újdonság, hogy az eddigi másfél millió ember helyett idén a helyzet súlyosságára tekintettel ötmilliót kellene beoltani.

Október 17.

A WHO megint ráerősített, szárnyra bocsátottak egy új hisztériát - írja a Magyar Nemzet. - Hogy hatásosan riogathassanak, a minisztérium emberei lassan azt is a H1N1 influenza áldozataként fogják hirdetni, akit vonat csapott el egy átjáróban. A miniszter arról beszél, hogy viharos tempóban közeledik felénk az új influenza, és sok halálos áldozata lesz, ha nem oltatjuk be magunkat. Mi ez? Kísérleteznek rajtunk, mint a patkányokon?

Október 18.

A legnagyobb ellenzéki párt megosztott. Sem Navracsics Tibor, sem Pelczné Gáll Ildikó nem oltat, utóbbi úgy fogalmazott, ő inkább megelőzéspárti. Fokozni kell a kézi fertőtlenítőszerek és tisztítószerek használatát. Orbán Viktor pár nap hallgatás után nyilatkozott: felesége nem, ő viszont beoltatta magát.

Október 23.

Szijjártó Péter elnöki stábfőnök a TV2 reggeli műsorában: „Nem oltattam be magam, és, figyelembe véve minden körülményt nem is fogom.”

Október 25. 

A hazugság és lúzerség mára direktíva lett – mondta el sajtótájékoztatóján Pesti Imre. - Amit az új típusú influenzával kapcsolatban el lehetett rontani, azt a kormány elrontotta. A kormányzat felelőssége, hogy bizalmatlanság alakult ki az oltóanyag körül. Úgy kezeli a világjárványt, mint a világválságot: rosszul, dilettáns módon, hazugságokkal övezve.

November 1.

Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint Magyarország nem használta ki azt a haladékot, amit az új vírus terjedésében az ősz adott. Az átoltási arány jelenleg 3 százalékos, a hatékony megelőzéshez 60 százalék kellene. „A guta üt meg attól a sok hülyeségtől, ami ez ügyben – legtöbbször minden szakmai tényt meghazudtolva – elhangzik”, fogalmazott. A kérdésre, miért nem tisztázzák a vakcinagyártó tulajdonosi hátterét, elmondta: a vakcina jó, a gyártó 15 éve szállít influenza elleni oltóanyagot. Nem ismeri a cég tulajdonosi hátterét, nem is érdekli. A Richter Gyógyszergyár tulajdonosi háttere kit érdekel? – kérdezett vissza.

A kormánypárt megint másokkal akarja megfizettetni alkalmatlanságának árát - szögezte le Cser-Palkovics András helyettes szóvivő. - A Bajnai-kormány totális káoszba fullasztotta az influenza elleni védőoltást.

Czeizel Endre orvos-genetikus egy interjú végén az RTL adásában valósággal könyörgött, az emberek hallgassanak a józan eszükre és oltassák be magukat.

November 4.

Világnézeti influenza – kezdte a Magyar Nemzet cikke. - Az embert megüti a guta. Itt az influenzajárvány (hol is van?), az emberek mégsem rohannak magukat oltatni. Pedig már ebtelepre vonszolással is fenyegetik őket. Nem látják maguk körül az új kór áldozatait? Falus Ferencet kis híján megütötte a guta, Czeizel Endre dührohamot kapott, Székely Tamás feljelentésekkel rohangál. Hiába, ilyen alulképzett társasággal, akik százezrével menekülnek, amikor az ő érdekükben rájuk lövünk Csepelen, egy ilyen néppel nehéz ötről a hatra jutni.

November 3.

„Zsarolják az egészségügyi dolgozókat?” Az EDDSZ elnöke, Cser Ágnes az ombudsmanhoz fordult, mert véleménye szerint zsarolással kényszerítik az egészségügyieket, hogy oltassák be magukat.

November 4.

Ez a lenézés ára – írta a Magyar Nemzet. –  Megint egy ügy, amit sikerült jó magyarosan eltolni. Hisztériázhat az egészségügyi kormányzat, fenyegetőzhet az egészségügyi miniszter, fölényeskedhet a tiszti főorvos, a káosz csak dagad. Már megint hülyének nézték az országot. Egynapos pályázati határidővel egyetlen cég felelt meg a kiírási feltételeknek, rögtön kapott hárommilliárdot.

November 11.

Mostantól minden középiskolást ingyen beoltanak – jelentette be az egészségügyi miniszter. - A kormány a WHO ajánlásait figyelembe véve módosította a nemzeti pandémiás tervet.

November 13.

A vakcinatermelés bomba üzlet a 15 éve, az MDF-kormány legvégén kiszervezett hazai védőoltás-gyártónak, az Omninvestnek. Másfél évtized alatt 16 milliárd forintot pengetett ki a költségvetés a ciprusi bejegyzésű cégnek – elemzett a Heti Válasz.

Pesti Imre: Teljes a káosz az influenza-oltás körül. Ahhoz, hogy az új vírus ellen hatásosan lehessen védekezni, kell egy jó oltóanyag, kell bizalom, és kell egy jó kampány. Nem lehet bizalmat kérni úgy, hogy a vakcinát offshore-cég állítja elő. Az állam ebből is üzletet csinál, a járványból is hasznot akar húzni. A vakcina rosszízű biznisz áldozata lett.

November 22.

Szegeden nincs pánik a várandósok közt. A hétvégén meghalt kismama után sem akarják beoltatni magukat. Óvatosak, nőgyógyászuk tanácsára legfeljebb családjukat oltatják be, magukat nem. Pál Attila, a szegedi női klinika vezetője szerint is a kismamák környezetét kell beoltani, emellett a lehető legkevesebbet szabad közösségben, zsúfolt helyeken tartózkodniuk.

November 24.

Elképesztő, milyen trükközés zajlik az influenzajárvány ügyében - írja a Magyar Nemzet. – Szeptember óta a kormány a legváltozatosabb információkkal látta el a nyilvánosságot, csak a lényegről nem beszél. Szérumbiznisz megy az emberek, a jövő terhére, a leggátlástalanabb kufárokat megszégyenítő módon üzletel a kormány a H1N1-vírus elleni oltóanyaggal.

December 2.

Négymillióan ingyen kapják meg a H1N1 elleni védőoltást – erősítette meg Székely Tamás. - A gyártó tulajdonosi hátterére vonatkozó kérdésre megismételte: a cég 15 éve gyárt Magyarországon oltóanyagot, így 1998-2002 között is.

A járvány kellős közepén vagyunk, napról napra szaporodnak a halálesetek, legutóbb éppen egy kismama hunyt el a H1N1 vírus miatt. Felmerül a kérdés, részesültek-e megfelelő tájékoztatásban az emberek? - kérdezte Pesti Imre. - Ha nem, komoly felelősség terheli a kormányzatot, tevékenységük mindvégig botrányos volt.

December 4.

Egy fiatalember édesapjának levele a Zala megyei néplap Vélemények rovatában:

"Hajrá Magyarország! Üdvözöllek 24 évesen elhunyt fiam nevében is. Hála néhány felelőtlen személynek fiam habozott, ellássa-e magát védelemmel. Most, a híreket hallgatva mit gondol a zavart keltők csapata? Kit érdekel, kinek a tulajdonában van egy cég, amelyik egyébként hatásos szérumot gyárt? Fiam elmehetett volna az orvoshoz, ki tudta volna fizetni a vakcinát, de nem tudta, mi a jó megoldás, még néhány nappal ezelőtt is arról szóltak a hírek, hogy az orvosok, ápolók jó része sem oltatja be magát. Mire a munkahelyén elkezdtek oltani, fiam megbetegedett, már hiába küzdöttek életéért a kórház intenzív osztályán.”

2009 őszére a H1N1 járvány kezdte a szezonális influenza vonásait magára ölteni, a fertőzés kevésbé agresszívvá vált. Tizenkét hónap során így is 284.500 halálesetet okozott világszerte.

Magyarországon 2162 megbetegedést igazoltak, a halálozás 134 fő volt.

Fake news

                                                                                                   (tudósítónktól)

Mint korábban olvashatták, már az első koronavírusos esettől megrogyott a rokonszenves Kongói Köztársaság. Az eset aggodalmakat keltett egyes államok járványügyi felkészültségével kapcsolatban.

Az országos tisztiorvos még januárban úgy nyilatkozott, nem hinné, hogy az országát elérné a járvány. Erre március 4-én richtig felfedezték az első beteget.

A külföldiek által behurcolt fertőzés egyre terjedt.

A külügy a veszélyre tekintettel március 10-én felhívásban sürgette, hogy a járvány gócpontjának számító Zambiából az összes polgár haladéktalanul térjen haza. A nemzeti bank vezetője arra kérte a lakosokat, duplázzák meg hitelfelvételüket. Az ország kormányfője a külföldet járta; a járvány diktálta protokolltól eltérve ugyan állítólag tücsökkel-bogárral lejattolt és barátságosan lapogatta partnerei vállát, de ezt mindenki a csavaros kongói észjárásnak tulajdonította.

Sajnos a helyi operatív törzs vezetője is parolázott egy marokkói herceggel, akiről utólag kiderült, hogy fertőzött. A miniszterelnök helyettese azt javasolta, a nagyobb imahelyeken tartsanak gyakrabban istentiszteletet. Végül mindenki épségben maradt.

Rosszízű vita eszkalálódott a védőfelszerelések állítólagos hiányáról, mert a minisztérium hiába erősítette meg, minden bőséggel rendelkezésre áll, a helyi közszolgálati média elmulasztotta bemutatni a kórházakban tornyosuló készleteket, az orvosok meg mindenfélét posztolgattak.

Március 18-án egy rendkívüli bejelentésre ismeretlen okokból egy webportálon került sor. A rendszer lefagyott. Az esemény szerencsére nem keltett zavart, az informatikusok hulláját az éj leple alatt húzták ki a Norciumi Szent Szeverin kolostorból.

Javította viszont a közhangulatot, hogy a boltzár ellenére a létfontosságú cigaretta-szaküzletek nyitva maradtak. Így egy csapásra sikerült egyfelől javítani a lakosok egészségi állapotán, másfelől bevételhez juttatni a szektorban típusosan érintett rokkantakat és hadiárvákat.

Némelyek lövéseket hallottak az Operatív Törzs ülésének helyszínéről, de ez vaklárma volt. Csak a járványügyiek próbálták elmagyarázni, hogy a vírusok elleni háború különbözik az igazitól, mert ezt Gripenek és harci lövegek helyett injekciós tűvel, maszkkal és védőruhával vívják. Tetejébe leginkább nővérek meg orvosok, egyszóval helyesebb volna nem papírtalpú bakancsban csatába küldeni őket. 

Állítólag az verte ki végleg a biztosítékot, hogy egy professzor megjegyezte, „katonai junta nem gyógyítja a skarlátot”.

Az viszont távolról sem rémhír, hogy két honvédségi Airbus, melyek korábban jórészt a Kanári szigeteket és Dubait vették célba, most hatalmas mennyiségű szájmaszkkal és orvosi oxigénnel már többször fordult Kínából. Az állítás, miszerint a Wizzair-től vagy maguktól a kínaiaktól kellett volna gépet bérelni, szemenszedett hazugság. Egy török repülőgép is landolt március 22-én, nagy mennyiségű, bálázott anyaggal. Egy tapasztalt kft. már meg is kezdte napi 30 ezer hatékony, álarcosbálokra tervezett textilmaszk gyártását.

Summa summarum minden esély megvan arra, hogy a kis ország vezetése a kételyeket szertefoszlatva, magabiztosan kezelje a helyzetet.

Törzs-tájékoztató

A kormányfő ruganyosan ugrott föl az emelvényre. Divatosan buggyos nadrágjába belekapott a szél.

Az épületben százak gyűltek össze. Minden szem a szónokra tapadt.

- Nekünk az emberek élete az első – kezdte a kormányfő. – Ezt illusztrálja az egészségügyben évek óta vezetett politikánk is.

Taps tört ki.

A Rendezvényterem feketére festett, akusztikus faburkolatának LED égői villogni kezdtek.

- Nem hinném, hogy egy járvány megrezegtetné gatyánk szárát. Szakembereink elsőrangú protokollokkal rendelkeznek. Bár meg kell jegyeznem, fontosságában ez másodrendű, a történelmi kihívás továbbra is a migráció.

A Corten acél borítású fal, melynek lyukaiban stilizált ágyúgolyókat helyeztek el, megremegett.

Galambok röppentek a tetőről a magasba.

- Bízzanak bennem! - folytatta a szónok. - Józan paraszti ésszel is megválaszolható, hogyan kerülnek folyton migránsok a szerb-magyar határra. Görögország nem képes, és nem is akarja megakadályozni a csavargók „áttrappolását”. Ez sok bajt okoz nekünk, de amíg egységesek maradunk, nem kell félni.

Az ünneplés féktelenné vált. A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Részvénytársaság ügyvivője aggodalmasan a mennyezetre pillantott, de a palota ellenállt a lökéshullámoknak.

Az előcsarnok látszóbeton doboz volt, oldalfalait kinagyított részletek borították az 1493-ban megjelent Hartmann Schedel-féle Világkrónikából.

- Szerencsére mi a jól szervezett országok közé tartozunk. Kórházigazgatóink rég felhalmoztak minden szükséges kelléket. Maszkokkal Dunát lehet rekeszteni, ha körülnéznek, kézhigiénés tartályokat méltóztathatnak látni mindenütt, a hivatalokban, az aluljárókban, a metrókijáratoknál, plázák folyosóin.

Az operatív törzs főnökei fegyelmezetten sorakoztak föl a szónok mögött.

Tolldíszeik reszkettek.

- Azonban, ha a migráció kihívásáról beszélünk, nem árt előbb pár dolgot végiggondolni - folytatta a kormányfő. – Az idegenellenes retorika, ha teret engedünk neki, alattomban átszövi gondolatainkat. Minden erőszak a nyelv eldurvulásával kezdődik. Sokszor mondtam már, milyen fontos a nyelvhasználat mértékletessége.

Csönd támadt.

- Ha ugyanis bármely csoportot kipécézünk, az társadalmilag marginalizálódik, ami senkinek sem jó. Az ilyen polgártársból sosem lesz jó adófizető.

Egy szék megnyikordult. Értetlen horkanások hallatszottak.

Néhány polgár fölpattant a színes bőrülésről.

- Ha egyes lakosokat kizárunk a nemzetből, utat nyitunk a nyers ösztönöknek. A magyar járványügy világszínvonalú. Itt nem kell félni a járvány iránihoz hasonló elbaltázásától!

Egy stólás tanti paradicsom után kezdett kutatni Louis Vuitton bevásárlószatyrában.

- A világnak vannak pontjai, ahol mára az iszlám terrornál nagyobb veszélyt jelentenek a faji felsőbbrendűséget hirdető, magányos gyilkosok!

Káposztatorzsák zúgtak el a szónok mellett. Pár újretek követte őket. Egy szottyadt avokádó a belügyminiszter vállapján landolt.

A kormányfő jobbnak látta leugrani. Testőrei körbevették, de elhessegette őket. A menekülési útvonal a Savoyai fal alatt vezetett, innen már kellemes mozgólépcső szállította őket a jávai lávakővel borított kijárat felé.

A kormányfő eltöprengett, milyen felelős szakmát űz… Összerázkódott. Ezer szerencse, hogy - már csak kényelmességből is - mindig a szíve mélyéről beszélt.

Zagy

W. Butcher soha nem állhatta a cicózást. Ha megkívánt valamit, megszerezte. Johnny N’dvad csak gyerekkori barátaiban bízott, így pár homokpogácsa a hajdani Vorosilov óvoda udvarán szilárd támaszt nyújtott a tulajdonosi szemlélet e kibontakozásának.

Vágóhíd, pár szállodalánc, útépítő holdingok és mobilhálózat után Butcher egy reggel  megvásárolta a Nemzeti Palládium Műveket. Mindig vonzotta a bányák nyirkos illata. Egy rinocéroszvadászaton az is megütötte fülét, hogy e ritka fémet gázelektródákhoz használják, ami kellemes reminiszcenciákat keltett benne.

Arra senki nem számított, hogy a szomszéd birtokon év végén kivágnak valami rotángültetvényt. Egy kókadt arcvonású zugügyvéd, a Rákász megsúgta, hogy a telket jövőre belterületnek minősítik, addig banánhulladékból biogázt lehetne csinálni. Az ilyesmi király ötlet, mióta húszkilós tinik magyarázzák a tutit mindenfelé a világban.

Butcher szerette a banánlikőrt. A bánya zagytározóját kiválóan lehetett biogáz lefojtására is használni. Rákász ajánlott vegyészt, de Butcher jobban szeretett magafajta, egyszerű emberek között dolgozni.

Beköszöntött az újév, a Karib-szigetekről visszatérve, mint rendszerint, Johnny verandáján gyűltek össze. Éktelen Bang&Olufsen füleseket viseltek, a szomszédos krikett-stadionban fülsiketítően gyakorlatozott a csapat.

– Iszonyú a bűz – ordította Johnny, és megfordította a gnúlapockákat a grillen. – Egy csomó bányásznak rohad a faluban az orra.

- Nem értem – harsogott vissza Butcher. Megigazította a fülest, mert visszhangzott. – Én csak beengedtem kevéske banánlét egy horgásztóba.

 - Beleengedtél száz tonna biomasszát egy extrém lúgos zagytározóba.

Johnny vigyorgott, imádta a gnúlapockát.

- Nem baj. A bányát visszavásároljuk, bagatell. Csak azt nem tudom, mit csinálok, ha a zuglapok elkezdenek fotókat fölnyomni a szerencsétlen orrokkal.

- Média-nácik – szisszent föl Fatty Lou, mert megégette a száját.

Neki is mindene volt a gnúlapocka.

- Ki beszél itt kokain-orrokról?!! – fortyant föl Striped Hair, fájdalmasan az ujjait szopogatta. – A médiát elrendezem.

Johnny metsző pillantást vetett rá. Nagy sérelme volt, hogy a 62 orgánumot felölelő Central Brainwash Foundation nem képes megakadályozni pár vacak m’wabai weblapocska makacs tenyészését.

Striped legyintett.

- Tudjátok, van az a kafferbivaly, nyolc nyelven köszön az állatkert látogatóinak. A marha állítólag tavaly zaklatta az egyik ünőt. Ne egyek több gnúlapockát, ha ezt akármennyi áporodott orr űbereli.

- Zaklatás!, zaklatás! – szaladtak szét sivalkodva a veranda tetején hallgatózó bólogatómajmok.

- Nem is hülyeség.
Elkészült a gnú, Johnny körbeballagott a tányérokkal. 
Martellt öntöttek a gyümölcsmosó kelyhekbe. Egyet odalöktek Butchernek is.

- Nesze kis zagy, Wallet!

Röhögtek.

Felhők úsztak az égen, nyomukban furcsa homály támadt, mintha festékkel öntötték volna le a várost. Vészjósló árnyék folyt végig a pálmatetőkön, a pálmatetők alatt kuporgó lakosokon, recsegő bútoraikon, a vibráló tévékészülékeken, nem beszélve a klaviatúrákról, melyeken már a másnapi vezércikkeket pötyögték szorgos kezek.

Gaia csodálatos élete

                                                                                       (Thunberg kisasszony emlékkönyvébe)

„Kezdetben vala az ige, és az ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.”

Hogy ez a kétezer éves mondat pontosan mit jelent, nem tudjuk. De valaminek már az elején biztosan lennie kellett, hiszen semmiből semmi nem keletkezik, s ama létezőnek nyilvánvalóan jelentéssel kellett bírnia, mert a világegyetemben semmi nem található jelentés nélkül.

Manapság tárgyszerűbb fogalmazás járja, mégis alig tudunk többet. Az univerzum keletkezésének módja változatlanul rejtély. Az emberi emlékezet az idő jelentéktelen darabkáját fogja csak át, így a távoli múlt eseményeire megkövesedett nyomokból igyekszünk következtetni.

A tudomány módszere elméletek felállítása, majd azok mérésekkel történő ellenőrzése. A ma leginkább elfogadott, ún. „standard modell” szerint a Világegyetem egy pontszerűen kicsiny, elképzelhetetlenül forró, lényegében megismerhetetlen állapotból, a „szingularitásból” keletkezett. A kiindulási pontban még sem anyag, sem fizikai törvények nem léteztek, a Világegyetem egyszerűen végtelen sebességgel, hirtelen tágulni kezdett. Hogy előtte mi volt, nem tudható. Még idő sem létezett. A teóriát újabban a húrelméletek próbálják feszegetni, de ezek bizonyítása technikailag lehetetlen.

A 13,8 milliárd évvel ezelőtti „Big Bang”-et követő eseményekről már valamivel többet tudunk. 300 ezer évvel a robbanás után protonok elektronokat fogtak be, létrehozva az első hidrogénatomokat. 600 millió év múltával kialakultak az első galaxisok. 5 milliárd évvel ezelőtt született a Nap, majd 4,5 milliárd éve a Föld, bár egyik sem mai formájában.

Sajnos a fizika tudományának nyelve a matematika: egy kozmológiai elmélet akkor érvényes, ha értelmezhető matematikai számításokon alapul, és a számítások eredménye egyezik a mérési tapasztalattal. Hagyományos leírásaink így csak hozzávetőlegesek, ahogy egy futó számára a kúszás csak a normális mozgás egy közelítése. Ráadásul matematikai struktúra is sokféle létezhet, egyszóval jobb, ha a laikus inkább távol tartja magát e vircsafttól.

Annyi valószínűleg tény, hogy a Föld létezik. 4,5 milliárd éve alakult ki, és még körülbelül ugyanennyi ideje van hátra, míg a Nap vörös óriássá duzzadva el nem tünteti.

A bolygó keringő, cigarettafüsthöz hasonló por- és gázfelhőből csomósodott ki. Kezdetben olvadt, izzó gömb volt, később rétegei sűrűségüknek megfelelően héjakba rendeződtek. A legkülső héj a földkéreg. A felszín alatt 30–40 km mélységben kezdődik a köpeny, a bolygó 2900 km vastag, szilárd burka, mely a vasban gazdag magot burkolja.

A Föld hatalmas magja szintén két részből áll. Kívül olvadt vas alkotja, a folyadék lassan mozog, és ez az áramlás óriás mágneses mezőt gerjeszt. E mező védőburkot von a bolygó köré, és a kozmikus sugárzás szűrésével lehetővé tette az élet kialakulását.

Kezdetben a légkör minduntalan elszökött, később, amikor a földkéreg kezdett megszilárdulni, a vulkáni tevékenység gázaiból kezdetét vette a stabil légkör kialakulása. Ez eleinte főleg vízgőzből és szén-dioxidból állt. A szén-dioxid nagy része évek százmilliói során feloldódott az óceánokban, ahol részben vegyi, részben biológiai úton mésszé alakult. Az ősi széndioxid mára jórészt a bolygó mészkő- és dolomithegységeinek irdatlan tömegében konzerválódott.

A Föld felszínén 3,5 milliárd éve megindult egy folyamat, melyet életnek  nevezünk. Pontos mibenléte mai napig vitatott, az élővilág olyan mérvű változatosságot  mutat, ami lehetetlenné teszi az átfogó definíciót. Rendszerint az életműködéseket, például a szaporodást, táplálkozást vagy növekedést szokás életbizonyítéknak tekinteni, azonban számos élettelen jelenség is képes magához hasonló létezőt létrehozni, sőt azt terjeszteni (lásd bozóttűz), vagy az egyszerű cseppkő is „táplálkozik”, hiszen anyagot vesz fel és növekszik, mégsem tekintjük élőnek. Ezzel szemben a kétségkívül élő öszvér vagy egy dolgozó hangya egyed nem képes szaporodni… Itt megint határokba ütközünk. A vírusok élő volta is máig vita tárgya.

A folyamat keletkezését illetően ugyanígy sötétben tapogatózunk. Számos teória létezik az élet spontán, kémiai szerveződésének gondolatától a pánspermia romantikus elméletéig. Csak annyi bizonyos, hogy a földi élet szén alapú, tehát az összes szerves vegyület szén alapvázat tartalmaz, és mára nagyjából az is elfogadott, hogy az élet létezésmódja a fajok változékonysága, vagyis az evolúció.

Az első pár százmillió évben kezdetleges, egysejtű lények alkothatták a Föld élővilágát. Egy ilyen lényben, a kékmoszatban alakult ki a fotoszintézis képessége, ami azóta is biztosítja a teljes bioszféra energiaellátását. A növények napfény felhasználásával a talaj ásványaiból képesek fölépíteni testüket: a szerves anyagaikhoz szükséges szenet a légkörből vonják ki szén-dioxid formájában, cserébe nagy mennyiségű oxigént bocsátanak ki. Így keletkezett a légköri oxigén, a levegő oxigéntartalma teljes egészében biológiai eredetű.

Idővel megjelentek az első, primitív „állatkák” is. Ezek energiájukat már nem közvetlenül a napsugarakból, hanem közvetett módon - a növények, illetve ragadozók esetén még közvetettebb módon, menekülő növényevő lények elfogyasztásával - nyerik. Az állati szervezeteknek ehhez aktív helyváltoztató képességre volt szüksége.

A táplálék felkeresésének kényszere új meg új evolúciós változásokat eredményezett. Viszonylag korán megjelent az ivaros szaporodás. Ennek során nem egyszerűen egy identikus sejt fűződik le a régiről, mint osztódásnál, hanem az anyasejt fél kromoszómakészletét egy másik sejtből származó fél szett egészíti ki. Az új módszer valószínűleg véletlenül jött létre: osztódási hiba léphetett fel, melynek ad hoc javítási módszere egy hasonlóan sérült másik kromoszóma-sor felhasználása volt.

Az új szaporodási mód mindenesetre nagyságrendekkel előnyösebbnek bizonyult a korábbinál. Ivaros szaporodás során ugyanis nem a „szülő” szimpla másolata jön létre, hanem egy vadonatúj, mindkét szülőtől eltérő lény, ami óriási teret nyújt a változatosságnak (s ezáltal az alkalmazkodásnak). A kétneműség kialakulásával a bioszféra már képes volt eljutni bonyolult szövetekkel rendelkező, aktív helyváltoztatásra képes kreatúrákig. Igaz, egy egyed helyett kettő szükséges az utódhoz, ami ismeretesen számos bonyodalommal jár, de a változatosság - és változékonyság - képessége kárpótol.

A következő mérföldkő a növények szárazföldre kilépése volt. Itt a környezet mostohább, a víz hozzáférhetősége korlátozott, a tengert elhagyó első lények rendkívül egyszerű, ellenálló szervezetek lehettek. A víz megtartására és a fényért való tülekedésben testük szilárdítására számos túlélési stratégiát fejlesztettek ki. Minden ilyen változás további lendületet adott az ökoszisztémák fejlődésének, a terjedő szárazföldi növénytakaró egyre inkább éghajlatformálóvá vált.

Nagyobb terhet bíró támasztószövetek fejlődését a lignin sejtfalakban történő megjelenése segítette. Fölbukkantak a fatermetű fajok, hatalmas lombkoronájú erdőségek alakultak ki. A lebontó szervezetek (baktériumok és gombák) az új anyaggal évmilliókig nem tudtak megbirkózni, így az erdők szerves anyaga teljes egészében fosszilizálódott, vagyis kőszénné alakult. A kőszénképződés e fő időszakát - i.e. 360 millió-300 millió év között – ezért karbonnak nevezzük.

Úgy 400 millió évvel ezelőtt az állatok is megkezdték szárazföldi kalandjukat. Az úttörők ízeltlábúak lehettek: kemény, eredetileg a ragadozók ellen kialakult páncéljuk a vízveszteség ellen is hatásosnak bizonyult. Őket követték a kétéltűek, majd a hüllők; az emlősök mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a madarak 100 millió éve tűntek föl, mindkét vonal a hüllőktől ágazik le.

Megjelentek és átmenetileg a Föld urává váltak a dinoszauruszok. Árnyékukban az emlősök alárendelt szerepet játszottak (és egy ideig még utána is, mert a kihalt nagy hüllők helyét óriásmadarak vették át).

A fejlődést két nagy kihalási időszak szakította meg. A súlyosabb 250 millió évvel ezelőtt történt, ekkor a szárazföldi gerinces fajok 70%-a tűnt el hirtelen. Ennél ismertebb a 65 millió évvel ezelőtti esemény, mely a dinoszauruszok világának vetett véget. (Érdekes módon az emlősök, a madarak, sőt a krokodilok is egészen jól átvészelték ezt az időszakot.) Mindkét esetben természeti csapások álltak a háttérben, a gyors fajpusztulások végül az éghajlat és/vagy a tengerszint radikális változásai miatt következtek be. Az elhalt lények hekatombáiból keletkeztek a szénhidrogének, vagyis a kőolaj és a földgáz.

A kéregben konzerválódott fosszilis energia tehát valójában több száz millió éves napfény temetője (tehát amikor szén- vagy olajbányát működtetünk, lényegében a több száz millió éves napfényt kapargatjuk elő földanyácska érzékeny bőre alól).

Az utolsó 60 millió év az emlősök korszaka, e szőrös lények belakták a dinoszauruszok által szabadon hagyott ökológiai fülkéket. Hallatlan változatossággal terjedtek el a bolygón, a skála a pocoktól az emberszabásúakig, a 30 mm-es dongódenevértől a 30 méteres kékbálnáig terjed. Az ember (fájdalom, a majmokkal együtt) ősi, rovarevő főemlősök távoli leszármazottja.

Az emberszabású majmok és a korai előemberek fejlődése pár millió évvel ezelőtt vált ketté, a pontos kronológia ma is vita tárgya. Legközelebbi élő rokonunk a csimpánz, pontosabban a bonobó, génállományunk 99%-ban azonos.

A ma élő ember mintegy 300 ezer éve Kelet-Afrikában tűnt fel. Ezzel megjelent egy faj, mely tagolt hangokkal kommunikált, eszközt használt, csoporton belüli megosztotta táplálékát és hajlandó volt szociálisan is megszervezni magát. Hamar lakóhelye csúcsragadozójává vált. Hetvenezer éve hagyta el Afrikát, ma úgy tűnik, egyetlen kirajzással, és nem több, mint néhány száz egyeddel. De gyorsan elterjedt a bolygón, a testalkat- és bőrszínbeli különbségek a földrajzi izolációból és helyi adaptációból erednek.

Az előember két lábra állását egyes adatok szerint szupernóva-robbanások sorozata segíthette: a sugárzás annyira ionizálta a légkört, hogy az eget folyton villámok szabdalták, ami sorozatos erdőtüzeket eredményezett, majd leégett erdők helyén szavannák jöttek létre, ahol a ragadozókat két lábon állva könnyebb volt észrevenni, így az emberek elődei mind gyakrabban alkalmazták e metódust. Felszabadult a mellső végtag: állandó eszközhasználat nyomait 3 millió éve tapasztaljuk, a tűzhasználat 700 ezer éves. Kőeszközei használatában az ősember meglehetősen konzervatív volt, a fémhasználat első nyomai 8000 évesek, a kerék feltalálása 5000 évvel ezelőttre tehető.

A beszélő faj lassan ébredt öntudatra. Az első barlangrajzok 30 ezer évesek, 6000 éve próbál írni, az 1400-as években belépett a Gutenberg-galaxisba (ahonnan pár száz év múlva kezd el újra távolodni).

Életmódja az első települések alapítását követően csak lassan változik. Birodalmak emelkednek föl és tűnnek el, de a civilizáció csúcsteljesítményeinek nagyja minduntalan elenyészik. A XVIII. századig a lakosság döntő többsége extrém szegénységben él, csak a felső 1% élvezi korának luxusát.

Az 1700-as években valami változik. Watt feltalálja a gőzgépet, és ettől kezdve a faj életét új meg új, bámulatos találmányok teszik egyre komfortosabbá. Az alapelv közös: a gépek hőenergiát alakítanak át teljesítménnyé, vagyis - mechanikai vagy elektromos - munkává.

Az emberi élet gyökeres változáson megy át. A faj meghódítja a levegőt, repül, kontinensnyi távolságra kommunikál, mint a mesékben; lakhelye hőfokát tizedfok pontossággal szabályozza. Az egy főre eső nemzeti össztermék többszázszorosára nő. A mélyszegénység aránya 1950-ben 70%-ra, 2015-re a Világbank adatai szerint 10%-ra csökkent, az éhezésnél mára nagyobb probléma a túlsúly. Az élet a többség számára hallatlanul komfortossá vált, annak ellenére, hogy a bolygó népessége robbanásszerűen nő: Krisztus születésekor 200 millióan élhettek a Földön, ez a XIX. századra 1 milliárdra, napjainkban 8 milliárd főre nőtt.

A komfort fenntartása azonban energiát igényel. Csak 1938 óta a világ energiafogyasztása hatszorosára nőtt. A faj mégsem boldog: 2019 során 64 országban törtek ki nagyobb zavargások, gyakoriak a lelki zavarok, a tudatmódosító szerek és antidepresszánsok forgalma erősen nő.

A megszerzett életmódot természetesen fönn kellene tartani. Sajnos a bolygó kérgében őrzött fosszilis energiakészlet véges: kőszénből a jelenlegi fogyasztást feltételezve 1-2 évszázadig, kőolajból 60-80 évig van elegendő. Az atomenergiához szükséges uránból 90 évig ismertek a készletek.

Szerencsére a Földre óránként szakadatlanul több napfény zúdul, mint amennyi energiát az emberiség egy teljes év alatt felhasznál.

Utóirat: A bolygó átlaghőmérséklete korábban sokszor 6-10 fokkal melegebb, máskor ugyanennyivel hidegebb volt, a földtörténetben jégkorszakok és meleg periódusok váltották egymást. Az utolsó jégkorszaknak 10 ezer éve szakadt vége, azóta a természetes okból végbement hőmérsékletváltozás globálisan nem haladta meg a ±1 Celsius fokot. A helyzet csak mára változott, a múlt században a Föld átlaghőmérséklete 1 fokkal emelkedett, és a folyamat gyorsulni tűnik, a második 50 évben a melegedés üteme az előző duplája volt. Elvben minden jégkorszakot követően várható melegedés, azonban a változás üteme jelenleg nagyságrendekkel gyorsabb minden korábbinál.

Az utolsó jégkorszak idején a tenger 120 méterrel sekélyebb volt, a földtörténet meleg korszakaiban pedig 150-200 méterrel magasabban hullámzott, mint most. Az utolsó száz évben a tengerszint mintegy 30 cm-rel emelkedett (1993 óta, tűpontos méréssel 9 cm-t). Egy méter tengerszint-emelkedés katasztrofális következményekkel járna Hollandia, Kelet-Anglia,  Dél-Ázsia, Indonézia, Észak- Amerika egy része, valamint a teljes Csendes-óceáni szigetvilág számára, százmilliók élettere szűnne meg, annak minden következményével (migráció, háborúk, járványok, stb.).

Ismert, hogy a bolygó számos visszacsatolásos rendszerrel rendelkezik, pl. a melegedő óceánok kevesebb széndioxidot képesek elnyelni, a hó-jégtakaró csökkenése a napfény visszaverődését csökkenti, satöbbi, és ezek nehezíti a már beindult folyamatok leállítását. Kétségtelen, számos tényezőt csak becsülni tudunk, és relatíve rövid időtávot átölelő mérésekre vagyunk hagyatkozva. Ezek alapján azonban a fajpusztulás is gyorsul; a biológusok az utolsó száz évet súlyos „kihalási eseményként” értékelik, melynek üteme hasonló a 65 millió éve, a dinoszauruszok eltűnéséhez vezető eseménysorhoz.

Fenti jelenségek értelmezésében számos megközelítés lehetséges, bár közülük csak kevés nevezhető ésszerűnek. A fóliasisakok piaca mindenesetre markánsan bővül.

A vitákban Gaia nem vesz részt, valószínűleg nem is érzékeli őket. Légköri furcsaságai szaporodnak, mérhető paraméterei változnak, de nagyobb válságokat is átvészelt már. Rendületlenül kering útján, irdatlan kőgolyó, vándorol egy extrém jeges (-273 °C), nyomás nélküli térben, miközben felszíni hőmérsékletét meghökkentően pontosan, -50 és +50 °C között szabályozza immár évmilliárdok óta.

Az emberi faj már sokszor bizonyította, hogy képes látványos visszaesésekre. Az is tény, hogy az emberek többsége - föltehetőleg evolúciós okokból - zsigerileg irtózik a változásoktól. Most azonban nem világos, a faj jelenlegi, komfortos életformáját meddig képes fönntartani. A pillanatnyi tendenciák alapján 20 év múlva Gaia teljes felszínét 5 méter vastagságban borítja be a szemét.

Olyan ipari-technológiai változásokra van szükség (s egyben lehetőség), melyekhez képest a múlt század információ-techológiai robbanása madártoll rebbenése csupán. A helyzet ugyanakkor nyilvánvalóan tapintatot igényel. 20-30 éven belül olyan szakmák sorvadhatnak el, mint a szén- vagy olajbányászat, a kapcsolt nehézipari ágazatok tömkelege; a világ gépjármű-kibocsátása már most is zsugorodik. Százmilliók vesztik el munkahelyüket, drágán fölhalmozott élettapasztalatuk fölöslegessé válik.

Az emberi faj ma 193 országba (nemzetbe?) tömörülve lakja be a bolygót. Mindegyiket köti kultúrája, valamint aktuális vezetése, mindegyik saját hatáskörben dönti el, hogyan kezeli a helyzetet. Az tény, hogy erőműveink nyersanyagkészlete véges, működésük szennyez (beleértve sajnos az atomerőműveket is: Pakson például évente 600 hordó, több ezer éves felezési idejű radioaktív hulladék keletkezik). Természetesen mindig akad vezetés, amelyik előrelátás helyett inkább csencsel, tetejébe olyan gazdasági erőkörökkel, melyek gyártási kultúrájának fölméréséhez elegendő egy fölújított metrószerelvény alvázához leguggolni.

Gaia zavartalan kering tovább. Nagyobb ügyeket is látott már. Olykor évmilliókig hólabdává fagyott, máskor emeletnyi magas páfrányokkal kellett legyezgetnie az irdatlan hőségben magát. A kiürült ökológiai fülkéket rendben új fajok töltötték be - egyetlen különbség, hogy az egyik fülkét pillanatnyilag egy állítólag szemlélődni képes faj foglalja el. Bár Gaia látószögéből e tény értelmezhetetlen, és valószínűleg nem is bír különösebb jelentőséggel.